Főoldal » TestGM » Közérdekű információk » Gazdasági Program
Közérdekű információk
Betűméret növelése@@portlet.resetfontsize@@

Gazdasági program 2011-04-20 v2-4

2012.03.19. hétfő 10:38

TATABÁNYA A MEGÚJULÁS ÚTJÁN

 

GAZDASÁGI PROGRAM

2011-2014

v. 2.4.

 

Tatabánya

2011. 04. 19.

 

I.                  Bevezető

 

I.1.       Országos kitekintés                                                                      4. old.

I.2.       Közép- Dunántúli kitekintés                                                         6. old.

I.3.       Megyei kitekintés                                                                         8. old.

I.4.       Tatabányai térségi kitekintés                                                         9. old.

I.5.       A kormány fejlesztési célkitűzései                                                 11. old.

I.6.       A várost érintő programozási dokumentumok szintjei                    14. old.

 

II.               Gazdasági környezet fejlesztése, munkahelyteremtés –                      „A versenyképes városért”

II.1.      Befektetés támogatási politika célkitűzései, munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése                                                                                                          15. old.

II.1.1.   Helyi adópolitika eszközei                                                                           18. old.

II.2.      Tatabánya hazavár program                                                                                   20. old.

II.3.      Tatabánya Kártya program                                                                                   21. old.

 

III.           Közszolgáltatások biztosítása – „A családbarát városért”

III.1.    Oktatás                                                                                                                 23. old.

III.2.    Sport                                                                                                                     30. old.

III.3.    Kulturális élet                                                                                                         32. old.

III.4.    Ifjúság                                                                                                                   37. old.

III.5.    Egészség és szociális ellátás                                                                                    40. old.

 

IV.            Településfejlesztés és városüzemeltetés – „A megújuló városért”

IV.1.    Városépítés                                                                                                           45. old.

IV.2.    Közbiztonság                                                                                                         50. old.

IV.3.    Közlekedésfejlesztés                                                                                              52. old.

IV.4.    Természeti környezet, környezetvédelem, zöldfelületek karbantartása                      56. old.

IV.5.    Kommunális fejlesztés                                                                                            62. old.

IV.6.    Lakhatás (panelprogram)                                                                                       64. old.

IV.7.    Települési kapcsolatok                                                                                           66. old.

IV.7.1. Kisebbségi kapcsolatok                                                                                         66. old.

IV.7.2. Nemzetközi kapcsolatok                                                                                        67. old.

 

V.               A program megvalósításához rendelhető erőforrások –                     „A fenntartható városért”

V.1.     Vagyoni helyzet                                                                                                      68. old.

V.2.     Pénzügyi helyzet (A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák        71. old.

V.3.     Anyagi és humánerőforrások biztosítása (A gazdasági program anyagi

            forrásainak megteremtése, felkészülés a pályázatokra)                                           73. old.

 

I Bevezető

A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. §-ában megfogalmazott kötelezés alapján került sor. A gazdasági program megírásának célja, hogy az Önkormányzat Közgyűlése a ciklus időtartama alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön, és erre alapozza fejlesztési elképzeléseit, annak érdekében, hogy Tatabánya versenyképes, családbarát, megújuló és fenntartható város legyen. A dokumentum figyelembe veszi és támaszkodik a Kormányzat és központi szervei által elkészített stratégiai dokumentumokra, tervekre. A dokumentumok közül meghatározónak tekintjük a Kormányprogramot, az Új Széchenyi Tervet és a korábbi uniós stratégiai dokumentumokat (Új Magyarország Fejlesztési Terv, operatív programok, akciótervek), melyek nagymértékben határozzák meg az Önkormányzatok fejlesztési és működési lehetőségeit, formáit.

A Közgyűlés a jelen gazdasági programban meghatározottakat figyelembe kívánja venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésénél.

 

A gazdasági program összeállítása során

·        a Közgyűlés és a polgármester elképzeléseire,

·        az Önkormányzat lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott elképzelésekre, igényekre, (második olvasat),

·        az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzetére

különös figyelmet fordítottunk.

 

A jelen gazdasági programban a meghatározott célok, elképzelések eléréséhez és megvalósításához a Közgyűlés anyagi forrásait figyelembe véve biztosítani kívánja a szükséges humán, pénzügyi és vagyoni támogatást. A program megvalósításához nem elegendőek csak az anyagi eszközök, a vagyonból évről évre keletkező forrás, illetve az állami támogatások, hanem szükség van a pályázati lehetőségek további felkutatására, illetve az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, a meglévő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására. Ennek érdekében a Polgármesteri Hivatalon belül tovább kell erősíteni a költségvetés tervezési szakaszában a stratégiai szemléletet.

 

I.1        Országos kitekintés

Magyarország az elmúlt 10 évben sok tekintetben távolodott az EU átlagos fejlettségi színvonalától. A magyar gazdaságot az államháztartás egyensúlytalansága mellett leginkább a hazai vállalkozások gyenge versenyképessége sújtja. Az államháztartás folyamatosan magas hiánya és az állam eladósodottsága miatt a vállalkozások – különösen a kkv-k – nehezen jutnak fejlesztési forrásokhoz, és a vállalkozások alacsony versenyképessége miatt az állam is nehezen jut a magas színvonalú közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges bevételekhez. A központi költségvetés bruttó adóssága 2002-ben a bruttó hazai termék 54%-án állt, 2010-ben ez az érték 77,5%-ra emelkedett. Ezért az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatai a pénzügyi stabilitás megőrzése, az államháztartás hiányának szigorú keretek között tartása, a versenyképesség növelése különösen a kis és középvállalkozások fejlesztése tekintetében és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság növekedési pályára állítása. A nemzetközi gazdasági szervezetek számításai alapján a világgazdaság a válságból való kilábalás útjára lépett. A 2009. évi mélypontot követően az Európai Unió gazdasága is újra növekedési pályára került. A nemzetközi környezetre jellemző gazdasági élénkülés jelei a magyar gazdaság teljesítményében is nyomon követhetők de a nemzetközi gazdasági környezet a következő néhány évben labilis helyzetben lesz. A KSH által publikált, 2010 évi bruttó hazai termék adatok azt jelzik, hogy Magyarország gazdasága is túl van a válság legrosszabb időszakán. A magyar lakosság létszáma az elmúlt években folyamatosan csökkent. A rendszerváltás után a fokozódó bevándorlás következtében ugyan valamelyest enyhült a fogyás, de 2010 végére a lakosság száma 10 millió fő alá csökkent (9 millió 986 ezer fő, forrás KSH). A népesedési folyamatok egyik meghatározója, az élve születések száma. 2010 teljes évet figyelembe véve 90 ezer 350 gyermek született, ami kb. 6 ezerrel - 6,3 százalékkal - alacsonyabb az előző évi adatnál. Ez újabb mélypont a hazai születési statisztikai történetében. A  halálozások száma  lényegében megegyezett az egy évvel korábbi adatokkal. Azaz a népesség csökkenés legfőbb oka, hogy a születésszám nagyobb mértékben csökkent, mint a halálozásoké. A természetes fogyást és a nemzetközi vándorlást is beleszámítva az ország népessége körülbelül 28 ezerrel csökkent 1 év alatt.

                       

    Magyarország népességének fogyása 1980–2010 között

Forrás: KSH adatok alapján

 

A népesség csökkenésével párhuzamosan a foglalkoztatásban résztvevők száma is csökkent. Sajnálatos tény, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarországon a munkaképes (16–64 éves) korosztálynak mindössze 62%-a dolgozik, utánunk csak Málta áll a sor végén, 59%-os aránnyal. A munkanélküliek száma 2002-2010 közötti időszakban közel megduplázódott, és 2010-ben 11,2 százalék munkanélküliségi rátát eredményezett. Némi optimizmusra adhat okot, hogy 2010-ben a foglalkoztatottság kismértékben növekedett, miközben a munkanélküliség korábban tapasztalt nagyarányú emelkedése megtorpant. A magyar kormány legfontosabb célja között szerepel a foglalkoztatás növelése, a munkahelyteremtés, mely az Új Széchenyi Programban is hangsúlyosan jelenik meg.

 

Forrás: KSH ,2010,  saját adatfelvétel

 

Az alacsony foglalkoztatottság mögött strukturális problémák húzódnak, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak az oktatási rendszer és a szociális rendszer hiányosságaihoz. Ezt támasztja alá az a tény, hogy míg a diplomások foglalkoztatottsága megegyezik az uniós átlaggal, a középfokú végzettségűek pedig csak kicsivel szorulnak az alá, addig az alacsony képzettségűek foglalkoztatottsága uniós összehasonlításban kirívóan alacsony. Mindez együtt azt jelenti, hogy Magyarországon tíz felnőttből három-négy dolgozik csak.

 

A felsőoktatási túlképzés miatt a diplomával rendelkezők kiszorítják a középfokú végzettségűeket, ők az alacsony iskolázottságúakat, akiknek már nem marad munka. Gondot jelent az is, hogy kevés a megfelelően képzett munkaerő, ezért további szerkezeti átalakulásra van szükség az oktatás területén, vagyis a szakképzés újjáépítése is megkerülhetetlen feladat. Továbbra sincs teljes összhang a képzés és a munkaerőpiaci igények között, a kínálatnak és keresletnek ezen a területen is igazodni kell egymáshoz. Ez utóbbira jó példa, hogy a Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium a 2011/2012. tanévtől a 9. évfolyamon vegyipar szakmacsoportos osztályt fog indítani, mivel több, a helyi ipari parkba települt cég jelezte, hogy vegyipari végzettségű tanulókat tudnának alkalmazni (Coloplast, Henkel, Alpla, BD Medical, Graboplast).

 

Forrás: KSH ,2010,  saját adatfelvétel

I.2        Közép- Dunántúli kitekintés

A Közép-Dunántúli Régió az ország második legkisebb területű (11,116 km2), és harmadik legkisebb népességű (1.103 ezer fő) térsége, amely nagyon jó földrajzi fekvésének, és jelentős ipari múltjának köszönheti fejlettségét. A régió jól megközelíthető és kitűnő úthálózattal rendelkezik. A 90’-es években lezajló gazdasági és társadalmi válságból sikeresen kilábalva mára hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő térségévé vált. A külföldi tőkebefektetők letelepedésében meghatározó tényező többek között az infrastruktúra, az oktatási bázis és az innováció, ezért ezek fejlesztése különösen hangsúlyos. A gazdasági fejlettség mérésére általánosan használt mutatók értéke és azok dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál. Az egy főre jutó GDP tekintetében stabilan a harmadik a régiók rangsorában. Az egy alkalmazottra jutó termelést vizsgálva viszont a Közép Dunántúli régió a legnagyobb (az országos átlag 143 %-a – 2008 évi adat) Azon belül is kiemelkedő Komárom-Esztergom megye mutatója, mely az országos átlag 185%-a. Így elmondható, hogy megyénk a régión belül évről évre a legdinamikusabban fejlődik. A közép-dunántúli régió megyéinek mindegyikében évek óta jóval magasabb a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipar részaránya az országos átlagnál, ami elsősorban a gépipari multinacionális cégek jelenlétének köszönhető. Emiatt viszont alacsonyabb a szolgáltató ágazatok részesedése. A régió kiemelkedő gazdasági fejlettségi mutatói minden esetben ipari fejlettséget jelentenek. Ugyanakkor a hagyományos nehézipari ágazatok visszaszorultak, s a gépipar – azon belül is a számítástechnika, a híradástechnikai közszükségleti cikkek, a jármű- és járműalkatrész-gyártás – vált az ipari fejlődés hordozójává, amiben a külföldi tőkebefektetéseknek is meghatározó szerepe volt. A Közép-dunántúli Régióban az ipari parkok száma jelenleg 32, amivel második, területe pedig az első helyen áll országos szinten (Forrás: www.gkm.hu 2006), kialakításuk és fejlődésük dinamikus. A régió ipari teljesítményének 67%-át az ipari parkokba települt cégek adják (országos adat: 25%), az ország ipari parkjaiban foglalkoztatottak közül minden harmadik e régióban dolgozik.

Az 1990-es évektől a régióban is dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alapvetően megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. Ma az ország vállalkozásainak mintegy tizedét a régióban regisztrálták. Az országos arányokhoz hasonlóan ezeknek azonban csupán háromnegyede működő vállalkozás. A régióban is érvényesül a hazai mikro- és kis vállalkozások sajátos jellemvonása, az önfoglalkoztatás, az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások magas aránya. Ezen belül a működő vállalkozások nagy többségét adó mikro vállalkozások foglalkoztatják a legkevesebb dolgozót, több mint kétharmaduk nem rendelkezik alkalmazottal. Ezzel szemben – a főleg külföldi tulajdonban lévő – nagyvállalatok aránya nem éri el a két-tized százalékot, melyek a foglalkoztatottak kétharmadát adják

A népességcsökkenés ütemét, arányát tekintve régiónk relatíve kedvező demográfiai helyzetben élte meg az elmúlt 20 évet. A második legkevésbé csökkenő népességű régió volt. A Közép – Dunántúl régióban nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója 1,5 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál, viszont 2009 évhez viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottság terén a régió helyzete kedvezőbb az országosnál, bár jelentős eltérések vannak. A foglalkoztatottsági ráta 1,3 százalékkal, az aktivitási arány pedig 5,7 százalékkal alacsonyabb az Uniós átlagnál, ugyanakkor az országosnál 4,5 és 5,7 százalékkal magasabb.

Forrás : ÁFSZ 2010,  saját adatfelvétel

 

A Közép-dunántúli Régió hosszú távú jövőképe, hogy az Innováció Régiójává váljon. Jelenleg azonban a régió gazdasági súlyához viszonyítva a kutatás-fejlesztési terület helyzete igen kedvezőtlen, az országos átlagnál rosszabb mutatókkal bír, a hazai viszonyok között kiemelkedő gazdasági teljesítmény eddig nem alapozta meg a K+F kapacitások bővülését. A régióban működő kis és középvállalkozások többsége a rendszerváltás óta tőkehiányban szenved nincs igényük az innovációra, alacsony szintű a vállalkozói kedv. Versenykörnyezetük egyelőre nem ösztönzi kellően az innovatív magatartást.

Az alap és középfokú oktatás az országos átlagnak megfelelő, a felsőoktatás területén azonban a régió a leggyengébb. Az utóbbi tíz évben az óvodák és általános iskolák száma 8 %-kal csökkent, ugyanakkor a középfokú oktatási intézmények száma és képzési kínálata bővült. A hagyományos szakirányok mellett egyre több piacképes programot vezetnek be az intézmények, míg korábban leginkább műszaki képzés folyt. A szakképzési struktúraváltozás okozta, szakképzésben tapasztalható létszámnövekedés azonban nem jelenti a munkaerőpiac elvárásait, igényeit kielégíteni képes „szakemberek” biztosítását. A régió oktatási intézményei között egyelőre csak formálódóban van az átjárhatóság. A szakképzés nem tudja kellő gyorsasággal követni a gazdaság igényeit, mivel a két szféra összhangját biztosító információs és koordinációs intézményrendszer hiányos. Fontos ugyanakkor, hogy a régió minden meghatározó centrumában van felsőfokú képzés, de a felsőoktatási intézmények száma alacsony, együttműködésük és kutatóintézeti hátterük, valamint képzési kínálatuk nem megfelelő, bár az utóbbi években jelentős mennyiségi és minőségi fejlődésen mentek keresztül. A gimnáziumot végzők köre több mint 10 %-kal, a szakközépiskolába járóké közel 50%-kal gyarapodott, a szakmunkásképzésben részesülőké 30%-kal mérséklődött, ugyanakkor megnőtt a felsőoktatás iránti érdeklődés.

 

I.3 Megyei kitekintés

Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű (2265 km2), de a második legsűrűbben lakott megyéje, mely Budapest és Bécs összekötő útvonala mentén fekszik.  Északon a Szlovákiával közös határt is jelenő Duna határolja, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye, keletről Pest megye, délről pedig Veszprém és Fejér megyékkel határos. Ez utóbbiakkal közös statisztikai régiót, a Közép-Dunántúli Régiót alkotja. A Közép-Dunántúli régióhoz hasonlóan megyénkben is az ipar a legnagyobb beruházó. Az ipari termelés jelentős része a megye több mint 20.000 főt foglalkoztató ipari parkjaiból és gyáraiból kerül ki. Húzó ágazatok közé tartozik az autó- és gépalkatrészgyártás, valamint az elektronikai termékek gyártása. Itt elsősorban a külföldi multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalatai a meghatározók, melyek Esztergomban, Komáromban, Oroszlányon és Tatabányán települtek le. A magyar kis-és középvállalkozások jelentős része beszállítója ezeknek a vállalkozásoknak ezzel is biztosítva egyéb iparágak megjelenését, színesítve a megye iparszerkezetét.

Az ipari termelés négyötödét a legalább 500 munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál állították elő. A legnagyobb ipari szervezetek termelése közel 10%-kal csökkent, ami döntően meghatározta a megye iparának 2010 évi összteljesítményét. Ezek a szervezetek erősen exportorientáltak, összes értékesítésük 95,6%-a külföldi eladásokból származott. A válság miatti termelés-visszaesés ellenére az egy lakosra jutó termelési értékkel a megyék sorában továbbra is az élen állunk. Az építőipar teljesítménye az előző évek visszaesése után emelkedést mutat. Ennek ellenére kevesebb új lakást adtak át, és a kiadott új lakásépítési engedélyek száma is jelentősen visszaesett. A lakásépítés továbbra is a városokra, ezen belül is elsősorban Esztergomra, valamint Tatabányára koncentrálódott, arányuk (35%) azonban elmaradt az egy évvel korábbitól. Komárom-Esztergom megyében működő kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 6509, ezen belül 22 szálloda 630 szobával, 33 panzió pedig 376 szobával várta az idelátogatókat. Valamennyi szállástípus kapacitása csökkent, így a szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken tizedével kisebb létszámot foglalkoztattak 2009 évhez viszonyítva. Folytatódott tehát a kedvezőtlen idegenforgalmi tendencia, azaz tavalyinál kisebb vendégforgalmat regisztráltak a megye kereskedelmi szálláshelyein.

Komárom-Esztergom megyében 2010. III. negyedév végén 41 914 gazdasági szervezetet regisztráltak, az egy évvel korábbinál 2,8%-kal többet. Ezek legnagyobb része (94%-a) vállalkozás, a fennmaradó része költségvetési szerv, nonprofit, illetve MRP-szervezet. A vállalkozások háromötödét (23 886) egyéni vállalkozásként tartották nyilván. A vállalkozói aktivitás a szervezetek számának növekedése ellenére Komárom-Esztergomban továbbra is elmaradt a közép-dunántúli, valamint az országos átlagtól. Ugyanakkor kedvező irányú változás következett be a foglalkoztatottság területén, csökkent a megyében az álláskeresők száma, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányuk a régióban a legalacsonyabb és országos szinten is az élmezőnybe tartozik. A születések számának csökkenése meghaladta a halálozásokét, így a népesség természetes fogyásának üteme ismét erősödött, hasonlóan az országos tendenciákhoz.

A Széchenyi terv iránymutatásainak megfelelően fő cél térségünk hálózatszerű fejlesztése. Ösztönözni kell a megye, ezen belül Tatabánya dinamizáló szerepét; hogy kiegyensúlyozottabbá, harmonikusabbá váljon a város és a régió kapcsolata. A megye társadalmi és gazdasági kohézióját szolgálja a különböző infrastrukturális elemek fejlesztése. Az ipari parkok, ipari területek, telephelyek, inkubátorházak létrehozása, fejlesztése szükséges. Innováció menedzsment szolgáltatások igénybevétele lehetséges a fejlesztés érdekében. Kapjon elsőbbséget megyénk turisztikai kínálatának sokoldalú és integrált fejlesztése, a turisztikai és szabadidős szolgáltatások minőségi és mennyiségi gyarapítása. Ehhez szükséges a turisztikai szereplők együttműködése, a közös (helyi és térségi szintű) marketing hátterének megteremtése. Fejleszteni kell a közoktatást, valamint oldani a minőségi és területi egyenlőtlenségeket. Korszerű és hatékony egészségügyi és szociális ellátórendszer kialakítása és az egészségügyi rehabilitáció intézményrendszerének megújítása a feladatunk.

A megyében 7 kistérség található (Dorog, Esztergom, Kisbér, Komárom, Oroszlány, Tata, Tatabánya). Tatabánya erősíteni szeretné az együttműködést a tatai és oroszlányi kistérséggel mind kistérségi mind települési szinten. Fontos, hogy a közös célok elérése érdekében hatékonyabban, átgondoltabban fogjunk össze és meghatározott értékek mentén közös jövőképet alakítsunk ki. Hosszú távú, szervezett együttműködés lenne kívánatos a turisztikai versenyképesség és a gazdasági fejlesztések érdekében. Általános cél lehet a kistérségek gazdasági életének élénkítése és megerősítése, ennek pedig legfontosabb eleme a gazdasági hálózatok kiépítése, fejlesztése.

 

I.4 Tatabányai térségi kitekintés

Komárom-Esztergom megyének továbbra is az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a tatabányai kistérség. A kistérségi együttműködés előmozdítása és az önkormányzati közszolgáltatások magasabb szintű ellátása érdekében létrejött Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás célja a résztvevő települések gazdaság, oktatás, idegenforgalom, igazgatási feladatok, kultúra, infrastruktúra, környezetvédelem, stb. területeinek összehangolt működése, településfejlesztés. A társulás a tagönkormányzatok érdekképviseletét látja el. Rendkívül fontos, hogy Tatabánya város tovább erősítse az együttműködést a kistérségével.

A megyében működő vállalkozások mintegy egyharmada ebben a kistérségben található. Fejlett az infrastruktúra, a nemzetközi főutak és vasutak közelsége, a beruházásbarát politika mind ezt segíti. A munkavállalók nagy része a megyéből Tatabányára jár dolgozni ugyanakkor a tatabányai kistérségben jelenleg mintegy négyezren vannak munka nélkül.

A város sikeresen pályázott az Európai Unió által finanszírozott Társadalmi megújulás operatív program „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” programjára. A tatabányai kistérség 24,5 millió forintos támogatást nyert a megyeszékhely és a környező községek foglalkoztatási helyzetének javítására. A projekt megvalósítása révén 2011. május végére hatékony, szervezett foglalkoztatáspolitikai együttműködés alakul ki a tatabányai kistérség munkaerő-piacának főbb szereplői között. A Tatabányai Kistérségben a közoktatási feladatot ellátó önkormányzati intézmények száma 57, ebből 41 intézmény Tatabányán működik.

Forrás: KSH , 2010,  saját adatfelvétel

 

Örvendetes tény, hogy Tatabánya és térsége továbbra is kedvező helynek számít a beruházások számára.  Jelenleg is több új zöldmezős beruházás van az ipari parkban folyamatban (pl. Samsung, Henkel), melyek minden bizonnyal tovább fogják növelni mind a foglalkoztatottak számát, mind az iparűzési adó bevételeinket és ez által a tatabányai gazdaság összes teljesítményét. Az iparban foglalkoztattak aránya változatlanul magas városunkban, bár a nehézipar helyett manapság a feldolgozó, az elektronikai és a vegyipari üzemek a legnagyobb foglalkoztatók. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a kereskedelmi–szolgáltató szektorban dolgozók aránya. Az önkormányzat által megalakított Gazdaságfejlesztő Szervezet Nonprofit Kft-nek a továbbiakban is kiemelt feladata a térségben letelepedni kívánó új befektetők keresése, a helyi vállalkozások, potenciális beszállítók serkentése, segítése.

A megyeszékhelyen a vállalkozások számát tekintve 2001-től folyamatos növekedés volt a jellemző. 2006-tól viszont minden évben néhány %-kal ugyan, de kevesebb volt a bejelentett vállalkozások száma, elsősorban a mikro és kisvállalkozások számának csökkenése miatt. Ettől függetlenül még mindig ez a szegmens képviseli a legnagyobb számban a helyi adórendszerbe bejelentkezett vállalkozásokat. A kisvállalkozások számának kis mértékű csökkenése mellett a foglalkoztatás terén jelentős szerepet betöltő közepes vállalkozások száma bővült, bár a 2009-es évben itt is volt némi csökkenés. Az 50 főnél többet foglalkoztató, helyben adófizetési kötelezettséggel rendelkező vállalkozások száma lényegében nem változott és bár a 2010-es adatok még nem állnak rendelkezésre de várhatóan az ipari parkba történt új betelepülések következtében itt növekedés lesz. Jelenleg mintegy hatezer vállalkozás működik a városban, 59 százalékban egyéni, kisebb arányban társas vállalkozási formában

Cégek száma foglalkoztatottak szerint

 

 

1-10 fő

10 – 50 fő

50 fő felett

Összesen

 
 

Évek

2001

3910

163

38

4111

 

2002

4641

167

49

4857

 

2003

5359

182

47

5588

 

2004

5418

211

50

5679

 

2005

5816

216

48

6080

 

2006

5725

228

43

5996

 

2007

5710

224

51

5985

 

2008

5703

229

49

5981

 

2009

5655

202

46

5903

 

Forrás: Önkadó rendszer

 

I.5 A kormány fejlesztési célkitűzései

A Nemzeti Együttműködés Programja elnevezésű kormányprogram öt nemzeti ügyet fogalmaz meg prioritásként: a gazdaság talpra állítása, a rend megteremtése, az egészségügy megmentése, a szociális biztonság és a demokratikus normák helyreállítása. A programban hangsúlyosan szerepel az adórendszer egyszerűsítése, az adócsökkentés, a munkahelyteremtés, a szociális biztonság helyreállítása valamint az otthonteremtés, illetve a fiatalok támogatása.

A kormányprogram önkormányzatokat érintő fő prioritása a közigazgatási rendszer ésszerűsítése, a bürokrácia csökkentése. Vállalkozásbarát önkormányzatokat és az uniós források hasznos, gyors és egyszerű felhasználását is célul tűzték ki. Ezen kívül az önkormányzatok részvételével energiahatékonysági programok indítását a megújuló energia befektetések elősegítését valamint a bürokráciahelyettesítő informatikai rendszerek bevezetésének felgyorsítását (e-kormányzás, állami adatbázisok összekötése, adminisztrációs feladatok automatizálása).

A közigazgatási reform keretében Tatabányán is létrejött a Megyei Kormányhivatal, mely többek között az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését végzi. A kormányhivatalok 2010. január 1-jei létrehozásával ügyfélszolgálatokis nyíltak, de az "egyablakos" ügyintézés -, várhatóan 2013-ra fog megvalósulni. A fő cél az eljárások egyszerűsítése és ennek érdekében az ügyfélszolgálatokat folyamatosan fogják feltölteni feladatokkal. A kormány tervei szerint az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) lehet a gazdaság motorja a következő években. A tízéves gazdaságfejlesztési program keretében több ezermilliárd forint áramolhat a magyar gazdaságba, a tervek szerint egymillió új munkahelyet teremtve. 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol. A korábbi Széchenyi Tervvel összehasonlítva magasabb forrás áll rendelkezésre. Összehasonlításul az első Széchenyi Tervnél összesen mintegy 320 milliárd forint volt a támogatási keret. A mostani programban a foglalkoztatás bővítésére nagyobb hangsúlyt helyeznek.

A magyar gazdaságra a remények szerint jelentős hatással lehetnek ezek a projektek, hiszen a 4500 milliárd forintnyi már megítélt, de ebből 3000 milliárd forintnyi ki nem fizetett összeg, illetve a még pályáztatásra kerülő 2000 milliárd forint összegeként adódó 5000 milliárd forint az éves magyar GDP nagyjából 20 százaléka. És bár a kifizetések több évre oszlanak el, és nem közvetlenül jutnak termelő vállalkozásokhoz, illetve nem feltétlenül eredményeznek munkahelybővülést, de a hatás így is érezhető lehet. Ezt az 5000 milliárd forintos összeget 2013-ig kellene lehívni, ami pedig azt jelenti, hogy 2011-2013 között évente mintegy 1800 milliárd forintnyi forrás kerülne a gazdaságba.

Az eddigi pályázatok 70-80 százaléka önkormányzati projekt volt, a fennmaradó 20-30 százalék közvetlenül termelő beruházásoknak nyújtott forrást, s elsősorban ez utóbbiakból keletkezhetnek majd új munkahelyek. Az új projektek elindításakor körültekintő tervezésre van szükség, mivel egyre gyakrabban fordul elő, hogy több önkormányzat kénytelen visszamondani a pályázatokon korábban elnyert támogatásokat. Egyrészt nem tudják biztosítani a szükséges önerőt, másrészt mert forrás hiányában nem tudják a projektek eredményeképpen létrejövő infrastruktúrát működtetni.

Az Új Széchenyi Terv szemléletében és célkitűzéseiben harmonizál az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájának célkitűzéseivel. Középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll.

 

Az Új Széchenyi Terv 7 programja:

1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program

2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program

3. Otthonteremtési Program

4. Vállalkozásfejlesztési Program

5. Tudomány – Innováció Program

6. Foglalkoztatási Program

7. Közlekedésfejlesztési Program

 

Egészségipar

Az egészségipar magában foglalja a gyógyító-megelőző és rehabilitációs szolgáltatásokat, a kiszolgáló- és háttérágazatokat, az ezeket megalapozó kutatásokat, az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó termékek gyártását és forgalmazását. Ez az ágazat az egyik legígéretesebb lehetőség a kitörési pontok között.

 

Zöld gazdaság

A 21. században egy ország sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a fosszilis (nem megújuló) energiahordozókra épülő felhasználási struktúra által kiváltott problémákat – ellátásbiztonság, növekvő árak stb. – hogyan tudja kezelni az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával.

 

Otthonteremtés

Vállalkozásfejlesztés

Tudomány-innováció

A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció. Társadalmi funkciója szerint az életminőség javulásának a biztosítéka, a vállalkozóknak pedig meghatározó versenyelőnyt jelent. Egy ország tudomány-, technológiai- és innovációs politikája egyrészt önálló, jól meghatározott cél- és eszközrendszer felvázolásával megfogalmazott stratégiai program, másrészt pedig alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai koncepció, amely átszövi a tervezés és a cselekvés minden elemét. Az évtized közepére az adottságainkra épülő hatékony tudomány-, technológia- és innováció-politika végrehajtása, új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a tudatos szellemi export további mintegy 1,5–2 százalékos nemzetgazdasági növekedést generálhat.

 

Foglalkoztatás

Az új magyar kormány legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése. A magasabb foglalkoztatás megvalósításának elengedhetetlen feltétele új munkahelyek létrehozása, valamint a gazdaságpolitika és foglalkoztatáspolitika átalakítása is.

 

Közlekedésfejlesztés

A közlekedés a gazdaság és a társadalom szerves kiszolgáló hátterét alkotja. Hasznai közé tartozik általában az elérhetőség biztosítása, a területi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása, a személyek, áruk és szolgáltatások mobilitásának lehetővé tétele, gazdaság- és térségfejlesztő multiplikátor hatása, valamint közvetlenül is hozzájárul a GDP-hez. Alapvető cél a közlekedésből származó hasznok maximalizálása a társadalmi terhek minimalizálása mellett.

(forrás: kdrfu.hu )

 

I.6 A várost érintő programozási dokumentumok szintjei

Az Önkormányzat gazdasági programjának megvalósíthatóságát alapvetően befolyásolják azok a stratégiák és programok, melyeket a kormányzat és szervei készítettek és a jövőbeni fejlesztési irányokat határozzák meg az infrastruktúra és szolgáltatás bővítés és társadalomépítés területén. Ennek megfelelően az önkormányzatnak a következő dokumentumokban meghatározott irányokat kell szeme előtt tartani, ha a kormányzati és egyéb támogatások minél nagyobb megszerzését szeretné elérni. Területi kihatása, illetve céljai miatt az alábbi stratégiák és programok fontosak az Önkormányzat számára:

 

Az Önkormányzat számára meghatározó országos stratégiák és programok:

Kormányprogram - Nemzeti Együttműködés Programja

Új Széchenyi Program

Közép-Dunántúli Operatív Program

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program

Közlekedés Operatív Program

Gazdaságfejlesztés Operatív Program

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

Államreform Operatív Program

 

Az Önkormányzat számára meghatározó regionális stratégiák és programok:

Közép-Dunántúli Operatív Program

Közép-Dunántúli Operatív Program Akcióterve 2011-2013

Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve

Közép-Dunántúli Régió Regionális Stratégiai Programja 2007-2013

 

Az Önkormányzat számára meghatározó kistérségi stratégiák és programok:

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózat - működtetési és Fejlesztési Terve

Meghatározó helyi stratégiák és programok, kutatások:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Idegenforgalmi Stratégiája

Tatabánya MJV E-közigazgatás központú intelligens település- és térségfejlesztési stratégiája

Tatabánya MJV Önkormányzatának Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózat – működtetési és Fejlesztési Terve

 

II. Gazdasági környezet fejlesztése, munkahelyteremtés –„A versenyképes városért”

II.1 Befektetés támogatási politika célkitűzései, munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése

 

Az elmúlt másfél évtizedben városunk gazdasági szerkezete jelentősen átalakult. A tudatos gazdaságfejlesztési munkának köszönhetően a korábban meghatározó nehézipar helyében új iparágak jelentek meg, és új gyárak épültek. A város nyugati ipari területét ipari parkká fejlesztettük, 1997-ben elnyertük az „Ipari Park” címet. Az infrastrukturális fejlesztések lehetővé tették a gyárak folyamatos betelepülését. Megépült a járda és kerékpárút a közvilágítással együtt, s ezzel párhuzamosan az Ipari Park megközelítését biztosító utakat is felújították. A környei területen megépülő út lehetővé teszi a forgalom kivezetését egy körforgalmú csomóponton keresztül a 8119. sz. országos közútra, így az M1 autópálya tatai csomópontját lakott terület érintése nélkül lehet elérni az ipari parkból. A Tatabányai Ipari Park azzal a céllal jött létre, hogy a város és környezetének a foglalkoztatási gondjain hatékony módon segítsen – aktív eszköze legyen a nagyarányú új munkahelyteremtésnek, a technológiai fejlődésnek, a diverzifikált ipari struktúra kialakulásának és fenntartásának. A gyors fejlődés eredményeként a park ma már tatabányai és a vele határos Környe közigazgatása alá tartozó területeket is magába foglal. Mára a park területének egyharmada esik Tatabányára, kétharmada Környére. A betelepülőkre vonatkozó azonos feltételrendszert a két település Önkormányzata által megkötött Együttműködési Megállapodás biztosítja. Az említett dokumentum 2009. augusztusában került aktualizálásra. A megállapodás célja, hogy a két település a park területén a gazdaságfejlesztéshez, befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó önkormányzati feladatokat egyeztetett módon végezze. A gazdasági válság természetesen Tatabányán is éreztette hatását, ugyanakkor városunk az Oroszlány, Tata és Kisbér fejlődése nyomán egységesebbé váló térségben még mindig vonzó befektetési helyszín.

Az ipari parkba betelepült vállalatoknak köszönhetően mintegy hatezer új munkahely létesült a termelő szektorban. A városban befektetett működő tőke mértéke megközelíti az 1 milliárd eurót. A betelepült cégek beszállítói, a szolgáltató cégek és a pénzügyi intézményrendszer is jelentős fejlődésen ment át, ezzel közvetve további sok ezer munkahelyet teremtve a városban. A válság negatív következményeinek ellensúlyozása érdekében kulcsfontosságú, hogy a Tatabánya Nyugati Ipari Park 2011-2014 között is az állásteremtés motorja legyen. Éppen ezért a következő tervezési időszakra vonatkozó prioritások közt említhetjük az ipari park tatabányai területrészének bővítését. Ennek elsődleges célja, hogy új, nagy telephellyel rendelkező vállalatok befogadása váljon lehetővé városunkban. A bővítés megoldást nyújthat a foglalkoztatási problémákra, és az ide betelepülő cégek adóbevételéből teljes mértékben Tatabánya önkormányzata részesül. További cél, hogy a már működő helyi vállalkozások bővítési törekvéseit segítsük. A megfelelő színvonalú közlekedési infrastruktúra biztosítása érdekében új buszmegálló kerül kialakításra az Ipari Parkban.

Az elmúlt években az alábbi cégek betelepüléséről számolhattunk be:

 

Az amerikai BD Medical-Pharmaceutical Systems 2008. évben vásárolt 21ha nagyságú területet az Ipari Parkban. A társaság előretölthető fecskendőket gyártó, korszerű, 25.000 m2 alapterületű üzemet épített a 2010. évben. Év vége felé fejeződött be az építkezés, majd megkezdődött a technológia üzembe helyezése. A 100 millió eurós beruházás a BD várakozásai szerint mintegy 500 munkahelyet teremt majd Tatabányán a gyár teljes kapacitása elérésekor – várhatóan 2014-ben. Az alkalmazottak létszáma már meghaladja a százötvenet.

2010. októberben a Henkel jelentette be, hogy zöldmezős beruházással ragasztógyárat épít az Ipari Parkban. Az új üzem a növekedés alapja lesz a közép-kelet-európai régióban. A gyár és a hozzá tartozó logisztikai központ előreláthatóan 2012-ig kezdi el működését. A tatabányai Henkel üzem beruházási értéke 14,7 millió euró. Az új gyár 80 fő részére ad majd munkalehetőséget.  A társaság mintegy 10 ha nagyságú területet vásárolt az Ipari park környei részén.

Szintén 2010 októberében tette közzé a Samsung Chemical Hungary Kft., hogy közel 100 főt foglalkoztató gyárat épít Tatabányán, a 6000 négyzetméteres csarnokban laptopok és monitorok házának előállítására szolgáló műanyag granulátumot gyártanak majd. A társaság 3 ha nagyságú területen építette fel gyárát, foglalkoztatottak tervezett száma első ütemben 70 fő. A társaság októberben megkezdte a tereprendezést és az év végére szinte az üzem is szerkezet készen felépült. 2011. tavaszán indítják a próbaüzemet.

A világgazdasági recesszió hatásai természetesen a helyi vállalatokat is érintették. Az elmúlt években az ipari parkban jelenlévő társaságok közül két cég, az EWCS Kft. és a UPM Raflatac Papírfeldolgozó Kft. jelentette be jogutód nélküli megszűnését. Mindkét társaság telephelye mintegy fél évig állt üresen, majd az EWCS Kft. telephelyét a Bánhida városrészben működő Fisch Kft. vásárolta meg. A Raflatac csarnokát pedig az Ipari Parkban működő Zebra Vám és Logisztikai Kft. bérelte ki. Az elbocsátások szempontjából a 2009. év jelentette a mélypontot, ugyanakkor 2010-ben már a munkavállalói létszám növeléséről, de legalábbis stabilizálódásáról számoltak be a tőkeerős vállalatok.

A cégek többsége számos ország piacán jelen van, így sok esetben a globális visszaesés lokális lecsapódásáról számolhatunk be. Más társaságok esetében az anyavállalat nehézségei ellenére a tatabányai gyárban erőteljes fellendülés volt jellemző, és a jövőre nézve is további növekedést prognosztizál a vezetőség. Utóbbi kategóriába tartozó vállalatok közös jellemzője, hogy a válság ellenére is jelentős technológiai fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt években.

Az ipari parkon kívül elhelyezkedő fejlesztési területek (VI-os, VII-es telep) előkészítése az előző tervezési időszakban megtörtént, s ennek következtében új beruházások kezdték meg tevékenységüket (Grabofloor Kft, Zenon Systems Kft) az elmúlt években.

Folytatni kell a Galla Ipari Övezet (VII-es telep, továbbá a Fatelepi út tágabb környezete és a VI-os telep idecsatolható ipari része) ipari parkká történő fejlesztését. Az említett területen létrejött, közelmúltbeli fejlesztések közül érdemes kiemelni, hogy a Raltech Kft. 3100 m2-es csarnokterülettel rendelkező telephelyet hozott itt létre 2010-ben.

A befektetők fogadása érdekében folytatni kell további kisebb ipari területek előkészítését a KKV-k számára, mely folyamat az Erőműi lakótelep térségében is elindult. Tovább kell javítani az iparterületek közlekedési és infrastrukturális feltételein (Alupark-Tatai út - Fatelepi út, Vágóhíd - Mészáros utca). A VI-os, VII-es telep, Márgabánya és Fatelepi út – Galla ipari övezet – fejlesztése során a tulajdonosokat be kell vonni a tervek készítésébe és finanszírozásába is.

A tatabányai kereskedelmi szektor komoly szerkezeti átalakuláson ment keresztül az utóbbi években, a hipermarketek és a szupermarketek száma, jelentősége megnőtt a kiskereskedelmi üzletekkel szemben. Városunkban jelenleg két hipermarket működik (Tesco, Interspar); Óvárosban pedig előző tervezési időszakban több szupermarket (Aldi, Lidl, Müller, Spar) is épült egymás szomszédságában. A Vértes Center a kereskedelem területén is központi szerepet tölt be: elektronikai cikkeket forgalmazó, illetve ruházati üzletek, drogériaüzlet, könyvesbolt, óra-és ékszerüzlet egyaránt találhatóak a komplexumban. Továbbra is szükség van a kiskereskedelmi vállalatok tevékenységére. A nagykereskedelmi létesítmények térhódításával megjelenő dömpingárakkal szembeni védekezés érdekében szorgalmaznunk kell a beszerzési társulások szerveződését. Szakmai segítséget kell nyújtanunk a vállalkozói szövetségek (klaszterek) szervezéséhez, szerveződéséhez, melyek célja a hazai vállalkozások versenyképessé tétele az uniós csatlakozást követően. Minderre azért van szükség, hogy a korszerűbben felszerelt, jobb technológiákkal dolgozó nyugati kis- és középvállalkozások ne szoríthassák ki a hazai piacról a magyar kis- és középvállalkozásokat.

A tercier szektor, azon belül különösen a sportolási és szórakozási lehetőségek fejlesztése szintén elengedhetetlen, hiszen a helyi gazdaságfejlesztésben nem elegendő az ipari területek előkészítése, befektetés-ösztönzési eszközrendszer kidolgozása. Fontos a befektetők zavartalan munkavégzéséhez a magas színvonalú szolgáltatóipar megléte, valamint a munkavállalók számára a jelenkor követelményeinek megfelelő életminőség biztosítása. A városban működő számos sportegyesület egészséges kikapcsolódást nyújt a helyi munkavállalók számára; a 2007-ben épített Vértes Center pedig városunk első számú szolgáltató centrumaként funkcionál: többek közt multiplex mozit, kávézókat találhatunk itt.

A kis-és középvállalkozói szféra számára elsősorban az Új Széchényi Terv keretében induló pályázatok biztosítanak lehetőséget a fejlődésre. A Vállalkozásfejlesztési Program munkahelyi képzésekre, technológiafejlesztésre nyújt támogatást, valamint kombinált mikrohitel felvételét teszi lehetővé. A Foglalkoztatási Program a KKV-k munkahelyteremtő beruházásainak támogatását tűzi ki célul, míg a Zöldenergia Program az épületenergetikai fejlesztésekre, valamint a megújuló energiaforrások kihasználására ösztönöz. Az innovációs eredmények hasznosításának támogatása szintén az Új Széchenyi Terv részét képezi. A KKV-k „helyzetbe hozásának” másik útjaként érdemes megemlíteni a lehetőségként felmerült városkártya rendszerben rejlő potenciált. A helyi vállalkozások kedvezményt nyújthatnak a városkártyával rendelkező lakosság számára, ez pedig a forgalomnövelés egyik eszköze lehet.

A már működő kis- és középvállalkozások helyzetének javítására kell törekedni az adórendeleteink folyamatos pontosításával. Ezen vállalkozások rendkívül fontos szereplői a helyi gazdasági életnek. A Gazdaságfejlesztő Szervezeten keresztül támogatni kell beszállítóvá válásukat, termékstruktúrájuk bővítését, a technológiai fejlesztések megvalósítását. A szervezet honlapján elektronikus beszállítói adatbázis jött létre az előző tervezési időszakban, mely azóta is folyamatosan bővül.

Az Együtt Tatabányáért Vállalkozói Klub című rendezvénysorozat célja a város és a helyi vállalkozók közti kapcsolat szorosabbá fűzése. A vállalkozói klub egyes állomásai különböző témakörök mentén csoportosulnak. A klub első, decemberben tartott rendezvényén (melyen az új városfejlesztési célokról, valamint a beszállítóvá válás lehetőségeiről esett szó) több mint 70 fő vett részt. A második rendezvény témája a Széchenyi Terv pályázati lehetőségeinek bemutatása volt. A sorozat további állomásai a jövőben várhatóan 2-3 havonta kerülnek megrendezésre a vállalkozókat érdeklő témák megvitatásával (pl.: szakképzés,)

 

Célok:

·        a GFSZ Nonprofit Kft-n keresztül programot kell kidolgozni a kis és közepes vállalkozások működését segítő városi infrastruktúra fejlesztési igények felmérésére, majd a tervezési munkák megkezdésére           

·        a kis-és középvállalkozások tájékoztatása a pályázati lehetőségekről

·        az ipari parkban telephellyel rendelkező cégek önkormányzattal szemben támasztott fejlesztési igényeinek kielégítése az e célra rendelkezésre álló források figyelembevételével

·        a helyi vállalatok közti együttműködés szorosabbá fűzése az Együtt Tatabánya Vállalkozói Klub által

·        az ipari park bővítése új, nagy telephellyel rendelkező vállalatok betelepülése érdekében

·        A Galla ipari övezet fejlesztése befektetők fogadása érdekében

 

II.1.1.        Helyi adópolitika eszközei

Az önkormányzati adóztatás a városvezetés által megfogalmazott adópolitikai célok mentén kialakított helyi adó rendeletek formájában jelenik meg az adózó és az önkormányzat viszonyában. Az önkormányzatnak 2010. évben az alábbi adónemekből származott helyi adóbevétele, összesen 4.066.131 e Ft összegben.

A 2010-es helyi adó bevételek aránya az összes költségvetési bevételhez viszonyítva: 20,2%, mely hűen tükrözi a helyi adóbevételek fontosságát a költségvetés bevételi oldalán.

A helyi gazdaságpolitikai irányokhoz igazodóan az adópolitika kialakítása során a következő szempontok megvalósulását tekintjük elsődleges feladatunknak.

A helyi mikro és kisvállalkozások versenyképességének javítása érdekében adórendszeren keresztül történő támogatásként a kedvezményes adóterhek fenntartása és a jogszabályi lehetőségek függvényében további adóteher csökkentés megvalósítása. Az Önkormányzat a helyi vállalkozások ösztönzése érdekében az adópolitika eszközeivel olyan, a vállalkozók teherviselő képességével arányos adóterhek meghatározását tűzi ki célul, mely nem hat a fejlesztési elképzeléseik és a foglalkoztatás növekedésének gátjaként.

A lakosságot terhelő helyi adók vonatkozásában a lakosság vagyoni, jövedelmi viszonyait figyelembe véve alakítja ki a szabályozást. A város önkormányzati adóhatósága hatósági munkája során olyan ügyfélbarát kapcsolattartási rendszer kialakítását tartja fontosnak, mely elősegíti az önkéntes adófizetési morál javulását. A helyi adórendszer kialakítása során kiemelt szempont az adófizetők adminisztrációs terheinek csökkentése.

A helyi adottságokhoz, sajátosságokhoz igazodó, vállalkozási kedvet élénkítő adópolitika kialakításának eszközrendszerét a vonatkozó kormányzati irányok által meghatározott jogszabályi keretek határozzák meg. Az adópolitika helyi szintű alakítása a bevezetendő adónemek meghatározásával, az adókedvezmények, mentességek rendszerének kialakításával, és az adómérték megállapításával történhet.

A jelenlegi iparűzési adó szabályozás ismeretében 2.500 e Ft iparűzési adóalapig a mikro és kisvállalkozások ösztönzése érdekében lehetőség van ezen adózói kör számára adókedvezmény biztosítására. A városban működő ingatlanalapú (építmény és telekadó) adóterhek meghatározása során minden esetben olyan adómérték kerül meghatározásra mely vonzóvá teszi az új vállalkozások számára a letelepedést városunkban, a működő vállalkozásokat pedig további fejlesztések, bővítések megvalósítására és helyben maradásra ösztönzi. További két fontos adópolitikai kérdést javaslunk megvizsgálni. Az első, hogy milyen feltételrendszer mellett nyílik lehetőségünk tevékenységhez kötött, differenciált építmény adó bevezetésére. Illetve, kialakítható-e egyes adóbevételek esetében annak biztosítása, hogy a helyben képződő bevétel az adott területen legyen felhasználható.

Az önkéntes jogkövetés elősegítésének eszköze az adózók folyamatos tájékoztatása, melynek során az adózók információkhoz jutnak mind az adózási kötelezettségeik tekintetében, mind pedig az befizetett adóforintjaik felhasználására vonatkozóan. Az adófizető polgárok informálása város honlapján valamint a helyi médiákon történő folyamatos tájékoztatásával valósul meg.

Az adópolitikai célok érvényesülése a helyben működő vállalkozások számára stabil gazdasági környezet kialakításához járul hozzá. Az adófizető polgárok adóterheinek átalakítása a jövedelmi viszonyaik stabilizálásához nyújt segítséget.  A helyi adórendszer költségtakarékos és hatékony működése folyamatosan tervezhető bevételi forrást jelent az önkormányzat számára, ezzel hozzájárul a városi fejlesztések megvalósításához szükséges biztos pénzügyi háttér megteremtéséhez.

 

II.2. „Tatabánya hazavár”program

Egy település jövője, fejlődése elképzelhetetlen a településen szívesen élő, szívesen munkát vállaló elkötelezett polgárok tevékeny jelenléte nélkül. Minden eszközzel támogatni kívánjuk a helyi közösség erősítését, generációk együttműködését, a fiatalok helyben maradását.

Annak érdekében, hogy a fenti célokat elérhessük a munkahelyek létrehozása, a családbarát környezet mellett a fiatalokat megszólító program indítását is szükségesnek tartjuk. A város segíthet a munkát kereső fiatalok és a szakképzett munkavállalókat kereső cégek és intézmények kapcsolatépítésében, illetve a jól működő kamatmentes hitel mellett új lehetőségek megteremtésével is támogathatja a fiatalok Tatabányán maradását. Minden forint, melyet a fiatalok, családjaik városban történő otthonteremtésére, a munkavállalás segítésére fordítunk, nem más, mint befektetés a jövőbe.

A Tatabánya hazavár program az alábbi pillérein keresztül szolgálja elképzeléseinket:

 

Stúdium Ösztöndíj Program

A programban több kitűzött cél elérésén keresztül lehetőséget kívánunk biztosítani a helyi kötődésű fiatalok felsőoktatásban történő részvételének támogatására. Fókuszálunk a program keretében a hiányszakmák feltöltésének segítésére. Ennek eszköze egy háromoldalú megállapodás, hogy mind a leendő diplomás fiatal, mind pedig a tatabányai székhelyű gazdasági társaság a megfelelő partnert lássa egymásban. Mindehhez a katalizátor tevékenységet láthatja el az önkormányzat által létrehozott és finanszírozott alapítvány, oly módon, hogy pontosan, és minden résztvevő által világosan követhető szabályok segítségével nyújt pályázati eljárásban támogatást a diáknak tanulmányaihoz, a munkáltatónak pedig a foglalkoztatáshoz. Ezzel a lépéssel válik teljessé az elmúlt években, a szakképzésben hiányszakmát tanuló diákok számára létrehozott ösztöndíjrendszer, amit természetesen tovább működtetünk. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítheti az ipari parkban a gyakornoki program támogatása, amelyhez egy adatbázis is társul az adott gyakorlati helyekről.

 

Önálló élethez saját otthon

Az önálló élet kezdésének egyik feltétele a saját lakásba költözés. Pályakezdő fiataloknak a legtöbb esetben nincs erre lehetősége, ezért a program keretében bővítjük a város bérlakás-állományát, állami vagy uniós pályázatok segítségével, esetleg magántőke bevonásával. A bérlakások építésénél kihasználjuk, hogy az Új Széchenyi Terv is kiemelten kezeli az ilyen irányú beruházásokat. Így folytatni tudjuk az előző Széchenyi Terv idején sikeresen indult tatabányai programot. Külön feltételrendszert dolgozunk ki a közszolgálatban, a hiányszakmában dolgozó fiatalok lakásfeltételeinek javítására. Támogatjuk az első lakás megvásárlását Természetesen továbbra is támogatjuk a tatabányaiakat első saját otthonuk megvásárlásában. Ennek érdekében kiszélesítjük a kamatmentes hitelkonstrukciónkat. Az első lakást vásárlók számára a hitelösszeg maximumát 800 ezer forintról – lakás méretétől és értékétől függően – akár 1,5 millió forintra növeljük. Sok fiatal család nem társasházban, hanem családi házban, sorházban képzeli el az otthonát. Ezért amellett, hogy biztosítjuk a magántőkéből történő építési telek kialakításához szükséges szabályozási környezetet, olcsó, közműves telkeket alakítunk ki az alsógallai Falu réten és a felsőgallai Otthon utcában. Mindkét városrész esetében adottak a lehetőségek, hogy újonnan megépülő ingatlanok a településrész szövetébe zökkenőmentesen integrálódjanak, akár a társadalmi vagy városszerkezeti, akár a közlekedési szempontokat nézzük.

A telkek értékesítésére pályázatot hirdetünk, hogy a társasházakból kiköltöző családok a legjobb feltételekkel Tatabányán építkezhessenek. A közművesítés költségeinek megelőlegezésével támogatjuk a történelmi városrészekben a magántulajdonú telkeken történő új utcanyitásokat.

A program első és talán legfontosabb eleme tehát az új ösztöndíj rendszer. A második pillér a frissdiplomás foglalkoztatásáért a helyi telephellyel rendelkező gazdasági szervezetek bevonására épülő gyakornoki program. A harmadik elem pedig az új lakáshoz jutást segítő program, melynek nem titkolt célja a pályakezdő fiatal felnőttek – legyenek akár házasok vagy egyedülállóak – minőségi lakhatási feltételeinek megteremtése.

A „Tatabánya Hazavár” program tehát egy összehangolt, gazdasági és társadalmi célokat egyaránt elérni hivatott új kezdeményezés lehet, ha az előnyeit az érintettek felé hatékony módon, a lehető legrövidebb idő alatt közvetíteni tudjuk. A program sikeressége a városi társadalmi kohézió egy jelentős eleme lehet, mely hozzájárulhat a város országos elismertségének, és gazdasági potenciálja alapján megillető megbecsültségének eléréséhez.

 

II.3.           Tatabánya Kártya program

A Tatabánya Kártya koncepció sajátos városmarketing és gazdaságfejlesztési eszköz, sajátos kedvezményrendszert biztosító kártya-rendszer, amely a tatabányai állandó lakhellyel rendelkező kártyabirtokosok számára azonnali kedvezményes fogyasztást / vásárlást biztosít a koncepció szerződött partnereinél a nyújtott kedvezmények mértékéig. Célja, hogy a tatabányai városi közlekedési szolgáltatások igénybe vételénél, kulturális és sport, valamint egyéb szabadidős szolgáltatóknál, egyéb kereskedelmi vásárlásoknál előnyben részesítse a kártya tulajdonosait.

 

„Tatabánya Kártya” koncepció további céljai:

·        A lokálpatriotizmus, a város-szeretet, valamint a tatabányai identitás erősítése. A Tatabánya Kártya hivatott megjeleníteni a város polgárai számára a „tatabányaiság” előnyét, megbecsültségét.

·        A helyi fogyasztás élénkítése, a helyi KKV szektor erősítése forgalomterelés által.

·        Jelentős relatív megtakarítások biztosítása a kártya-tulajdonosok számára.

·        Valamennyi korosztály megtalálja a számára kedvező szolgáltatást / kedvezményt a rendszerben.

·        A stratégiai partnerek (fürdő, jégpálya, színház, stb.) forgalmának növelése

 

Moduláris, rugalmas, folyamatosan bővülő és fejleszthető rendszer bevezetését szeretnénk. A fentiek mellett fel kell mérni a gazdasági környezet jellemző vonásait, valamint a folyamat résztvevőinek külső és belső kapcsolati viszonyait. Ez a felmérés alkalmas arra, hogy a döntéshozók egy átfogóbb, objektívebb képet kapjanak a gazdaság szerkezetéről, egyensúlyi állapotáról, valamint azokról a jelenségekről, amelyek magukban hordozzák a fejlődés fenntarthatóságát, vagy amelyek a fejlődés akadályozó tényezői lehetnek. Terveink szerint a Tatabánya kártya program 2012-ben indul útjára.

 

III. Közszolgáltatások biztosítása – „A családbarát városért”

III.1. Oktatás

 

Tatabánya korszerű, több évtized alatt kialakult oktatási intézményrendszerrel büszkélkedhet, melynek sikerét a pedagógusok szakmai felkészültsége, hivatástudata alapozza meg. Társadalmi hatáskörét tekintve a városban élő gyermekeken keresztül szinte valamennyi család érintett az oktatásban, ezért közös érdek, hogy Tatabányán megfelelő számú, minőségi nevelést-oktatást nyújtó „családbarát” intézmény működjön.

 

Szakmai helyzetelemzés:

A város eltartó-képességét és a szűkülő állami támogatásokat figyelembe véve az ágazatban az utóbbi években jelentős intézményátszervezések történtek. Az oktatási intézmények jelenlegi struktúráját az alábbi szerkezeti ábra szemlélteti.

 

Nevelési-oktatási intézmények

Óvodák

 

Gyermekkert

Mésztelepi

Rét utcai

Kertvárosi

Lila

Kodály Zoltán

                        Micimackó

Ságvári Endre

                        Móra Ferenc

Sárberki

                        Szivárvány

Turul

                        Dózsekerti

 

 

Általános iskolák

 

 

 

Dózsa György

Móra Ferenc

Kodály Zoltán

Herman Ottó

Ságvári Endre

József Attila

Sárberki

Váci Mihály

 

 

Általános Művelődési Központok (ÁMK)

 

Bánhidai Szlovák

       Arany János Óvoda

       Jókai Mór Óvoda

       Puskin Műv. Ház

      Jókai Mór Ált. Isk.

Német Nemzetiségi

       Felsőgallai Óvoda

       Alsógallai Óvoda

 

Középiskolák

 

 

Árpád Gimnázium

Bárdos László Gimnázium

Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép-és Szakiskola

Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola

Mikes  Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

 

Többcélú összetett intézmények

 

Tatabányai Általános Iskola,  Szakképző  és Középfokú Kollégium

Éltes Mátyás EGYMI, EPSZ

 

A fenntartható fejlődés érdekében a 2011/2012. tanévben további intézmény átszervezésre kerül sor, amely megteremti a lehetőségét a valóban barátságos, együttműködő, közös nevelési-oktatási elvekre épülő intézményhálózat kialakulásának.

A gyermekek életében 3 éves kortól az iskolába lépésig fontos szerepet tölt be az óvoda. Minden intézmény saját arculatát kialakítva, az évek folyamán megerősítve, nyugodt szakmai munka lehetőségét teremtette meg. A városi óvodák sokrétű, szerteágazó kínálatot nyújtanak a gyermekek neveléséhez-oktatásához. Az önkormányzati óvodákban 2010-ben az ellátott gyermekek száma 2266 fő (ebből sajátos nevelési igényű 72 fő), a férőhelyek száma pedig 2313 fő. A születések számának alakulása - a nyilvántartói adatok alapján - törvényi előírásnak megfelelő csoport létszámok kialakítását vetíti előre.

Az elmúlt években az óvodák berendezési tárgyai, felszerelései jelentős mértékben megújultak, amiben nagy szerepe volt a pályázati lehetőségeknek is. A Komárom–Esztergom Megye Közoktatásért Közalapítvány által meghirdetett pályázatokhoz az önkormányzat biztosította, illetve kiegészítette az önrészt. Az intézményvezetők aktív munkájának, a támogatói hozzájárulásoknak köszönhetően az óvodák belső világa, esztétikuma sokat változott az elmúlt időszakban. Az óvodapedagógusok kreativitásának, innovatív tevékenységének köszönhetően megszépültek a csoportszobák. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben meghatározott eszköznorma előírásainak ütemezett program szerint tesz eleget az intézményrendszer. Nagy előrelépést jelentett az óvodák számára, hogy megtörtént az udvari játékok felmérése, felülvizsgálata. A játékeszközök egy része felújításra illetve cserére szorult. Jelenleg minden óvoda megfelel a törvényi előírásoknak, szabványossági követelményeknek. Különböző minőségű tornaszobával minden óvoda rendelkezik. A „Tatabánya Óvodásaiért Közalapítvány” megalakulása óta aktívan támogatja – az alapító okiratban meghatározott célok szerint – az óvodák szakmai munkáját.

Nevelési-oktatási intézményeink részére 2005. évtől rendeletben szabályozott, pályázati úton évenként igényelhető normatív támogatás biztosítja az informatikai eszközök és akkreditált iskolaadminisztrációs szoftverek beszerzését, működtetését. Ennek köszönhetően intézményeink ilyen irányú felszereltsége jónak mondható. Állami támogatással, önrész nélkül minden iskolába több digitális tábla került felszerelésre, melyek a legmodernebb oktatási módszerek használatának lehetőségét nyitják meg a pedagógusok és diákok előtt.

A szakképzés munkaerő-piaci igényeknek történő megfeleltetése, és a szakképzési források fogadásának biztosítása érdekében Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése és Oroszlány Város Képviselő-testülete 2009-ben létrehozta a Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulást. A társulás fogadja és elosztja a szakképző intézmények között a szakképzési hozzájárulásokat, pályázatokat nyújt be a decentralizált szakképzési forrásokra, figyelembe véve a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzési irányokra és arányokra vonatkozó döntéseit is. 2010-től a törvény lehetővé teszi a szakiskolai képzési idő három évre csökkentését is az. un. előrehozott szakképzés indításával, és kormányrendelet vezette be a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat az RFKB által meghatározott hiányszakmákban tanulók részére, a jogszabályban meghatározott tanulmányi eredmény és megfelelő fegyelem esetén.

A városi fenntartású intézményeken kívül további nem állami fenntartású oktatási intézménnyel kötött tíz évre szóló közoktatási megállapodást a fenntartó. A Szent Margit Általános Iskolával, a Bánhidai Szent Erzsébet Óvodával, a Hagyományőrző Óvoda Alapítvánnyal és Fejlődő Iskoláért Alapítvánnyal. A Vidámságok Háza Óvoda - Bölcsőde Nonprofit Közhasznú Kft. fenntartója és a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata között kötött Közoktatási megállapodás keretében – tatabányai állandó lakhellyel rendelkező gyermekek esetében – támogatásban részesül az óvoda. Az óvodai nevelést 2010. szeptember 1-jével kezdte meg az intézmény.

 

Oktatást kiegészítő szabadidős tevékenységek

 

A „nyitott iskolaudvar” program keretében több éves hagyomány, hogy a nyári szünidőben a diákok szabadidejének hasznos és egészséges eltöltése céljából a városban 7 általános iskola sportudvara nyitva tart.

A képviselő-testület a nyitva tartás alatti felügyelet biztosítására az elmúlt évek költségvetési rendeleteiben „423 08 általános iskolák nyári szünet alatti felügyeletének bére” címen külön forrást biztosított.

Az oktatást kiegészítő szabadidős létesítmények (Balatonakali Gyermektábor, Nyári Napközis Tábor, Csákányospusztai Turistaház, KRESZ Park) évente több ezer gyermeknek - mintegy 20.000 vendégnapon/éjszakán - biztosít a körülményekhez képest tartalmas programot.

 

Általános célkitűzések:

Tatabánya, mint megyei jogú város kötelező feladatai az óvodai, általános iskolai és a középfokú oktatási feladatok ellátása. Továbbra is célul tűztük ki a családok számára széleskörű, minőségi nevelési és oktatási paletta biztosítását.

Már az óvodai szekcióban törekszünk arra, hogy minden szülő megtalálja gyermeke személyiségéhez illeszkedő nevelési módszerrel dolgozó intézményt. Ennek megfelelően továbbra is a jogszabályi előírások szerint magas színvonalon kívánjuk működtetni óvodáinkat. Hiszen az óvodai neveléssel szemben támasztott követelményeket nemcsak a jogszabályok, rendeletek, a központilag elfogadott óvodai nevelés országos alapprogramja határozzák meg, hanem az igénybevevők szükségletei is. Ennek érdekében támogatjuk a minél korszerűbb oktatási formák bevezetését, és nagy hangsúlyt fektetünk az óvodapedagógusok továbbképzésére, valamint a nyári nyitvatartási idő bővítésére is, annak érdekében, hogy ezzel is segítsük azokat a családokat, ahol mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozik.

Az általános iskolai területen elsődleges cél a közoktatási törvény által deklarált elvárások megvalósítása. Célunk továbbá az alapfokú oktatás szolgáltatásainak minőségi fejlesztése, az ehhez szükséges forrás megteremtésével. Itt kell megalapoznunk az életen át tartó tanulásra való vágy kialakítását. A közoktatási intézmények épületeinek, berendezéseinek, tárgyi eszközeinek a törvényeknek, EU előírásoknak megfelelő kialakítása hangsúlyos feladat, az esélyegyenlőségi szempontok maximális szem előtt tartásával. Az gyermekek, tanulók esélyegyenlősége érvényesítése és fenntarthatóság szempontjából elengedhetetlen, hogy a jövőben az intézmények működjenek együtt a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók számára nyújtott akciókban. Fontos a színvonalas nevelő-oktató munka segítése, az intézmények tapasztalatainak közkinccsé tétele.

A gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás feladata a felsőoktatásban és érettségi utáni szakképzésben való részvételre történő magas színvonalú felkészítés, a jövő helyi értelmi­ségének illetve szakembereinek biztosítása érdekében. A gimnáziumok az emelt szintű érettségire való felkészítést, a szakközépiskoláink a szakmaterületek gazdag választékát kínálják (kereskedelem, vendéglátás, közgazdaság, humán-egészségügyi, elektronikai, gépészeti, és egyéb műszaki területek). A magas szintű érettségizett szakemberképzés feltétele, hogy a szakközép­iskolai kapacitást a megfelelő felkészültségű jelentkezők számához igazítsuk.

Célunk, hogy a szakmunkásképzést a munkaerő-piaci igényekhez igazítsuk, annak érdekében, hogy szakiskoláink olyan szakembereket képezzenek, akiket a jövőben az itt letelepülő nagyvállalatok, a környék gazdálkodói, vállalkozói foglalkoztatni tudnak a termelői és a szolgáltatói szektorban egyaránt. Valamint a munkavállaló számára is biztos megélhetést jelentő, szakma ill. tudás megszerzése váljon elérhetővé ez által.

A célkitűzés elérését szolgáló tevékenységek, akciók köre

A városi óvodák sokrétű, szerteágazó kínálatot nyújtanak a gyermekek neveléséhez-oktatásához.

Nemzetiségi nevelést városi szinten ellátó Felsőgallai Nemzetiségi Óvoda, valamint tagóvodája, az Alsógallai Óvoda munkáját megfelelő szakmai felkészültséggel és képzettséggel végzi.

A „sajátos nevelési igényű” gyermekek ellátása a jövőben is kiemelt helyet kell, hogy kapjon a városi feladatok között. A Szivárvány Óvoda e területen évek óta sikeresen és szakmailag felkészülten végzi munkáját. Alapító okiratában meghatározott módon a Sárberki Óvoda is vállalta a részképesség zavaros gyermekek fejlesztését. Kistérségi ellátással a város bázis óvodájaként működhetne a Szivárvány Óvoda. A módszertani Bölcsőde méltó folytatásaként végezhetné, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, a sajátos nevelési igényű és rész-képességzavaros gyermekek nevelését- oktatását 8 éves korig.

Hátrányos helyzetű és cigányszármazású gyerekek fejlesztését és felzárkóztatását a Mésztelepi, a Lila, valamint a Rét utcai Óvoda, az alapító okiratban megjelölt módon, megfelelő szakmai ellátottsággal, fejlesztőpedagógus segítségével végzi.

A vizuális nevelés keretén belül az Arany János Óvoda hét csillagos bázis óvodája a budapesti Ovizuál Kreatív Műhelynek.

Az egészséges életmódra nevelés, egészségmegőrzés szervesen beépül az óvodák helyi programjaiba. Az intézmények csatlakoztak az „Egészséges nemzetért” programhoz. További lehetőségek a széles körű nevelési-oktatási tevékenységek megvalósításához az úszásoktatás, tartásjavító torna, gyógytestnevelés (helyi szakember), téli sportok, görkorcsolya, nyári természetvédő táborok, krónikus légúti betegségben szenvedő óvodás korú gyermekek nevelése, komplex mozgás- és személyiségfejlesztő program.

Programokon kívül, a szülői igényeknek megfelelően, a gyermekek részére az alábbi délutáni külön foglalkozásokat biztosítjuk az óvodákban: népi hagyományok ápolása, néptánc oktatás, játékos német nyelv oktatása, angol nyelv oktatása, ismerkedés a szlovák nyelvvel, zenei nevelés.

A város általános iskoláiban folyó munka célja a gyerekek személyiségének sokoldalú fejlesztése, valamint felkészítés az egész életen át tartó tanulásra, és a társadalmi életben való aktív részvételre. Nevelési-oktatási módszereket folyamatosan meg kell újítani, igazítani az „y” generációhoz. Intézményeink legyenek nyitottak az oktatási szolgáltatások használói és a szolgáltatások eredményességében érdekelt csoportok és helyi közösségek szempontja, érdeke iránt. Az elkövetkezendő időszakban is biztosítani kell a gyermekek érdeklődésének, képességeinek megfelelően széleskörű tanórai és tanórán kívüli tevékenységet. A neveltségi szintfelmérés, bemeneti, kimeneti mérések összehangolása, figyelembe véve a hozzáadott értékeket. Mérési, értékelési rendszer közös működtetése, szakemberek bevonásával, szakmai team-ok létrehozása.

Tovább kell fejleszteni az idegen nyelvtudást, a kompetencia alapú oktatást, az információs technológiákat, integrációs nevelést intézményekben. Ezek megvalósításához intézményi szinten elvárt a közös teherviselés és a szoros együttműködés más ellátó és szolgáltató rendszerekkel. A minőségi munka emelése érdekében szakmai napok szervezése, továbbképzések, előadások támogatása javasolt. Pályázati alapok létrehozásával, pályázatokhoz való önerő biztosításával támogatjuk az intézményekben folyó szakmai munkát. Törekszünk az intézmények állagának megóvására a szükséges bővítések, korszerűsítések elvégzésére, a kötelező eszköz-és felszerelésjegyzékben foglaltak biztosításár a tárgyi, személyi feltételek biztosításával. Legyen a hatékony, minőségi munkavégzés alapfeladat minden résztvevő számára.

A célkitűzések elérése céljából az alábbi akciók körét kell prioritásként kezelni:

  • a gyermekek, tanulók egyéni képességeihez igazodóan biztosítsa az esélyegyenlőséget a továbbhaladás érdekében,
  • biztosítson minden gyermek számára döntési szabadságot és választási lehetőségeket,
  • alkalmazkodjon a gyermekek tanulók életkori sajátosságaihoz, fordítson nagyobb figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, differenciálásra, mindehhez alakítsa ki a tevékenykedtetésre épülő módszertani kultúrát,
  • intézményeik számára biztosítja a stabil és színvonalas működés körülményeit,
  • az intézmények alkalmazottai számára biztosítja a biztos egzisztenciát, az előrejutás feltételeit,
  • a gyermekek számára biztosítja a minél szélesebb körű és magas színvonalú szolgáltatási lehetőségeket, lehetőleg a lakóhelyen, vagy ahhoz a legközelebb,
  • hatékonyan használja fel a forrásokat, és segítse elő, hogy érvényesüljenek benne az átláthatóság és demokratikus döntéshozatal követelményei,
  • biztosítja a jogkövető magatartás és a jogszerű működés feltétel rendszerét,
  • a szolgáltatásokat olyan intézményeken keresztül biztosítja, amelyek élén felkészült és hatékony vezetés áll, és amelyben képzett szakemberek végzik a nevelő-oktató munkát.
  • a változó gyermeklétszámhoz rugalmasabban igazítható intézményhálózat kialakítása,
  • az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának fejlesztése, az óvodák informatikai eszközellátottságának javítása, fejlesztése,
  • épületállomány korszerűsítése, bővítése,
  • a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása,
  • a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, továbbképzések kistérségi szintű összehangolása, támogatása, szakos ellátottság javítása,
  • az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése,
  • speciális képesítésű szakemberek közös foglalkoztatása,
  • pedagógus továbbképzés összehangolása,
  • tehetséges tanulóknak speciális fejlesztő, felkészítő képzések, kistérségi, vagy mikro-térségi szinten.

 

Az Árpád és a Bárdos László Gimnáziumban idegen nyelvi, matematikai és természettudományos emelt szintű oktatás fenntartásával, valamint az emelt szintű érettségire történő felkészítés széles skálájának biztosításával kívánjuk garantálni a felsőfokú tanulmányokra történő magas színvonalú felkészülést. A gimnáziumok tevékenységét a város továbbra is a törvényi óraszám feletti plusz órákkal segíti. Célunk, hogy gimnáziumaink a felvételi mutatók tekintetében előkelő helyüket megőrizve, sőt tovább erősítve a megye legjobb intézményei legyenek.

A helyi gazdaság igényeinek megfelelően hozott a fenntartó döntést arról, hogy a Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium a 2011/2012. tanévtől vegyipar szakmacsoportos osztályt indíthat. Ösztönözni kell a diákokat, hogy a hiányszakmákra jelentkezzenek. Bizonyos, munkaerő-piacilag kevésbé preferált szakirányokban (közlekedés, kereskedelem-marketing szakmacsoport) pedig a beiskolázás szűkítésére vonatkozó elvi döntés született. A döntés egyszerre szolgálja a szakközépiskolai oktatás megújítását és optimális kapacitásának kialakítását.

A közgyűlés döntése nyomán 2010-ben két szakiskolai osztály indult hároméves képzési idejű „előrehozott” szakképzésként. A 2011. januári határozatok nyomán várhatón további két ilyen osztály fog indulni a hagyományos szakiskolai osztály helyett. A rövidebb képzés előnyös a munkaerőpiac igényeihez való alkalmazkodás, és a fenntartói finanszírozás szempontjából is.

A hiányszakmákat választókat az állam és városunk is ösztöndíjjal segíti. A Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium szakiskolai tanulói közül hegesztő, kőműves, gépi forgácsoló, épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, villanyszerelő, bútor­asztalos és géplakatos szakmában tanuló mintegy 170 tanulót érinti jelenleg az állami ösztöndíj. Emellett Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a Stúdium Közalapítványon keresztül nyújt támogatást a helyi gazdaság szempontjából fontos szakmákban tanulók számára (a támogatott szakmák évente kerülnek megállapításra, 2010/2011-ben a hiányszakmák: géplakatos és gépi forgácsoló).

A szakképzés térségi munkaerő-piaci igényeknek történő megfeleltetése érdekében Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése és Oroszlány Város Képviselő-testülete működteti a Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulást. A társulás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzési irányokra és arányokra vonatkozó döntésével összhangban határozza meg az indítható szakképző osztályokat. Részt vesz a pályaorientációs tevékenységben is, 2011-ben megjelentette a Szakmát adunk! című kiadványt, és elindította az azonos című honlapot (www.szakmatadunk.hu).

A munkaerő piaci igényeknek való további megfelelés érdekében a középfokú szakképzés kínálatának bővítésén túl igyekeztünk hozzájárulni a felsőfokú szakképzés kibővítéséhez is. Támogatjuk a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája azon törekvéseit, melyekben például egyedülálló lézertechnológia és megújuló energiaképzéseket indít, a gyakorlati oktatás és alkalmazás feltételeként pedig korszerű laborokat alakítanak ki. A két új, és a tervek szerint 2012 decemberében induló hiánypótló szakirány sikere érdekében a főiskola a munkaerőpiac szereplőit is bevonja. Stratégiai szempontból fontos a két szektor között a folyamatos együttműködés kiépítése. Megnyílik továbbá az intézményben egy tudástranszfer iroda, melynek eredményeként akár üzleti vállalkozásokat is elindíthat a főiskola. Jelentős munkaerőhiány tapasztalható a megújuló energiatermelés és a gazdálkodás mérnökökből, akik segítségével hatékony önkormányzati és zöld energiagazdálkodás valósítható meg.

 

Oktatást kiegészítő szabadidős létesítmények:

A Balatonakali Gyermektáborban az utóbbi években jelentős fejlesztés történt, amely az üzemeltetővel kötendő, kölcsönös előnyökön nyugvó újabb szerződéssel még komfortosabbá és családi üdülésre is alkalmassá tehető.

A közelmúltban elkészült a Cseri strand, Sportuszoda és környékének fejlesztési terve. Az uszoda, a strand és a Nyári Napközis Tábor területének együttes fejlesztési projektként történő kezelése támogatandó.

A KRESZ Park népszerűsége, kihasználtsága – a felújításnak, illetve az üzemeltető Tatabánya Város Szabadidősport Szövetségnek köszönhetően – ugrásszerűen megnőtt, fenntartása, eszközparkjának fejlesztése célszerű

A Csákányospusztai Turistaházat 1994 óta a Petőfi Tömeg-és Szabadidősport Egyesület üzemelteti. Az utóbbi időben mind a kihasználtságban mid az állagmegóvásban némi visszaesés tapasztalható. A földterület és az épület tulajdonviszonyának rendezése után az üzemeltetés módja, formája felülvizsgálandó.

A Körtvélyespusztai Tábor az önkormányzat által alapított Körtvélyespusztai Ifjúsági Tábor Közalapítvány tulajdonában volt. A közalapítvány megszűnt, a jelenlegi állapotában használhatatlan ingatlan tulajdonjoga – a létesítmény célszerinti használatának megkötése mellett – visszaszállt az önkormányzatra.

A tábor felújítása jelentős forrást igényel, ezért – az eredeti turisztikai cél megtartása mellett, erdei iskolai, oktatási-, képzési központ jellegű fejlesztési irányt megszabva – pályázat útján célszerű az üzemeltetését megoldani.

Az intézményhálózat működtetésében és társadalmi kapcsolatainak javításában új elemként kívánjuk megjeleníteni a „Kéz a kézben” programot.

A város egy „örökbefogadási” programot is elindít „Kéz a kézben” címmel. A program lehetőséget nyújt az önkormányzat oktatási intézményei (bölcsőde, óvoda, ált. iskola), azon belül a gyerekek támogatására. Szeretnénk, ha a városunkban működő gazdasági társaságok társadalmi felelősségvállalási programjuk keretében bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat támogatnának, segítenének. Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet az önkéntesség jelentősségére és örülnénk, ha hosszú távú együttműködés jönne létre a jelentkező társaságok és a kiválasztott intézmények között. A cégek által nyújtandó támogatásokkal is emelni szeretnénk az intézmények infrastruktúrájának színvonalát, az intézményekben folyó oktató-nevelő munka minőségét, valamint a gyerekek kulturális fejlődését is. Az önkormányzat a program motorja, szervezője és természetesen igyekszik segíteni a közös munka gördülékeny működését, tiszteletben tartva a felek önállóságát. A társaságok is érdekeltek abban, hogy környezetük rendezett és konszolidált legyen és az oktatási intézmények számára is fontos, hogy a tananyagon túl a gyerekek kitekintést nyerjenek tágabb környezetükre, illetve bővítsék ismereteiket. A program célja, hogy bemutassa a fenntartható fejlődés ideájának megvalósulási lehetőségeit. Ebben fontos szerepet játszik a társadalom és a gazdaság harmonizációjának megismertetése. Fontos ráirányítani a figyelmet az önkéntesség jelentősségére, és tudatosítani a benne rejlő társadalmi értékeket, a szolidaritást és a társadalmi kohéziót. A program legfontosabb üzenete, hogy szükség van a társadalmi összetartozás érzésére, a harmonikus együttélésre, a kölcsönös kötelesség és segítségvállalás erősítésére. Szeretnénk, ha ez a magatartás követendő példává válna és a cselekvőképesség előremozdulna városunkban. A város honlapján tesszük majd közzé a létrejött együttműködéseket, az „örökbefogadás” tényét, publikálva ezzel az összefogás fontosságát, illetve teret adva a jó példáknak.

 

III. 2. Sport

A testnevelés és sport területén az Önk. tv-ben és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott feladatok jelentik az alapokat önkormányzat számára. A városi sportfejlesztési koncepció és az önkormányzat sportfejlesztési elképzeléseinek megvalósításához a normatív alapon biztosított központi támogatások nem nyújtanak kellő mértékű anyagi fedezetet. Ahhoz, hogy a sportfeladatokhoz szükséges gazdasági-pénzügyi lehetőségek a városban élők elvárásainak is megfeleljenek, ahhoz mozgósítani kell egyéb külső és belső erőforrásokat. A sportfeladatok ellátása, a kötelező és nem kötelező feladatellátás a város adottságai, és nem utolsó sorban a költségvetési lehetőségek szűkössége miatt nem lehet teljes körű. A város „sporteltartó” képessége korlátozott.

A lehetőségek elsősorban a sport, mint az egészséges életmód alapja, azaz a szabadidősport, a diáksport és az utánpótlás nevelés, a versenyszerűen sportoló, kivéve a gazdasági formában működő, vagy sportolót munkaviszonyban alkalmazó sportéletet, közös névvel a „lakossági” sport fejlesztését teszik rövid és középtávon elérhetővé. Ezekre, a területekre kell a szervezőmunkát és a feltételeket összpontosítani, e területek fejlődését kell alapvetően segíteni. A jövőben a verseny élsportot csak differenciáltan van mód támogatni, elsősorban az eredményesség, és a „tradicionális” szempontok figyelembevételével. Csapatsportágak magasabb osztályban történő feljutásához csak stabil, legalább három-öt évre szóló szponzori támogatással rendelkező (anyagi), megfelelő létszámú versenyzői, megfelelő minősítésű és képzettségű edzői (személyi), valamint a sportág versenyrendszeréhez igazodó létesítmény (tárgyi) feltételek együttes megléte esetén vállalhat partnerséget az önkormányzat. Továbbra is szükség van a kiemelkedő eredményeket, elérő csapatsportágak nemzeti válogatott csapataiba bekerülő sportolók, valamint a hazai és nemzetközi élvonalban versenyző, helyi kötődésű egyéni sportágak sportolóinak, és edzőinek hangsúlyozott támogatására. A sport pénzügyi feltételeinek javításához szükségszerű a szponzori kör bővítése, a versenysport egyes területeinek „üzleti” alapon történő segítése, a működésük még hatékonyabb, racionálisabb szervezeti formájának kialakításához nyújtott szakmai támogatás megadásával. A sport társadalmi szerepe alapján, valamint állami és önkormányzati támogatása által az élet minden területén jelentkező hatása révén, rövidtávon is hatékonyan segítheti a gazdasági célok elérését. Célszerű, mint a sport stratégiailag fontos terület minden fejlesztési programnál kedvező befektetésként történő, értékteremtő beruházásként kezelni, illetve megjeleníteni.

Továbbra is fontos segíteni a hagyományos és a város sportját segítő hazai és nemzetközi rendezvények szervezését, lebonyolítását. Növelni kell a városi rendezvények és a város különleges adottságaiból származó természeti és épített látnivalók ismertségét. Ezután is támogatni és segíteni kell anyagilag a város kiemelt turisztikai rendezvényeit, a turizmus területén indított törekvések megvalósulását, a közreműködő helyi civil egyesületek, szervezetek hatékony működését, a sportturizmus fejlesztése által igényként jelentkező szálláshelyek bővülését, illetve a bővítését tervező kezdeményezéseket.

Folytatni kell a sportlétesítmények korszerűsítését, és újak építését, elsősorban a pályázatok és a vállakózói szféra bevonásával. A később benyújtandó pályázatok előkészítéséhez szükséges, hogy a városnak kész tervei legyenek, és az önkormányzat rendezési terve összhangba kerüljön a sportfejlesztési tervvel. A tervezési feladatokra, valamint a pályázatokhoz elengedhetetlen önrész biztosítására megfelelő összeget kell biztosítani. A sport területének egy-egy fejlesztési területe köré fontos a konkrét intézkedéseket is tartalmazó operatív programok szervezése, cselekvési tervek készítése.

Tatabánya sportéletének színvonala, szervezettsége évtizedeken keresztül komoly hazai és nemzetközi elismerést váltott ki. Hírnevét az olimpiai sikerek, a világ-és Európa bajnokságokon elért kiváló eredmények, a megfelelő, fejlett sportlétesítmény-hálózat, a sikeres diák- és utánpótlás-nevelés, valamint a széleskörű tömegsportmozgalom alapozta meg. Közismert, hogy a rendszerváltozást követő években komoly adósság halmozódott fel a testnevelés és sport területén, amit az utóbbi néhány év pozitív változásai sem tudtak még teljesen pótolni.

Nagy jelentősége van annak, hogy Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése, eddigi hozzáállásával igazolta a sport iránti pozitív szemléletét, amivel döntően hozzájárult ahhoz, hogy a város sportélete a rendkívül nehéz gazdasági helyzet ellenére újra fejlődésnek indult. A versenysport támogatására kihasználjuk a parlament által nyújtott új lehetőséget, melyben a csapatsportágaink magántőkéből történő támogatása kedvező adózási környezetbe került. A város sporthagyományai alapján továbbra is kiemelten támogatjuk a tavalyi évben bronzérmes kézilabda csapatot, a NB I.-be való feljutást maga elé tűző futballcsapatot, valamint a 100 éves Tatabányai Sport Klubot. A sporttámogatásoknál külön figyelmet fordítunk az utánpótlás nevelési központok kiépítésére és kiemelt támogatására.

Városunkban a sport szerkezeti, működési struktúrájában döntően lezajlott az átalakulás, amely részben spontán folyamatként, részben önkormányzati elhatározás alapján történt. Nagyrészt rendeződött a helyi sportigazgatás, sportszervezés, sportlétesítmény-üzemeltetés szervezeti, strukturális kerete. Jó kezdeményezés volt a „Tatabánya Sportjáért” díj létrehozása, amely a helyi sportéletben tevékenykedők önkormányzati szintű elismerésének méltó reprezentánsa. A versenysportunk tagozódásában – döntően az önkormányzat és szponzorok összehangolt támogatásnak köszönhetően – a szűkülés és polarizáció folyamata lényegében befejeződött. Az egyik oldalon a nemzetközi színvonalat és hazai élmezőnyt reprezentáló szűk létszámú hivatásos sportolói kör, (atlétika, súlyemelés, férfi kézilabda, labdarúgás, judo) a másik oldalon a különböző versenyrendszerekben résztvevő nagyobb létszámú amatőr sportolók mezőnye rajzolódott ki, melynek alsó határa a minőséget, színvonalat tekintve nem válik el markánsan a szabadidősportban tevékenykedő sportolók körétől. Pozitív irányú fejlődés tapasztalható a diáksport, a lakossági szabadidősport és a fogyatékosok sportja terén, hiszen az önszerveződő sportszakmai „ernyőszervezeteik” koordináló tevékenysége révén működésük egyre markánsabb. A „Mozgásba hozzuk a várost” gondolat szellemében kiemelten támogatjuk azokat a tömegsport rendezvényeket, melyeknek komoly hagyománya van a városban. A „Gerecse 50” ma is az ország egyik legnagyobb teljesítménytúrája, ahol évente több mint háromezren indulnak el a különböző távú gyalogtúrákon. A rendezvénynek 2011-ben lesz a 30. évfordulója, s ezt az ünnepi alkalmat az egész várost megmozgató sportnappal szeretnénk még teljesebbé tenni.

A lakossági szabadidősport területén több olyan hagyományos, kiemelkedő és sikeres esemény van, amely méltó a város szabadidősportban kivívott hírnevéhez. pl.: Kihívás Napja, Olimpiai Ötpróba, Panoráma Futás, Lakótelepi-, városrészi sportnapok, Városi bajnokságok labdarúgás, teke, röplabda, asztalitenisz, sakk sportágakban.

Komoly előrelépés történt a sport-és szabadidős infrastruktúra területén is. Befejeződött a műfüves labdarúgó pálya, a műanyag borítású atlétika pálya építése, a sportcsarnok, a stadion, a tekepálya, az uszoda, görkorcsolyapálya, küzdősport csarnok, vívóterem, a Jubileum Park bővítése. Kezdeményezésünkre az önkormányzat tulajdonába kerültek a Városi Lőtér, KVI tulajdonában lévő ingatlanrészei.

 

Feladatok a testnevelés és sport infrastruktúra fejlesztésének területén

·        A Ságvári úti sporttelep és környékének fejlesztése.

·        Egyes oktatást kiegészítő szabadidős létesítmények (Csákányospusztai Turistaház, Körtvélyesi Ifjúsági Tábor) jövőképének, funkciójának meghatározása, annak függvényében az esztétikai, műszaki, kényelmi és higiéniai szempontoknak megfelelő színvonal biztosítása.

·        A Csákányospusztai épületek pályázati fejlesztése napirenden van, a beadhatóság előfeltétele a tulajdonviszonyok rendezése. Ez is folyamatban van.

·        Folytatni kell a közterületeken található, mozgásos cselekvésre ösztönző eszközök, létesítmények felújítását, fejlesztését

·        Az aktív pihenés, természetjárás feltételeinek megteremtése a Turul-emlékmű - Kilátó - Szelim-barlang - János-forrás környékén.

·        Az Erőműi Vasas pálya önkormányzati tulajdonba való kerülésének kezdeményezése.

·        A tulajdonos Vértesi Erőmű Zrt.-vel tárgyalások folytak, a létesítmény megvásárlására nem került sor.

·        A felsőgallai úgynevezett TISE pálya „hasznosításának” kidolgozása.

·        A felsőgallai pálya sportfejlesztési lehetőségeinek vizsgálata.

·        A „galambász” telep és mellette lévő tó által okozott természeti problémák megoldásának vizsgálata.

·        A lőtér „tevékenysége” és a környék lakói által jelzett gondok megoldásának vizsgálata, zajvédő fal megépítése a lőtér épületeinek és kiszolgáló helységeinek felújítása, vagy a lőtér új helyszínre történő „áthelyezésének” lehetőségeit vizsgáló feladatok elvégzése.

·        Támogatni kell a Sport kft. azon törekvését, hogy az önkormányzat energiaracionalizálással egybekötött felújításokat célzó pályázatainak mintájára elvégezze az atlétikai futófolyosó felújítását.

 

III. 3. Kulturális élet

Egy város akkor válik élhetővé, ha ott a benne élő embereknek feltöltődési, kikapcsolódási lehetőségeket kínálunk, a kínálat kialakításában igényt tartunk véleményükre. Ilyen feltöltődési lehetőséget elsősorban a kultúra, a közművelődés, a művészet eszközeivel lehet elérni. A mindenkori városlakók olyan művelődési intézményeket igényelnek, amelyek keretet biztosítanak a társasági élet számára, és kielégítik a különböző érdeklődésű csoportok szórakozási, ismeretszerzési igényeit.

Az 1997. évi CXL-es közművelődési törvény megszületését követően meghatározásra kerültek a települési közművelődési feladatok. A törvény szellemiségét szem előtt tartva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve került meghatározásra Tatabánya Megyei Jogú Város települési közművelődési feladatrendszere, melyet helyi rendeletben rögzített a város. A város közművelődési feladatellátása többszektorú, mely támaszkodik a helyi értékekre, sajátosságokra, az intézményellátásra és a civil szektorra. A tradicionálisan kialakult intézmények és az ezekhez kapcsolódó speciális feladatok, művészeti csoportok életben tartása, megőrzésük, értékeik hozzáférhetővé tétele alapvető feladata a városnak.

 

TATABÁNYA KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYHÁLÓZAT

Többcélú intézményen keresztül

Kertvárosi ÁMK – Bányász Művelődési Otthon

Német Nemzetiségi ÁMK – József Attila MH, Széchenyi I. MH

Szlovák ÁMK – Puskin Művelődési Ház

Alapítványi fenntartású intézmény – KPVDSZ Művelődési Ház

Nonprofit közhasznú kft. – A Vértes Agórája

Közösségi színterek – közösségi házak

 

Egy város életének kulturális sokszínűségét művészeti csoportjainak száma, szakmai munkájuk sokfélesége adja. A csoportok értékhordozó szerepe mellett, a város idegenforgalmi életének felpezsdítéséhez, az itt élők kikapcsolódási lehetőségeinek javításához elengedhetetlenül szükséges a csoportok jelenléte a város életében, a megvalósuló rendezvények gerincét az ő szakmai munkájuk adja.

A város nagy hangsúlyt fektet a közgyűjteményi munkára, az ismeretszerzés, az értékmegőrzés intézményrendszerére. Támogatni kell munkájukat. Történelmi emlékeink, hagyományaink megőrzése szempontjából fontos szerep hárul a Tatabányai Múzeumra, a Városi Levéltárra. A Városi Könyvtár nyilvános szolgáltatásait bővíteni szükséges, állományát gyarapítani kell ahhoz, hogy az oda látogatók minden tudományos és ismeretterjesztési igényét kiszolgálhassa.

Tatabánya Megyei Jogú Város kulturáliscentruma a Jászai Mari Színház, Népház.Speciális intézményrendszerben betöltött szerepéből adódóan színházként és művészetek házaként is funkcionál. Produkcióival a város hírnevét öregbíti. A színvonalas darabok színpadra állításának alapfeltétele, hogy a művészeti élet kiszolgáló intézménye olyan színvonalú legyen, mely a kor igényeinek megfelel. Az épület teljes rekonstrukciója 2009-ben fejeződött be, így egy a mai kor követelményeinek megfelelő művészeti intézmény várja a látogatókat. A színház épületében került elhelyezésre a Városi Könyvtár megújult központi egysége is.

 

Általános célkitűzések:

Tatabánya Megyei Jogú Város elsődleges célul tűzi ki a már hagyományosan meglévő közösségi házak további, – egyre összehangoltabb – működtetését, teret biztosítva a helyi közösségek számára. Fontos, hogy az ott élő emberek döntsék el, hogy milyen kulturális programokra van szükségük és saját közösségi tereiket mire használják. Fontos, hogy a történelmi városrészekben élő német, szlovák nemzetiségi közösségeink megőrizhessék hagyományaikat, ehhez a törekvéseikhez teret és szakmai segítséget kaphassanak.

Tovább kell erősíteni, hogy a városi művelődési házak a közösségek, a helyi civil szervezetek otthonai és a társadalmi élet központjai legyenek, sajátos szakmai arculattal rendelkezzenek, és továbbra is helyet adjanak a kisközösségek, a nemzetiségi és más amatőr csoportoknak.

A város erején felül áldoz a hagyományok megőrzésére és a közösségek identitását erősítő fejlesztések finanszírozására. Célunk, hogy a város kulturális értékeinek megtartása hosszútávon biztosított legyen. Ennek érdekében életben kell tartani és a további fejlesztés lehetőségét meg kell teremteni a tradicionálisan meglévő művészeti csoportoknak 

A város anyagi támogatásával, (mely lehetőséget biztosít a szakmai pályázati lehetőségek kihasználására), tovább kell folyatni a Szabadtéri Bányászati Múzeum – Ipari Skanzen fejlesztését, hiszen az általa felvállalt fő feladat, a város ipartörténeti múltjának megőrzése és bemutatás mellett. Folytatni kell a már megkezdett régészeti feltárásokat, az előkerült leletek méltó elhelyezését szolgáló bemutatóhelyek kialakítását.

Célkitűzés elérését szolgáló tevékenységek, akciók:

A fejlesztés kiindulási pontja stratégiai szempontból a város közművelődési életére vonatkozó koncepció megalkotása. Ebben a koncepcióban meg kell határozni a fejlesztés ütemét és véghezvitelének stratégiai tervét, végrehajtási ütemtervét.

A kialakult értékek megőrzésének, továbbadásának, a nemzetiségi hagyományok ápolásának eszközrendszerét a város közművelődési intézmény rendszerének teljes felújítása, a közösségi életnek teret adó épületek külső és belső, a mai kor követelményeinek megfelelő rekonstrukciója adja. A cél eléréséhez az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretek mellett a pályázati források megszerzése is szükséges.

A Szabadtéri Bányászati Múzeum fejlesztési stratégiáját rögzítő középtávú feladatait javasolt ütemterv szerint megvalósítani, amelyhez külső szponzori és pályázati források felkutatása és bevonása elengedhetetlen.

Az Agóra-program keretében – Európai Uniós társfinanszírozással – a Közművelődés Háza épületének rekonstrukciójára kerül sor oly módon, hogy a fizikai megújulást követően egy nagyfokú tartalomfejlesztés is történik. A projekt várható befejezése 2012. december 31. A Közművelődés Háza Agórává alakításával megteremtődik a feltétele annak, hogy a város és térsége közművelődési intézményei egyfajta funkcionális racionalizáláson essen át. A Közművelődés Háza, mint a Vértes Agórája a közművelődés komplex szolgáltatási lehetőségeit kínálja (multifunkcionalitás, közösségi, képzési, szórakozási és élmény funkciók, illetve a kistérségi közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás) ezáltal a város és térsége művelődési házai lehetőséget kapnak arra, hogy koordinált, stratégiailag tervezett módon specializálódjanak.

 

Az Agóra tevékenysége négy szakmai, tartalmi funkcióban határozható meg:

Közösségi funkciók

Képzési, oktatási funkciók

Szórakozási és élményfunkciók

Kistérségi tanácsadói és szolgáltatási funkció

 

Közösségi funkciók

Cél: a legszélesebb partneri háló kiépítése.

-        A civil szervezetek A Közművelődés Házában korszerű körülmények között végezhetik közösségépítő tevékenységüket.

-        Az alkotó közösségek infrastrukturális feltételeinek javulása hozzájárul e csoportok szakmai munkájának sikerességéhez.

-       A spontán betérők az intézmény tudatos látogatóivá válhatnak.

A közösségi funkciók biztosításának egyik leghangsúlyosabb eleme az ifjúság elérése, és a célcsoportba tartozók számára vonzó programok biztosítása. Ezek megvalósítása – a teljesség igénye nélkül – szervezett és spontán közösségi együttléteket biztosító terek kialakításával, információszolgáltatással, tanácsadások biztosításával, valamint szakmai találkozók szervezésével érhető el.

 

Képzési, oktatási funkciók

Cél: megszerezni a felnőttképzési akkreditációt, önálló képzési programokat szervezni, illetve befogadni kompetencia alapú képzést folytató szervezeteket.

 

Közoktatási, felnőttképzési programok és kiscsoportos képzésre alkalmas tereket alakítunk ki:

-                Az ifjúság társadalmi érvényesülésének elősegítése érdekében felnőttképzési programok, nyelvtanfolyamok, a közoktatás kiegészítésére szolgáló programok, kihelyezett osztályfőnöki órák, tanácsadások kapnak helyet.

-                A hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének, foglalkoztathatóságának növelése, munkaerő-piaci esélyeik, életminőségük javítása, a munkaerő-piacról, illetve szakképzésből kirekesztett csoportok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében tanácsadás, nem formális önismereti és személyiségfejlesztő programok, álláskeresés segítése, utókövetés és folyamatos mentorálás valósul meg.

         (Vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy a pályázati fejlesztés részeként megvalósítandó elemek miként hozhatók kapcsolatba a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján folyó egyes oktatási funkciókhoz.)

 

Szórakozási és élményfunkciók

A szórakozási és élményfunkciók a komplexitásra épülnek. A közművelődési terület rendezvényei (előadások, hangversenyek, koncertek, kiállítások), valamint a múzeumi állandó és időszaki kiállítások folyamatos biztosítása és összehangolása fog megvalósulni

A szórakozási és élményfunkciók keretében megvalósítható programok:

-          országos felmenő rendszerű, nem hivatásos művészeti találkozók és versenyek;

-          a képző- és iparművészet területén rangos kortárs alkotók meghívásos és pályázati úton bekapcsolt munkáira épülő tematikus tárlatainak sorozata;

-          a vizuális kultúrát, tárgyalkotást középpontba helyező nyári szaktáborok;

-          óvodás és kisiskolás, valamint ifjúsági korosztályt célzó bérletes előadássorozatok;

-          játszóházi komplex családi programsorozat;

-          városi gyermeknapi hétvége, ifjúsági információ-szolgáltatás és tanácsadás;

-          koncertek, zenés műsorok, show műsorok.

 

A szórakozási és élményfunkciók az ifjúság, mint kiemelt célterület esetében:

-          videózásra, DVD nézésre alkalmas tér (mini mozi: tematikus filmek);

-          társasjátékok;

-          ismerkedős chat-szoba;

-          ifjúsági klubfoglalkozások, társalgó;

-          interaktív játéktér – kalandpálya (a Csodák Palotájához hasonló élményeket biztosító játékok);

-          óriás társasjátékok, mobil mászófal, csoportos fajátékok;

-          extrém sporttanfolyamok (ejtőernyőzés, búvárkodás).

 

Kistérségi közművelődési tanácsadói és szolgáltatási funkció

Az együttműködés célja a projekt keretében megteremteni a kistérségben lévő települések közművelődési, kulturális célú együttműködését, annak kereteit.

Az együttműködés résztvevői a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás tagjai és a kistérség közművelődési intézményei. Az együttműködés közösségi funkciók, képzési, oktatási funkciók tekintetében, szórakozási és élményfunkciók, valamint egyéb kistérségi tanácsadói, szervező és szolgáltatási funkciók tekintetében valósul meg.

 

Rendezvények

Tatabánya közösségi életének meghatározó eseményei a városi rendezvények. Ilyen a tavaszi Gerecse 50 teljesítménytúra is. Az országos népszerűségű tömegsport találkozóhoz családi szabadidősport- és kulturális programok kapcsolódnak a Jubileum-parkban.

A magyar történelmi hagyományokra építkezik a Millenniumi Közparkban megrendezett Szent István Napok. Az augusztusi nemzeti ünnep igazi közösségi esemény, ahol a látogatók megismerhetik a korabeli gyalogos- és lovas harcművészetet, a kézműves mesterségeket és a koncertek részeként az ősi magyar hangszereket. A családok apraja-nagyja ezeken kívül is sokszínű rendezvények közül válogathat a Csónakázó-tó partján.

A Szelim napi Regélő – történelmi játszótér a Turul Parkerdőben és környékén. A programgazda civil szervezetek a város és elődtelepüléseinek történetét elevenítik fel, játékos formában ismertetik meg az ifjú korosztállyal helyi hagyományainkat.

A szeptemberi Bányásznap nem csak az emlékezés ideje, hanem olyan kulturális-, művészeti- és szórakoztató programokat kínáló esemény, amelyre kiemelt figyelmet fordít a város. Ennek a meghatározó és megújuló közösségi rendezvénynek a Május 1.-park és a Bányászati Szabadtéri Múzeum ad otthont.

A decemberi Szent Borbála Napok a bányászok védőszentjének ünnepe, szakrális és a bányászhagyományokhoz kapcsolódó rendezvényekkel van jelen a kulturális kínálatban, miközben az ünnepi közgyűléssel, a városi díjak átadásával Tatabánya kiemelkedő ünnepi eseménysorozata.

A civil kezdeményezésű Adventi Ablaknyitogató a Városházán, a Fő téri Betlehem-állítás, a hozzájuk tartozó jótékony célú vásár a Karácsony előtti időszak legfontosabb közösségi rendezvénye. 

A Városi Gyermeknap, az Alsógallán, Felsőgallán, Bánhidán, Óvárosban és Kertvárosban megtartott szüreti felvonulások, kulturális, művészeti rendezvények a városrészi közösségeket erősítik, miközben gyarapítják Tatabánya kulturális kínálatát.

 

III. 4. Ifjúság

 

Magyarországon a kilencvenes évek közepére kiépült a piacgazdaság, melynek következménye, hogy a magyar fiataloknak ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenézniük, mint a fejlett világ ifjúságának. Az ifjúságot érintő kihívások és növekvő kockázatok, a fokozódó verseny és a korai önállósodás jelentősen megnöveli veszélyeztetettségüket (alkohol, dohányzás, drog stb.).A magyar fiatalokra is jellemző az a nemzetközi tendencia, hogy a kockázat már nem csak a kevésbé képzettek körében jelenik meg, hanem a kulturálisan privilegizált csoportoknál is.

A gyermek és ifjúsági korosztályokat érintő, markánsan kirajzolódó problémák megoldásához az állam erőfeszítései mellett (családtámogatások, pályázatok, prevenció), szükség van jelentős támaszokra, biztos pontokra megyei és települési szinteken egyaránt.

 

Szakmai helyzetelemzés:

A jogszabályi keret a települési önkormányzat feladatai között sorolja fel a gyermek és ifjúságról való gondoskodást. Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján anyagi lehetőségeihez mérten, hogy mely ifjúsági feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az ifjúsági feladatellátás szervezeti kereteit az alábbiakban határozza meg:

  • Városi Diák és Ifjúsági Önkormányzat
  • Tatabányai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

 

Az ifjúsági feladatellátás szervezeti kereteit Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a Közművelődés Háza Nonprofit Kft-n keresztül látja el, a feladatellátás az intézményi felújítás ideje alatt átmenetileg felfüggesztésre került.

 

A VDÖK 1999. június 14-e óta működik városunkban, melynek célja:

  • Tatabányán létrehozni a gyermek-, ifjúsági és diákközéletben részt vevők és érintettek közötti kapcsolati hálót, amely alapjául szolgál a Tatabányán élő és tanuló diákok, gyermekek és fiatalok érdekeinek érvényesítését segítő közéleti, szakmai és képviseleti munka kiterjedt, hatékony és professzionális ellátásának.

  • Tatabányán megteremteni és biztosítani a gyermek és diák közéletben résztvevők folyamatos találkozási és együttműködési lehetőségét.

  • Támogatni Tatabánya diákjait és gyermekeit abban, hogy lokális és globális környezetének ismeretében élő és cselekvő emberré, tudatos állampolgárrá váljanak.

  • A diák- és hallgatói önkormányzatok érdekeinek képviselete a helyi és a megyei önkormányzat, valamint a társadalmi és szakmai szervezetek felé.

  • A tagsága által jelzett, őket érintő iskolai, lakóhelyi problémák orvoslására diák- és gyermekjóléti, illetve gyermek és diákközéleti programokat dolgozzon ki és hajtson végre.

 

A Tatabányai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum célja a térségben megjelenő kábítószer-probléma kezelése, a helyi társadalom egészségi állapotának javítása, a szociális és társadalmi biztonság növelése, a drogfogyasztás mértékének, illetve a legális és illegális droghasználat ártalmainak, valamint kockázatainak és kárainak csökkentése célzott, rendszerszerű, tényeken alapuló és közösségi alapú beavatkozások, valamint nemzetközi együttműködések segítségével.  

 

Általános célkitűzések:

A város fejlődését, gazdaságát az itt élő polgárok biztosítják, így elemi érdeke Tatabányának, hogy megfelelő humán erőforrással rendelkezzen. Tekintettel arra, hogy a ma fiataljai a következő évtizedek aktív szereplői, ezért értékszemléletük, mentális és fizikai állapotuk, a hosszú távú stratégiai tervezés alapvető eleme. A város fiataljai a szükséges változások erőforrásai, a társadalom jövőjének alapértékei kell, hogy legyenek.

Az ifjúsági feladatok megfogalmazása, a konkrét feladat ellátási formák kialakítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a települési önkormányzat kidolgozza a saját ifjúságpolitikai koncepcióját. 

A koncepció arra irányul, hogy a város megfelelő feltételeket teremtsen a fiatalok számára, ahol kiszámíthatóak az életviszonyok, ahol problémáik megoldásához adekvát segítséget kaphatnak, és ahol felkészülhetnek a felnőtt életre.

A fiatal korosztályok élethelyzetének javításához szükséges az ifjúságsegítő intézmények, szolgáltatások rendszerének bővítése, ifjúsági szakemberek és kortárssegítők képzése és összefogása.

Az önkormányzatoknak fel kell vállalnia a segítő, tanácsadó és együttműködő szerepet, hogy minél több ifjúságbarát önkormányzat működjön és kistérségi, valamint helyi, települési szinteken – az ifjúság aktív részvételével – kialakulhassanak a fiatalok életlehetőségeiket bővítő cél-és eszközrendszerek. Lehetőséget kell biztosítani és nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekprogramok, az ifjúsági szabadidős rendezvények szervezésére. 

 

Célkitűzés elérését szolgáló tevékenységek, akciók:

Az ifjúságpolitikai koncepció arra kell, hogy irányuljon, hogy a város megfelelő feltételeket teremtsen a fiatalok számára, ahol kiszámíthatóak az életviszonyok, ahol problémáik megoldásához adekvát segítséget kaphatnak, és ahol felkészülhetnek a felnőtt életre.

Az ifjúsági terület szerteágazó volta miatt a felmerülő problémák, igények és az ezekhez kapcsolódó megoldások a következő főbb területen csoportosíthatók:

Ifjúság-politikai koncepció

Egészségmegőrzés, fejlesztés

 

Szociálpolitika

Oktatás, képzés

 

Szabadidő, kultúra, sport

 

Részvétel, közéletiség, érdekképviselet

 

Tájékoztatás

 

Nemzetközi kapcsolatok

 

 

Az ifjúságpolitikai koncepció, mint minden stratégiai elképzelés, helyzetkép felvázolásával indul, melyben az ifjúság minden (előzőekben megjelölt) életszférájára vonatkozóan megpróbálja felmérni az igényeket, a szükségleteket, valamint az ezeket kiszolgáló intézményeket, szervezeteket. A koncepció az így felvázolt helyzetképből kiindulva határozza meg a célokat, illetve az abból adódó feladatokat.

A város vezetésének kiemelten fontos stratégiai pillére az egészség megőrzési feladatok ellátása, ennek érdekében a város 2010. évben megalkotta a Városi Drogstratégiát, melyet a 2011-ben lefolytatott drog fertőzöttségi kutatás eredményeinek átvezetését szükséges megtenni.

 

A helyi Drogstratégia aktualizálása:

 

·        Növelni kell az együttműködést az egészségügyi és szociális ellátókkal, valamint az önkormányzatok képviselőivel és a civil szervezetekkel, egyházakkal a kábítószer- fogyasztással összefüggő, a helyi közösségek biztonságára kockázatot jelentő jelenségek kapcsán.

·        Meg kell teremteni a biztonságos szórakozás szabályozási és szolgáltatási feltételeit, a biztonságos szabadidő-eltöltés lehetőségét, a szerfogyasztás által különösen érintett környezetek szociális integrációját és a helyi szektorközi együttműködés rendszereit.

·        Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és a fiatalok minél szélesebb körű tájékoztatására, egészségi állapotuk javítására, a szociális és társadalmi biztonság növelésére és a kábítószerek okozta egyéni és közösségi kockázatok csökkentésére.

 

III. 5.         Egészség és szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

 

Az önkormányzat kiemelten fontos feladata a lakosság egészségügyi alapellátása. Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv. 152. §. (1) bekezdése határozza meg, az önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a:

  • Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról
  • Fogorvosi alapellátásról
  • Az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról
  • A védőnői ellátásról
  • Az iskola-egészségügyi ellátásról.

 

A védőnői szolgáltatás és az iskola egészségügyi ellátás preventív jellegű, célja a gyermekek egészséges életszemléletének kialakítása és fejlesztése, szűrési feladatok elvégzése. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások díjazásának pénzügyi fedezete az intézmények költségvetésébe került. Az önkormányzat feladat-ellátási szerződés keretében biztosítja a tatabányai fogászati alapellátást. A fogászati alapellátás rendelőhelyiségeit a Szent Borbála Kórházzal kötött bérleti szerződés alapján eddig a Semmelweis u. 2. sz. alatti telephelyen biztosította de a közgyűlés döntése alapján a fogászati telephely átköltöztetésre fog kerülni a Szent Borbála Kórházba, a Dózsa György útra. A fogászati alapellátási ügyeletet valamennyi fogorvos a saját rendelőjében látja el, saját eszközeinek és szakmai anyagainak felhasználásával. A fogászati alapellátási ügyelethez Tatabányához és társult településeihez - az ügyeletben ellátottak utáni támogatást nyújtva – társult településeivel együtt Oroszlány város is csatlakozott. A háziorvosi, gyermekorvosi tevékenységet jelenleg 23 rendelőben összesen 34 felnőtt és 13 gyermekorvos látja el. Az önkormányzat valamennyi háziorvossal vállalkozási, illetve feladat-ellátási szerződést kötött a háziorvosi ellátás biztosítása érdekében.

Tatabánya Megyei Jogú Városban központi orvosi ügyelet működik 2006. január 1-től kistérségi szinten (érintett települések lakosság száma: 83.423 fő) látja el a betegeket a Béla k. krt. 69. szám alatt. A Központi orvosi ügyelet Tatabánya és a társult 7 település (Héreg, Környe, Szárliget, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vérteszőlős) lakossága részére biztosítja az ellátást. A közgyűlés határozata alapján Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a központi orvosi ügyelet magas szakmai színvonalon történő további működtetése érdekében 2011. április elsejétől feladat-átvállalási megállapodást kötött a Tatabányai Kistérségi Háziorvosok Egyesülete által létrehozott Tatabánya Kistérségi Háziorvosi Ügyelet Nonprofit Kft.-vel a központi orvosi ügyelet tevékenység feladatainak ellátására.

 

Általános célkitűzések

Tatabánya városa a következő években nagyobb felelősséget, és koordináló szerepet vállal az egészségügyi fejlesztésekben, a programok összehangolásában az egészségügyi referens részvételével. A helyi igényeknek megfelelő ellátás összhangjának megteremtése az ellátórendszerrel való szoros együttműködéssel valósítható meg. A Semmelweis terv célkitűzése a város egészségpolitikájának célkitűzése is legyen. A városban élő és dolgozó orvosok, egészségügyi szakemberek civil szervezetek bevonásával kidolgozzuk az Egészséges Város koncepcióját, valamint Tatabánya egészségügyi ellátó rendszerét bemutató Egészségügyi Kalauzt.

 

Prevenció, megelőzés

Az egészségügyi területen kiemelt figyelmet kell fordítani a megelőzésre az egészségesebb életszemlélet kialakítására, tehermentesítve ezzel az egészségügyi ellátást. Fő célunk a felnőtt és a gyermek, valamint az ifjúság egészségügyi attitűdjének, ismereteinek magváltoztatása, az egészségtudatos magatartás fejlesztése. A betegségek időben való felismerésére szűrővizsgálatokat indítunk: szemészeti szűrővizsgálatok, vércukorszint mérés, prosztatavizsgálat, rákszűrés, általános egészségi állapotfelmérés, szív és érrendszeri vizsgálat, tüdőszűrés, TBC védettség ellenőrzése. Lehetőséget biztosítunk a szűrővizsgálatokon való részvételre a hivatal és más intézményeiben dolgozók számára is. A szűrőprogramok lebonyolításában a helyi vállalatok, civil szervezetek és munkatársai is részt vennének. A megelőzés szempontjából egyik legfontosabb tevékenységünk a már tavalyi évben elindított HPV elleni védőoltás beadásának biztosítása a 13 életévet betöltött leánygyermekek számára. Emellett fontosnak tartjuk a szülők felelősségének hangsúlyozását, a méhnyakrák szűrésen való részvételük növelését.

 

Szent Borbála Kórház

Fontos feladatnak tartjuk a megyei fenntartású kórházakkal való jó együttműködés kialakítását, helyének és szerepének meghatározását, az általa nyújtott szolgáltatások bemutatását, a hatékony és költségkímélő egészségügyi ellátás létrehozását, valamint a lakosság és az egészségügyi intézmények szempontjából előnyös partneri kapcsolat, munkamegosztás kialakítását. A fogorvosi rendelőket – együttműködve a Szent Borbála Kórházzal – új épületbe helyezzük el, és az ellátás színvonalának emelése érdekében az üres praxisokra új pályázat keretében keresünk fogorvosokat. A jelenlegi telephelyen való működtetés átmeneti megoldást jelent. A fogászati alapellátás a Szent Borbála Kórház II. sz. telephelyére kerül, az infúziós laboratórium korábbi helyiségeinek átalakításával. Ennek megvalósulása esetén a kórház bérleti díj javaslata 5 millió forint, amely a jelenlegi bérleti díjnak kevesebb, mint a fele.

Az együttműködés keretei között célunk, hogy segítsük az orvos utánpótlás biztosítását az orvosok Tatabányára csábításával /lakásbiztosítással/, valamint a Stúdium ösztöndíj szektor átalakításával. Meg kell vizsgálni, hogy az orvosképzésben részt vevő tatabányai fiatalok támogatását programban miként lehet megoldani.

 

Egészségügyi ellátás színvonalának növelése

Az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelése érdekében fontosnak tartjuk az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolattartás, kommunikáció fejlesztését a különféle egészségügyi ellátási szinteken tevékenykedő szolgálatok egyeztető, szakmai műhelyének megteremtését, valamint a rendszeres konzultációk képzési programok megszervezését.

A védőnői szolgálat megszervezése, szakmai működési feltételek biztosítása.

 

Szociális ellátás

Az önkormányzati szociálpolitika tervezéséhez, működtetéséhez és fejlesztéséhez fontos megfogalmazni azokat az alapvetéseket, amelyek segítik a rövid és hosszú távú döntések meghozatalát. Ezzel megteremtődik a tatabányai polgárok, a szolgáltatást igénybevevők, a szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint a mindenkori döntéshozók számára a biztonság és a kiszámíthatóság. Az önkormányzat a helyi szociálpolitikának, a szociális gondoskodásnak csak az egyik szervezője, vele együttműködve a nonprofit, az egyházi szervezetek részvétele is elengedhetetlen. Az önkormányzat feladata, hogy elsősorban a minimális lét- és lakhatási feltételek biztosításában nyújtson segítséget. A szociális ellátások egy részét az önkormányzat pénzbeli és természetbeli juttatások rendszerének kiépítésével, működtetésével biztosítja. Saját pénzügyi források megteremtésével látja el az önként vállalt, nem kötelező feladatokat.

Kiemelt feladatot jelent a szociális és gyermekjóléti intézmények alap és szakellátásának városi szintű koordinálása, valamint az önkormányzat által ellátandó egészségügyi alapfeladatok felügyelete.

Jelenleg havonta átlagosan 2021 háztartás részesül lakásfenntartási támogatásban. A 7. éve működő adósságkezelési szolgáltatás már széles körben ismerté vált és ez a lehetőség jelentősebb mértékben járulhat hozzá a lakosság nagy összegű tartozásrendezéséhez. A kérelmezők számára segítséget jelent az önrész fizetési kötelezettség mellett az alanyi jogú lakásfenntartási támogatás egyidejű szolgáltatása. A közüzemi díjak folyamatos emelkedése és a gazdasági környezet változásának következtében a kérelmek száma az elmúlt évben háromszorosára emelkedett. Ennek oka, hogy a családok egyre nagyobb számban képtelenek a megemelkedett közüzemi díjakat folyamatosan fizetni, a szolgáltatóknak pedig ezzel párhuzamosan nő a kintlévőség állományuk.

Forrás.: önk.

 

Gyermekvédelem

2011. április 1. napjától Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése létrehozta a Tatabánya Egyesített Bölcsődéket, melynek Mártirok út 27. székhellyel. Az új intézmény jelenleg 5 bölcsődei telephelyen 368 + 12 férőhellyel működik, mely a magas csoportlétszámmal jelenleg elegendőnek bizonyul. Az éves kihasználtsági adatok optimális képet mutatnak. Az intézmények csúcsra járatottak, ez a normatíva igénylés szempontjából pozitívum, azonban az intézmény dolgozóitól megfeszített munkát igényel, valamint a dologi kiadásokban jelent többletköltséget. A bölcsődei csoportokban a megengedett 12 fő helyett 14-15 fő a beíratott gyermekek száma. A jogszabály szerint a bölcsődéket maximum 120 %-os kihasználtsággal lehet működtetni. A bölcsődei férőhelyek kiegészítéseként az elmúlt időszakban több családi napközi kezdte meg működését a városban. A Kéksugár Családi Napközi, a Nyitnikék Játszoda és Családi Napközi, a Napocska Családi Napközi, valamint a Vidámságok Háza, mely integrált intézményként az óvoda mellett bölcsődét is működtet. Ezen a szolgáltatások a lakosság közül azok számára elérhetőek, akik megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, mivel ezen intézmények nem állami fenntartásúak.

 

Gyermekétkeztetés

2007.-ben előkészítettük a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány térítésmentes élelmiszersegélyezéséhez kapcsolódó együttműködési megállapodást. A városban működő intézmények civil szervezetek bevonásával felmérték a támogatottak köre (létminimum alatt élők, munkanélküliek, hajléktalanok, kisnyugdíjasok, hátrányos szociális helyzetű gyermekek), és 3 tonna tartós élelmiszert osztottak ki. 2008. évben lehetőség volt a szociálisan rászoruló gyermekek nyári étkeztetésére. Állami hozzájárulást kaptak azok az önkormányzatok, akik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek étkeztetéséről a nyári időszakban legalább 30 munkanapon keresztül gondoskodtak. Az állami támogatás mértéke 350ft/fő/nap. 139 gyermek részére biztosította az önkormányzat az étkeztetést a Sport Kht.-val kötött feladatátvállalási szerződés alapján hideg élelmiszer formájában.

 

Általános célkitűzések:

Együttműködés a szociális területen működő civil szervezetekkel

A város szociális ellátásában- az eddigi támogatások biztosításával- továbbiakban is erősíteni szeretnénk az együttműködést a civil szervezetekkel, különösen a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, a Szamaritánus Alapítvánnyal, a Komárom-Esztergom Megyei Vöröskereszttel, a Mozgáskorlátozottak Egyesületével az Utcai Szociális Segítők Egyesületével. A civil szervezetek segítséget nyújtanak a rászorulók természetbeni támogatásában, illetve az önkormányzati szociális feladatok ellátásában.

 

Civil szervezetekkel való együttműködés

A civil szféra támogatásával, bevonásával meg kell erősíteni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a rászorulókkal közösen lehet kialakítani a társadalomba való reintegrációt. A következő négy évben is hatékonyan kell felvállalni a városban működő civil és karitatív szervezetek munkájának támogatását, összefogását a szociális munka hatékonyságának növelése érdekében. Feladat a civil szervezetekkel kötött megállapodások előkészítése, a leadott beszámolók célzott ellenőrzése. Az adott költségvetési években történik meg annak meghatározása, hogy ezen szervezetek milyen mértékű támogatást kapnak.

 

Bölcsődei ellátás és szakmai létszám biztosítása:

Az elkövetkező időszakban szükséges megvizsgálni, hogy a várható bölcsődés korú gyermekek számának ismeretében a város különböző területén elhelyezkedő bölcsődékben elegendő-e a férőhely. Mely bölcsődénél van szükség indokolt esetben a csoportlétszám emelésére, az épület esetleges bővítésére. A gondozónői szakmai létszámhiányt is pótolni kell.

 

Pályázatokon való részvétel

Fontosnak tartjuk a gyermekétkeztetés, élelmiszeradomány támogatás pályázati részvételének előtérbe helyezését, a pályázatokon való részvételt, illetve a céladományok szétosztásába azon civil szervezetek megkeresését akik, a legjobban ismerik a területükön élő szociálisan rászoruló családokat.

Tatabánya MJV Önkormányzata az elmúlt években közhasznú és közcélú foglalkoztatottak alkalmazásával is igyekezett hozzájárulni a város munkanélküliségének csökkentéséhez. A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011.-től kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Program váltotta fel, melynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára teremtsen munkalehetőséget. 2011-évben önkormányzatunk is nyújtott be pályázatot a fenti program keretében az ún. rövid illetve hosszabb időtartamú foglalkoztatásra, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által meghirdetett közfoglalkoztatás szervezők alkalmazására is.

A városüzemeltetési feladatokat figyelembe véve, szakirodánk ütemtervet készített a tervezett/megvalósult foglakoztatásokhoz. A foglalkoztatottak által elvégzett feladatok parkőrzés, lomb- és kaszálék gyűjtés, parlagterületek rendezése, útszegélyek menti sarazás, nyílt vízelvezető árkok tisztítása.

A továbbiakban is részt kívánunk venni foglakoztatást elősegítő pályázatokon. Célunk, hogy ezen foglalkoztatottak által ellátott tevékenységek felülvizsgálatával újabb feladatok bevonása is megtörténhessen, mellyel a külső vállalkozói kapacitás mértékét is csökkenteni tudjuk, így megvalósítva a megtakarítások növekedését. Ezek a megtakarítások szolgálhatják később az újabb városfejlesztési elképzelések megvalósítását.

A munkaerőpiacról kikerült aktív korú személyek -rendszeres szociális segély, rendelkezésre állási támogatás- segélyezésének alakulása 2007-2010 között

Forrás Önk. Hiv.

 

A fentiekből megállapítható, hogy az aktív korú segélyezettek köre fokozatos emelkedést mutat. Látható, hogy a gazdasági válság hatására megduplázódott a támogatásban részesülő lakosok száma. Az aktívkorúak segélyezése jegyzői hatáskör. A támogatás 80, illetve 90 %-át a központi költségvetés megtérítette.

 

IV     Településfejlesztés és városüzemeltetés – „A megújuló városért”

IV.1.          Városépítés

 

1896-ban gördült ki először barnakőszenet szállító csille a Tatai szénmedence Alsógalla-Bányatelepen nyitott első aknájából. A telep Tatabánya néven 1902-től önálló kisközség, de kezdettől együtt élt és fejlődött – az 1947-ben vele egyesített – középkori eredetű Alsógallával, Felsőgallával és Bánhidával. A részvénytársulati keretben végzett városfejlesztés azonban nem állt meg a bányászati, ipari és lakó-épületek létesítésénél, hanem közintézményeket: pl. boltokat, kórházakat, uszodát és strandot, több felekezetnek templomépületet is építettek. Az első világháború éveiben színház („Népház”) létesült a bánya-altiszteknek, Tiszti Kaszinó (magyaros szecessziós stílusban) a vezetőségnek, Munkásotthon a kétkezieknek. Bánhida erőműve, korszerű kertvárosias lakótelepével, a kor egyik magyar „csúcstechnológiai” fejlesztésének, a villamos-vontatású vasúthálózatnak a kiszolgálására épült. A „magyar Ruhr-vidék”, ahogy a két világháború között emlegették a település-együttest, a „létező szocializmus” erőltetett nehéziparosítási politikájának is kedvezményezett térsége maradt, ahol azonban a gazdaság- és lakókörnyezet-fejlesztésnek gyakran estek áldozatául a természeti értékek. Ennek ellenére, a Vértes- és a Gerecse-hegység természetvédelmi területeivel együtt városunk összképe meglehetősen „zöld”. A bányászat, az energetikai ipar felszíni tájsebeit rekultiválni igyekeztünk; ebben természetesen marad feladat 2011. után is. A város belterületeihez közeli egykori lejtakna-bejáratok építményeinek többségét a Bányavagyon-hasznosító céggel közösen felújítottuk. A bányászhagyományok ápolásáról tanúskodik ezen kívül a Tatabányai Múzeum átvétele a korábbi fenntartó Megyei Önkormányzattól és a Szabadtéri Bányászati Múzeum „Ipari Skanzenné” fejlesztésének folytatandó lépései; a Szent Borbála szoborállítás és számos, rendszeresen megtartott hagyományápoló rendezvény (Bányásznap, szakestély) is.

Tatabánya városszerkezete, városképe és karaktere napjainkban is magán viseli a „csinált városok” valamennyi jellegzetességét, a gazdaság-központú területfelhasználási övezet-rendszert, és az erőteljes „lakótelep-jelleget”. Tatabánya-Újvárost hazánk negyedik legnagyobb vidéki lakótelepeként tartja nyilván a területi statisztika. Lakás-állományunk több mint kétharmada telepszerű, többszintes, felújításra szoruló épületekben található; általában drágán fenntarthatóak (pl. szabályozhatatlan távfűtésűek) és ezért – megújítási programok nélkül – értéküket vesztőek. A relatív építészeti igényesség csak néhány kisebb lakótelep, városrész központ, illetve park megformálásában érhető tetten. Az 1945. előtti épület-állományból az 1990-ig építési tilalommal sújtott előd-települések központjai, valamint Tatabánya bányászközség egykori középületei szigetszerűen maradtak fent (pl. Községháza, Bányakórház, Népház, Tiszti Kaszinó, Óvárosi római katolikus plébániatemplom stb.). Elkerülte viszont a szanálást Mésztelep egésze és a Hatostelep nagyobb része; ezzel több évtizedre csaknem reménytelen feladatot hagyva az e városrészeket megújítani igyekvő szakembereknek és döntéshozóknak.

Tatabánya bányászatra alapuló hagyományos nehézipari gazdaságszerkezete hosszabb stagnálás után, a társadalmi-gazdasági rendszerváltozást követő néhány év alatt összeomlott. A város előnyös közlekedés-földrajzi fekvése és az önkormányzat első ciklusban elvégzett „alapozó” munkája (olyan termelő infrastrukturális beruházások, mint a földgáz bevezetése, a szennyvízcsatornák kiépítése, több fontos városon belüli közlekedési összeköttetés megteremtése, a mai Ipari parki terület első részének a megvásárlása stb.) már részben biztosították a feltételeket a sokszektorú, „több lábon álló”, a környezetet mind kevésbé terhelő termelő-szolgáltató profilú városi gazdasági tér kialakulásához. Az Ipari park és az egykori Hetestelep, cementgyár és Alupark („Galla ipari övezet”) vállalkozásai több mint 6 000 embernek biztosítanak kenyérkeresetet, pedig teljes kiépülésük még nem is következett be. Felépültek a Dózsakert, nagyobbrészt megépültek Óváros és a Gál István lakótelep új többszintes-magastetős társasházai, és két lakótömb építése Kertvárosban is megkezdődött. Alsógalla és Bánhida kertvégeiben, valamint Felsőgalla-Rózsadombon új családi-, iker-, illetve sorházakat építettek. A kertvárosi Cseresznyefa utca építési telkeit Széchenyi tervi forrás bevonásával Önkormányzatunk készítette elő a beépítésre. Mellette a Panoráma lakópark magánerős beruházásban jelenleg is épül. Hosszabb távon realizálódnak az intézményterületi városrendezési elhatározások; gyorsabban történt ez a Győri út mentén (Interspar, OBI, LIDL, Vértes Center). Az Óváros, Alsógalla és Bánhida hármas-határán megépült Omega Park épület azonban új hasznosításra vár, míg szemközt vele megkezdődött Óváros főútjának lakó- és kereskedelmi célú beépülése.

A Fő-téri esetében, a város ingatlanpiacának megerősödése vezethet oda, hogy az új, jobb szabályozási terv szerint, lehetőleg tervpályázatok során „megméretett” igényes épületállománnyal, a parkolást mélygarázs-szinteken megoldva, áttörésértékű minőségjavulás legyen látható a város szívében. Ennek első lépése lehet, sikere esetén, az uniós „funkcióbővítő” városközpont-rehabilitációs pályázati forrás bevonásával 2011-től kezdődő Főtér-rekonstrukció, a Városháza tanácstermi szárnyának teljes átépítésével, az Árpád-hotel üzletházi bővülésével és az Árpád-sétány rekonstrukciójával. Terveink szerint e térfelújítás és az „Agóra” projektként szintén jelentős uniós támogatással megújuló Közművelődés Háza-épület (ill. környezetének rendezése) újabb generációnyi időkre korszerű közösségi tereket, köztereket eredményeznek.

Az 1990-es éveknek a gazdasági krízisre visszavezethető elvándorlási hulláma mára ugyan megszűnt, de még erőteljes a tehetősebb rétegek környékbeli falvak és Tata felé történő szuburbanizációs mozgása. A közvélemény-kutatások alapján azonban e kiköltöző réteg jelentős része a város közigazgatási határán belül maradna, ha a környezeti károk csökkentése és a megfelelő építési telekkínálat biztosítása megtörténne. Ezt a városrendezés eszközeivel kívánjuk megoldani: a 2004. decemberében elfogadott Településszerkezeti Terv nyomán azóta elkészített számos Szabályozási Terv (pl. a Panoráma lakóparkra, Alsógalla-Falurétre, a Gödöri- és Zölddombi-dűlőkre, Bánhida-Madáchkertre, Felsőgalla Baross G. úttól délre fekvő és Bódis-hegyi, Lókúti-majori településrészeire) jelentős családi házas (vagy intenzívebb, de ugyancsak zöldövezeti jellegű) lakóterületi fejlesztéseknek ad „első lépcsőben” jogi keretet.

A stabil, fenntartható gazdaság megtartása mellett az ezredfordulótól a korábbinál is nagyobb hangsúlyt helyeztünk a város szellemiségének erősítésére, a hagyományok megőrzésére, a lakossági igények fokozottabb figyelembe vételére. Nagyobb hangsúlyt kapott a város szépítése, parkosítása-virágosítása, a kulturális hagyományok megőrzése, valamint a szellemi műhelyek gyarapítása, kiterjesztése. A városmarketing-tevékenység is kiegészült annak hangsúlyozásával, hogy a külvilág felé tudatosítsuk: Tatabányán jó élni!

 A millenniumi ünnepségekkel kezdődően pedig több köztéri szobrot avattunk: a Fő-téren a Magyar Életfa-emlékművet, Szent Borbála szobrát, a kommunizmus és ’56 mártírjainak emlékművét, Esterházy János ill. a közelben Nagy Imre szobrát; legutóbb 2010-ben Erkel Ferenc sztéléjét. A Károlyi saroknál Eszterházy József gróf lovas szobrát, a Dózsakertben II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellszobrát, Felsőgalla-Hatostelepen a gettó emlékművét adtuk át. Az 1980-as években kialakított városközponti Csónakázó-tó és Jubileum-park környékét Millenniumi Közparkká fejlesztettük; ennek részét képezte a szigetre elhelyezett Napóra-szoborkompozíció. 2006.-ban a szobor-állítás folytatódott Felsőgallán a Szent István-emlékművel, Óvárosban a Gál István-mellszoborral, míg Bánhidán az egyházközség állított Makk Béla meghurcolt esperesnek méltó emléket. Még egy jelentősebb parkfelújítás volt Újvárosban (Midlothian-park); Óvárosban (Május 1 park és Népház-liget a tóval) inkább a természeti értékeket óvtuk. Nem lehet itt említés nélkül hagyni az új évezred legjelentősebb befejeződött tatabányai közösségi-kulturális beruházását (Népház-rekonstrukció és -bővítés), ill. sport-rekreációs létesítménymegújításait (Cseri strandrekonstrukció új élményfürdő-építéssel; a közeli TSC-sporttelep építményeinek és a Földi Imréről elnevezett Városi Sportcsarnoknak a felújítása). Különleges szakrális emlékekként, szinte alapfalaiból újíttatta fel Felsőgalla egyháza a kálváriát és valósította meg a torony újjáépítésével tervezőjének eredeti szándékát a „Bagolyvár” református egyházközsége. Megújult az utóbbi években Alsógalla műemléktemploma és Bánhida helyi védettségű róm. kat. plébániatemploma is.

 

Ha a 2010-es évtized első felének Tatabányára vonatkozó városépítési problématérképét fel akarjuk vázolni, ennek főbb pontjai:

-          Lakótelepeink épületállománya az elmúlt évek lassú megújulása és néhol megvalósult épületenergetikai korszerűsítései ellenére is romló állagú; ez a városképi negatívumok mellett egyre súlyosabb szociális, mentális és együttélési problémák melegágya is lehet;

-          A családi házas és a kis intenzitású telepszerű lakásépítésre kijelölt lakóterületek út- és közműterveinek hiánya, továbbá az e tervek alapján lehetséges építőközösségek szervezési nehézségei (ha egy vállalkozásé a terület, akkor mindez természetesen kevésbé gond); e leendő építőközösségek és önkormányzatunk kapcsolatának nyitott kérdései (az út- és közmű-finanszírozás mellett pl. a belterületbe csatolás, művelési ágból történő kivonás);

-          Az elmúlt fél évszázad jóval alacsonyabb gépjármű-ellátottságára tervezett lakótelepi parkolók, illetve garázsok elhelyezésének problémái (összefüggésben a parkok, fák védelmének egyidejű követelményével);

-          Az egyre jelentősebb átmenő (teher) gépjárműforgalom elvezetése a belső főutakról, a lakóterületek közeléből (csak a város egy részén javított e helyzeten az Ipari park megvalósult kikötése a tatai autópálya-csomópont irányába);

-          Az egyes városrészek összeköttetésének hiánya ill. gyengesége (pl. Bánhida – Sárberek; Főtér – Dózsakert; Kertváros – Dózsakert);

-          A kevés számú ránk maradt háború előtti középület méltatlan sorsa (pl. a Tiszti Kaszinó Óvárosban és az Erőművi Kaszinó, Víztorony Bánhidán; a volt Óvárosi Községháza, illetve a volt Bányakórház); egyes „szocreál-utáni” modern épületek, építmények jövője is bizonytalan (pl. a Turul mozi, a volt Autóbusz-pályaudvar, a Szabadtéri Színpad, vagy a volt Halászkert Óvárosban, és a sort még lehetne folytatni);

-          A város bel- és külterületi kerékpárútjait célszerű hálózattá fejleszteni, különösen a 13 év után is megvalósulás előtt álló Tata-Vértesszőlős-Tatabánya Által-ér völgyi kerékpárúthoz csatlakozva;

-          A 2010-es rendkívüli csapadékhozamú év újra ráirányította a figyelmet az ár- és belvíz-veszély városunkat is fenyegető potenciáljára, egyes domboldalak csúszásveszélyére vagy épp a mélyfekvésű, patakmenti stb. területek természetközeli hasznosításának előnyeire;

-          Végül a 2010. őszi ajkai-kolontári vörösiszap-tragédia általában is felhívta a döntéshozók figyelmét az ipari, bányászati, hulladékkezelési és egyéb veszélyes termelő-szolgáltató tevékenységek korábbinál fokozottabb telephelyi kontrolligényére, egészen az érintett városrészek településrendezési eszközeire kiható katasztrófa-megelőzési intézkedésekig.

Fenti problématérképből következően a városépítési (azaz fejlesztési és rendezési) törekvéseink fő célkitűzéséül az „ösztönző rend” kiteljesítését fogalmazhatjuk meg; olyan helyi építésszabályozási környezet megteremtésével, amely úgy ad teret a cselekvő, fejlesztő energiáknak, hogy közben tekintettel van városunk és térsége természeti ill. épített értékeinek védelmére, a városkép folyamatos javításának követelményére, és ez utóbbiakat támogatja is. Önkormányzatunknak építtetőként e téren jó példát kell mutatnia.

 

A korábbi városfejlesztési döntések közül a megvalósítás áthúzódik a 2011-2014. évekre (ill. folyamatos jellegű feladataink):

·        Bánhidai erőmű területére szabályozási terv elkészítésének zárása, elfogadása.

·        „Észak-Vértes” (beleértve Körtvélyes- és Csákányospusztát, Síkvölgyet és az Ipari park DNy-i bővítését is) területére szabályozási terv elkészíttetése;

·        Felsőgalla és Mésztelep, ill. a szomszédos iparterületek (Alupark, a volt cementgyár) és a kapcsolódó külterületi részek (pl. a Kálvária-hegy) területére szabályozási terv elkészíttetése;

·        „Nyugat-Gerecse” (Szőlőhegy, a Kő-hegy és a Veres-hegy, Koldusszállás ill. környezetük) területére szabályozási terv elkészíttetése;

·        A helyi építészeti értékvédelem tapasztalata és a Városi Tervtanács eddigi gyakorlata egyaránt azt igazolja, hogy Tatabányán továbbra is van létjogosultsága a város épített környezeti kultúráját javítani, értékeit megőrizni igyekvő törekvéseknek. Remélhető a városlakók részéről a legutóbbi időkben is érzékelhető aktivitás, a városépítési kérdések iránti nyitottság, a jövő iránti felelősség fokozódása is. A helyi építészeti értékvédelem egyes munkáinál (pl. egyes felméréseknél, a köztéri szobrok környezetének csinosításánál) a helyi erőforrásoknak: a múzeumnak, az iskoláknak és a társadalmi szervezeteknek a bevonására törekszünk a jövőben is. Az építési tevékenység társadalmi-szakmai kontrolljára törekszünk mind a rendezési tervek, mind a tervtanács elé kerülő jelentősebb egyedi építési munkák esetében.

·        Az állami vagy uniós támogatásokkal megvalósítható fejlesztések, nagyobb beruházások építésztervezőit a vonatkozó rendelkezések szerint terv-pályázatokon kell kiválasztani. A minőségi verseny érdekében mind a pályaművek díjazására, mind az országszerte elismert zsűritagok munkájának ellenértékére az eddigieknél jelentősebb összegeket kell fordítani. A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara tervezési díjszámítási szabályzatai ismertek. A beruházások értékéből levezethető tervezési díjtételek az egyes fejlesztéseket megelőző, a tervezésekre szánt évek költségvetési rendeleteibe beépítendők (engedélyezési, tender- ill. kiviteli tervkészítések).

 A legfontosabb megvalósítandó feladatok városépítési törekvéseink fő célkitűzése, az „ösztönző rend” kiteljesítése, a városkép-javítás támogatása érdekében:

·        Miután 2010. decemberéig a belterület nagy része hatályos szabályozási tervekkel lefedésre került, és az előző pontban említett három jelentős (döntően külterületi) szabályozási terv is az egyeztetési fázisig jutott, a 2011-2014. közötti időszak új tervezési feladatai között szerepel a 2013-ig hatályos, Étv. szerinti Városfejlesztési koncepciónak (az új jogszabályi keretek között szükséges) megújítása, valamint az ezzel párhuzamosan megkezdendő Településszerkezeti Terv-felülvizsgálat is.

·        Az új Településszerkezeti Terv megállapításáig is szükséges, a meglévő terv részmódosításai nyomán, egyes régebbi szabályozási terveink felülvizsgálata, pl.: Bánhidán a Turul u. környékét és itt a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat kezdeményezésére a Szent Borbála Kórház ingatlanát érintően; Óvárosban a volt Zsdanov Művelődési Ház és a piac területét illetően; településrendezési szerződés alapján a Műjégpálya-lefedés érdekében már megkezdődött a tervmódosítás.

·        Alsógalla, Bánhida és Felsőgalla városrészközpont-fejlesztéseinek pályázati lehatárolása, a szükséges tervdokumentumok elkészíttetése (pl. intézmény-felújítás, közmű- és úthálózat-korszerűsítés, parkosítás, parkolás stb.).

·        Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrész(ek) rehabilitációja: Kertvárosi ltp. szociális célú város-rehabilitációs projektje. Ez a fejlesztés, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, célja a leromlással veszélyeztetett városrész új színnel megtöltése, az itt élők életkörülményeinek nagyfokú javítása. Ennek keretében lakóépületek komplex felújítására kerül sor a Dr. Vitális, Verebély és Szt. György utcákban, illetve felújítási munkákat végeznek majd a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál és a Lila Óvodában is. A játszóterek és közparkok is minőségi változáson esnek át, új Máltai Játszótér is létesül. A közbiztonsági fejlesztéseket a térfigyelő kamerarendszer kiépítése, a világításkorszerűsítés és a közlekedésbiztonság javítása szolgálja majd.

·        Az infrastrukturális változásokat párhuzamosan kiegészítik az itt élőket célzó humán fejlesztési programok is. Ezek a teljesség igénye nélkül az alábbiak lesznek: egészséges életmódot támogató programok, foglalkoztatást segítő képzési program, közmunkaprogram, iskolai és óvodai közösségfejlesztő programok, családsegítő szociális programok, valamint szenvedélybetegségek kialakulását megelőző programok.

Hasonló jövőbeni támogatási lehetőség esetén a megfelelő további városrészek lehatárolása is napjaink feladata. Mésztelep és Hatostelep egy esetleges telep-felszámolási (közmunka) program kormányzati támogatása esetén kerülhet megújításra, ill. funkció-váltásra.

·        Városközpont megújítása. A fejlesztés középpontjában az a törekvés áll, hogy „élővé” tegye a Fő-teret, az a célja, hogy a tatabányaiak otthon érezzék magukat a megújult, virágos városközpontban. Ennek elérése érdekében az uniós pályázati forrás bevonásával 2011-ben megkezdődik a „funkció-bővítő” városközpont-rehabilitáció, azaz a Főtér-rekonstrukció.

A pályázati projekt részeként az Árpád Hotel mellett mélygarázs létesül, felette egy üzletház épülhet, valamint az Árpád-sétány is megszépül. A volt áruház előtti teret úgy alakítják ki, hogy alkalmas legyen, közösségi rendezvények megtartására, ezzel együtt megújul a köztéri világítás is, valamint a közbiztonsági szempontok érvényesítése érdekében köztéri kamera-rendszer is kiépül. A polgármesteri hivatal jelenlegi tanácstermét lebontják, a helyén létrejövő új épületben a térre nyitott kávézó kaphat helyet, a tanácsterem pedig az első emeletre kerül. Az Életfa szobor környezetét a diákok, nyugdíjasok számára alkalmas pihenőtérré alakítják át. A Szent Borbála téren a zeneiskola növendékei számára akusztikus koncertekhez alkalmas zenepavilont építenek, míg az épületek előtt virágokat, fákat, cserjéket ültetnek.

A Fő-téri városközpont-rehabilitáció II-III. ütemeként a Megyeháza előtti tér mélygarázs- és szálloda-fejlesztési programja vállalkozói forrás bevonásával, míg a Konzum üzletház vasút-rekonstrukcióhoz kapcsolódó megújításának és térségében az intermodális közlekedési csomópontnak a tervezése (majd megvalósítása) KÖZOP-os forrás igénybevételével lehetséges.

·        A szabályozási tervekben megjelenő és tulajdonosi érdekbe ütköző ún. sajátos jogintézményekből (tilalmak, korlátozások, kötelezések) és egyes övezeti átsorolásokból fakadó jogkövetkezmények orvoslására éves kártérítési ill. kisajátítási keret képzése.

·        A helyi építészeti értékvédelmi támogatási keretre és az „épített környezet-nevelési” kommunikációra, valamint tervpályázatainkra források biztosítása.

 

IV.2. Közbiztonság

A modern európai felfogás szerint a közbiztonság olyan kollektív társadalmi termék, amely az egyének és közösségeik tevékenységéből, az állami szervek hatósági intézkedéseiből, a polgárok önvédelmi képességei és a vállalkozói piac nyújtotta szolgáltatások együtteséből alakul ki.

A fenti felsorolás elemeihez Tatabánya város, mint helyi közösség tud csatlakozni, mivel a városfejlesztési törekvések, a családbarát településigényének megteremtése, valamint a versenyképes és fenntartható gazdasági tevékenységet magában foglaló közösség csak a szilárd közbiztonság alapjain lehet reális célkitűzés. Városunk elsősorban a bűnmegelőzés területén tud hozzájárulni a bevezető sorokban megfogalmazott komplexen értelmezett közbiztonsághoz, ezen a területen rendelkezik megfelelően hatékony eszközrendszerrel.

A társadalompolitika integrált részeként megvalósuló bűnmegelőzés alapvető működési – szervezeti, szakmai, pénzügyi – feltételeinek megteremtése állami, ezen belül elsősorban kormányzati feladat. A társadalmi bűnmegelőzési stratégia ugyanakkor csak oly módon lehet hatékony, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg. Meg kell találni a regionális, a kistérségi és a települési bűnözés kihívásaira a helyben hatékony megoldásokat. A társadalmat differenciált módon ösztönző és mozgósító bűnmegelőzés eredményes megvalósítása érdekében a Kormánynak, a helyi önkormányzatoknak, a központi és helyi hatóságoknak és intézményeknek folyamatosan együtt kell működniük a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az üzleti és gazdasági élet szereplőivel és az állampolgárok kisközösségeivel. Ezt felismerve a város Közgyűlése 2009. májusában elfogadta Tatabánya Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési, Közbiztonsági Koncepcióját.

A társadalmi bűnmegelőzés mindenekelőtt az állampolgárokat és közösségeiket közvetlenül sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények csökkentésére irányul. Emellett magában foglal a bűnözés egyes megjelenési formáival szemben minden olyan összehangolt vagy célzott tevékenységet, amelyekbe az állampolgárok, azok természetes közösségei, a civil szervezetek, az egyházak bevonhatóak és aktivitásukkal a közbiztonság javítható.

A korszerű társadalmi bűnmegelőzési tevékenység a társadalom önvédelmi képességeit fokozó, államilag vezérelt illetve támogatott szakmai és civil mozgalom. Olyan célkitűzések összessége, amelyekkel mérsékelni kell a bűncselekményeket előidéző okok hatását, csökkenteni kell a sértetté válás veszélyét, növelni az egész közösség biztonságát, ezáltal javítani az élet minőségét és egyben az emberi jogok érvényesülését. Ezzel a társadalmi bűnmegelőzési stratégia hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez, a bűnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez. A bűnmegelőzési intézkedések költségeit olyan befektetésnek kell tekinteni, amelynek hozama a közbiztonság érzékelhető javulása.

Az elfogadott közbiztonsági stratégiánk megfogalmazza azokat a célokat, melyek megvalósítása hozzájárul a közbiztonság, a bűnmegelőzés javításához.

-        A települések biztonságának javítása.

-        A családon belüli erőszak megelőzése.

-        A gyermek-fiatalkori bűnözés csökkentése.

-        A bűn alkalmak csökkentése.

-        A hatékony bűn- és baleset megelőzés.

-        Kistérségi bűnmegelőzési szervezet kialakítása.

-        Oktatás, kommunikáció, propaganda, információcsere.

-        A bűnmegelőzés javítása érdekében tevékenykedő szervek, szervezetek, egyesületek támogatása, működési feltételeik megteremtése, javítása.

 

Általános bűnmegelőzési tevékenységek

-         Folyamatos értékelő, elemző tevékenységet kell végezni, mely nem csak a bűnözési adatok, hanem a foglalkoztatási, gazdasági, szociális, demográfiai és egyéb változások, folyamatok feldolgozása révén is megteremti annak lehetőségét, hogy bizonyos problémákat előre jelezhessünk és felkészülhessünk azok kiküszöbölésére, megszüntetésére, vagy megelőzésére.

-         Az elvégzett felmérések eredményeképpen kidolgozhatunk és megvalósíthatunk olyan célorientált prevenciós programokat, melyek biztosítják, hogy a bűnmegelőzés lehetőségeivel azokon a helyszíneken és azokban a célcsoportokban tudjunk dolgozni, melyek leginkább veszélyeztetettek akár közvetlenül, akár közvetve.

-         Az érintett szervek – önkormányzatok, rendőrség, iskolák, egészségügyi intézmények, stb. – munkájának, lehetőségeinek és ismereteinek összehangolásával olyan komplex oktató programok kidolgozására és alkalmazására nyílik lehetőség, melyek az érintett korosztályokat felkészítik az őket fenyegető veszélyhelyzetek felismerésére és elhárítására.

-         A program egyik legfontosabb feladata az állampolgárok ismereteinek folyamatos bővítése. El kell érni, hogy hiteles, szakszerű információk birtokában fel tudják ismerni azokat a veszélyhelyzeteket, melyek akár saját személyük, akár a környezetükben lévők áldozattá válásához vezethetnek, valamint azt, hogy a veszélyhelyzet felismerését követően ismerjék azok elhárításának lehetőségeit is.

 

Építészeti bűnmegelőzés

-         A biztonságérzetet jelentősen befolyásoló körülmények (közvilágítás, közterületek, járdák, parkok kialakítása, minősége, fenntartása) szakmai tervezése, véleményezése eredményeképpen a lakossági megítélés javítható, a bűnalkalmak csökkentése elérhető.

-         A bűnbefogadó és bűnkibocsátó településrészek feltérképezése útján olyan intézkedések meghozatala válik lehetővé, melyek szintén gátat szabhatnak a bűncselekmények terjedésének. Ehhez segítséget nyújthat a település-rehabilitációs elképzelések megvalósítása.

-         A kistérség településeinek egyedi adottságaihoz alkalmazkodó térfigyelő, vagyon és személyvédelmi rendszerek megtervezése, kialakítása és működtetése is megoldhatóvá válhat, amennyiben a bűnügyi operatív helyzet azt szükségessé teszi.

 

Baleset megelőzés

E terület csak úgy, mint a bűnmegelőzés rendkívül összetett, így több szerv együttműködését igényli. Ilyenek az önkormányzatok, a rendőrség, a személy- és teherközlekedésben, a közúti- és vasút fuvarozásban érintett cégek és szakhatóságok, valamint az egyéb szervezetek, mint pl. a Városi Baleset Megelőzési Bizottság. Ezek működésének összehangolása hatékonyabbá teheti a veszélyhelyzetek feltárását, szakszerűbbé és gyorsabbá azok megszüntetését.

-         Meg kell teremteni a széles körű oktató, tájékoztató tevékenység feltételeit, ki kell dolgozni a helyi adottságoknak megfelelő programokat.

-         A települések rendezési tervének kidolgozása, módosítása során lehetőség nyílik a közlekedésbiztonsági szempontok hathatósabb érvényesítésére, melyekre ajánlásokat kell kidolgozni.

 

Család- és gyermekvédelem

A bűnügyi elemzéseket figyelembe véve szembetűnő az a sajnálatos körülmény, hogy nagy számban fordul elő családon belüli erőszak. Ide nem csak a klasszikus testi sértések tartoznak, hanem a kiskorúak veszélyeztetése és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények is. Gyors és összehangolt intézkedésekre van szükség, hiszen sem a rendőrség, sem a család- és gyermekvédelmi, gyámügyi szervek nem képesek önállóan megoldani az egyre szaporodó problémákat.

-         Meg kell teremteni azt az információs csatornát, melyen keresztül az iskolák, óvodák, a gyermekjóléti és családvédelmi szervek, a rendőrség és az egyéb együttműködők az általuk észlelt körülményekről késedelem nélkül tájékoztathatják egymást, információjukra visszajelzést kapnak.

 

Polgárőr egyesületek támogatása

-         Segítséget kell nyújtani a polgárőr egyesületek működéséhez szükséges anyagi, tárgyi feltételek megteremtéséhez.

-         Elsősorban a Rendőrség és más rendvédelmi szervek bevonásával elő kell segíteni az Egyesületek tagjainak képzését, tevékenységükhöz szükséges speciális ismeretek megszerzését.

 

IV.3.          Közlekedésfejlesztés

Tatabánya Város a napjaink gazdasági változásainak, a városlakók életmódjának és így a város szerkezeti átalakulásának okán ugyanazon közlekedési problémákkal kénytelen szembenézni, mint Európa nagyvárosai általában, vagyis a megnövekedett gépjárműforgalom, a meglévő közlekedési infrastruktúra gyorsuló ütemű elhasználódása, illetve erősödő kényszer az úthálózat és különösképpen a parkolóhelyek számának felújítására, bővítésére. Mivel a városok – így Tatabánya – területi növekedése, új lakóterületek kijelölése és a régebbi városrészek közlekedési túlterhelése egyaránt felveti a meglévő közlekedési hálózatok bővítésének szükségességét, azonban a városi területek (épületek, játszóterek, zöldfelületek) elhelyezkedése miatt szabad terület ehhez nem áll rendelkezésre, az élhető város fenntarthatóságának érdekében a hosszú távú közlekedési tervezésnek újfajta közlekedési alternatívákat kell keresnie.

 

Utak, járdák

A Tatabánya város tulajdonba tartozó közúthálózat 218 km, a járdahálózat 107 km hosszú, a szilárd burkolatú parkolók összes területe 169 660 m2. A lakóterületeket a közút-, és járdahálózat megfelelő módon tárja fel, a hálózat kiterjedt, azonban a megnövekedett forgalom következtében ezek jelentős része elhasználódott, nem megfelelő minőségű, ezért – annak ellenére, hogy az önkormányzat minden évben jelentős összeget költ út- és járdakarbantartásra - a biztonságos közlekedés fenntartása érdekében folytatni kell a felújítási, korszerűsítési munkákat. A közelmúltban a városban több, forgalomszervezési szempontból kiemelten fontos „helyi főútvonal”, illetve kisebb forgalmat bonyolító lakóút is felújításra került, többek között: Szent István út, Cseri út, Csaba út, Álmos vezér út, Ond vezér utca, Nyár utca stb.

A 2011.-ben – pályázati forrásból - sor kerül a Komáromi utca Ond vezér úttól a Töhötöm vezér út közötti szakaszának teljes felújítására. A felújítás keretében megtörténik az út teljes pályacserés felújítása, a meglévő buszmegállók átépítése, valamint részleges járdafelújítása, továbbá a csapadékcsatorna rekonstrukciója.

A lakóterületek kiterjesztésével, illetve az üdülőterületek jobb megközelítése céljából az önkormányzat – több helyütt a lakókkal összefogva – útfelújítási programot dolgozott ki, melynek keretében több külterületi utat is felújított. Ezt a programot a jövőben is folytatni szükséges. A városi járdahálózat fejlesztése érdekében a városi járdahálózat felújítása, gyalogátkelőhelyek korszerűsítése, biztonságosabbá tétele folyamatosan történik.

 

Parkolóhelyek, parkolás-gazdálkodás

Mivel a modern városokban a területi átrendeződés illetve átalakulás sokkal lassabb folyamat, mint a lakossági gépjárműpark növekedése, így Tatabányán is komoly parkolási gondokkal kell számolnunk. Ez a probléma legjelentősebben egyes lakóövezetekben, főleg az újvárosi, a Ságvári úti és a Gál lakótelepi részeken jelentkezik.

A város területén található parkolóhelyek felújítása folyamatosan történik. A nagyobb, összefüggő parkolók burkolatának cseréje, illetve teljes felújítása már több helyen megtörtént, ez a törekvés a jövőben is folytatódni fog.

 

Kerékpárutak

A kerékpárút hálózatnak jelenleg csak egyes szakaszai működnek, ezek nagy része új, vagy legalábbis megfelelő minőségű, nagy hátránya azonban, hogy a hálózat nem összefüggő, a város teljes része – és több fontos forgalomvonzó létesítmény - nem érhető el kerékpárral.

2010-ben pályázati forrás bevonásával sikerült megvalósítani a kerékpárutak nyújtotta biztonságosabb közlekedést a Szent Borbála tértől a Bláthy Ottó útig, ezzel is bővítve a meglévő városi hálózatot. A Közgyűlés a 2011. évi költségvetésében lehetőséget teremtett a meglévő hálózat további fejlesztésére, lehetővé téve egy városi gerinchálózat teljes kialakítását, melyhez a későbbiekben csatlakoztathatók lesznek a rövidebb, egyes városrészeket feltáró kerékpárút-szakaszok. A fejlesztések megvalósításánál figyelni kell arra, hogy a hálózatosság illetve a kihasználhatóság mentén készüljön el a kerékpárút hálózat.

 

Vértesszőlős-Tatabánya Által-ér völgyi kerékpárút

2010. évben a Tata - Vértesszőlős-Tatabánya Által-ér völgyi kerékpárút megépítésére közös pályázatot nyújtottunk be Tata és Vértesszőlős önkormányzataival. A megvalósításra 2012-ben kerülhet sor, párhuzamosan az Által-ér rehabilitációs munkáival. A kerékpárút kialakításával Tata és Tatabánya között olyan kerékpáros útvonal jöhet létre, mely kistérségi szinten, a településeket összekötve biztosítja a biztonságos és kényelmes kerékpáros közlekedést, akár a napi munkába járáshoz, akár turisztikai célra.  A kistérségi kerékpárút-hálózat városi szakaszain további kerékpárút-szakaszok kiépítésével a két város több pontja lesz megközelíthető kerékpárral. A kistérségi kerékpárút a kertvárosi körforgalomtól indulva, kellemes zöld környezetben, az Által-ér mentén, helyenként erdőn keresztül vezet. Vonalvezetése rendkívül kellemes kiránduló, sportoló útvonallá teszi, a kialakítandó pihenőkben pedig természetes környezetben tölthetik el az időt a kerékpárosok. A kerékpárút a térség turisztikailag fontos részeit is összekötheti, például akár Tatáról is elérhetővé válhat a tatabányai Gyémánt Fürdő, vagy közvetlen kirándulási alternatívát nyújt a vértesszőlősi Őstelephez.

 

Útbaigazító információs táblarendszer

A gépjárművezetők és a városba látogatók hatékonyabb tájékoztatása és egységes arculat kialakítása céljából létrehoztunk egy turisztikai tájékoztató-, illetve információs térképrendszert. A táblarendszer első – a kiemelt városi úticélokat tartalmazó - üteme elkészült. A továbbiakban a településen belüli nem kiemelt úticélok útbaigazító táblarendszere, illetve a gyalogos útbaigazító táblarendszer épülhet ki.

 

Célkitűzések és iránymutatások 2011.-2014. időszakra

Az élhetőbb, gazdaságosabban működő és környezetbarát város kialakításhoz és fenntartásához a jövőben is kiemelten fontos néhány jól megfogalmazott alapelv mentén alakítani a város közlekedéspolitikáját. A gazdasági programot ezen, az Európai Unióban is megfogalmazott és a nagyvárosok közlekedésének biztonságosabbá és gazdaságosabbá tételéről szóló irányvonal alapján határoztuk meg. Ennek alapja a gazdaságos és környezetkímélőbb közlekedés kialakításához szükséges szemléletváltás elérése, valamint a szemléletváltás elősegítéséhez – és hétköznapi életbe való átültetéséhez - szükséges feltételek és körülmények megteremtése. Eszközei: egyrészt a közlekedési módok kínálatának növelése, vonzóvá tétele, másrészt ezen kínálat körülményeinek tartós biztosítása a meglévő elemek felújításával, karbantartásával, illetve új elemek kialakításával. Gazdasági programunk hozzá kíván járulni a közlekedési szokások megváltoztatásához, az egyéni gépjárműves közlekedés visszaszorításának elősegítésével, illetve a kerékpáros, valamint közösségi közlekedés előtérbe helyezésével. Ezek a hosszabb távú célok azonban csak rövid távú intézkedésekkel érhetők el, (pl. kerékpárutak, P+R, B+R rendszerek kialakítása) hiszen először a megfelelő körülményeket kell biztosítani ahhoz, hogy a közlekedési szokásokon belül ez a változás elinduljon. A fentiek mellett fontos a közlekedés általános biztonságának növelése, ezért az út és járdafelújításokra, valamint a biztonságtechnikai beruházásokra, felújításokra is különös figyelmet kell fordítani. A város közlekedésének jövője szempontjából néhány projektet külön ki kell emelni, melyek megvalósítása illetve előkészítése kiemelten fontos.

 

Teher-és személyszállítási célú közlekedés különválasztása

A tehergépjármű forgalom fő célállomása az Ipari Park, illetve egyéb, a város külső részein található, rendszerint több ipari létesítménynek helyet biztosító terület. A Déli elkerülő út megépítésével a városba érkező tehergépjárműves forgalom a városon kívülre szervezhető, mely jelentős forgalmi-, és zajterheléstől illetve károsanyag emissziótól kímélné meg a lakóterületeket. A Déli elkerülő út - mely hazai vagy uniós forrásból valósulhat meg - kialakításáig annak közlekedési szerepét a Rehling Konrád út – városi nevén „szénszállító út” – töltheti be. Az út egy hiányzó, kb. 1,5 km hosszú szakaszának kiépítésével az Ipari Park – mint legnagyobb tehergépjárműves forgalmat generáló létesítmény - közvetlen, teljes egészében városon kívül húzódó útkapcsolatra tehet szert a 8135 sz. országos közút igénybevételét követően az M1-es autópályával, illetve az 1. sz. főúttal. Az út kialakításával a városokon belüli gépjárműterhelés és torlódások csökkenthető, hisz a Környe felé irányuló egyéb tranzitforgalomnak sem kell a keresztülhaladnia a városon.

Az intermodális közlekedés feltételeinek kialakítása, a nem gépjárműves, illetve közösségi közlekedés előtérbe helyezése az egyéni gépjárműves közlekedéssel szemben

A személyközlekedésben meg kell teremteni az intermodalitás műszaki, szervezeti és szabályozási feltételeit. A városkörnyéki forgalomban a vasút- és autóbusz-állomások mellett gépkocsi-parkolók, kerékpármegőrzők, kerékpárutak építésével elő kell segíteni a közforgalmú közlekedésre való egyéni „ráutazást” (P+R, B+R), és a városrészek irányába a közforgalmú közlekedéssel történő továbbutazást. Az utasok közlekedési módok közötti váltásának segítése érdekében gondoskodni kell a helyi és helyközi menetrendek összhangjának megteremtéséről, a pillanatnyi információk megfelelő hozzáférhetőségéről, valamint a P+R és B+R rendszer elterjesztését ösztönző feltételrendszert kell kialakítani.

Az újvárosi vasútállomás intermodális átalakításának része a vasútállomást Dózsekerttel összekötő gyalogos felüljáró kialakítása és a Dózsa György úti felüljáró felújítása, mely fejlesztések a két városrész közötti gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb közlekedést is szolgálják. A Dózsa György úti vasúti híd – mely a város egyik legforgalmasabb útszakasza - felújításának keretében sávbővítés és kerékpárút kialakítása várható.

 

Úthálózat és kerékpárút-hálózat fejlesztése Európai Uniós útfejlesztési pályázatok igénybe vételével

 

Belterületi úthálózat fejlesztése

A városi közúthálózat folyamatos javítására, felújítására kiírt pályázatokat a jövőben is szükséges igénybe venni az úthálózat-javítások forrásának biztosítása céljából. Terveink szerint a közeljövőben a nagy forgalmat bonyolító, városi szinten is kiemelten fontos útszakaszok, illetve az egyes városrészek főközlekedési útvonalai, esetenként azok szakaszai kerülnek felújításra.

 

Belterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése

A belterületi kerékpárút- hálózatok fejlesztésére kiírt pályázatokat önkormányzatunk eddig is igénybe vette, és a jövőben is igyekszik minél jobban kihasználni ezt a lehetőséget: a cél egy komplex, Tatabánya egész térségére kiterjedő kerékpáros közlekedésfejlesztés megvalósítása, hogy a városban a hivatásforgalmi kerékpározás elindulhasson, és a városba érkező kerékpárosok az összes jelentős városrészt és fontos közlekedési célpontot elérhessék. Ennek a törekvésnek az első beruházásai a belterületi hálózat összekötése, és az egész városra történő kiterjesztése, illetve a belterületi hálózat összekötése a regionális, települések közötti hálózattal.

 

A közlekedés közép-, és hosszú távú átszervezésének előkészítése, vizsgálata

A város egész területére vonatkozóan kidolgozásra vár egy parkolási koncepció elkészítése, a parkolási rend átszervezése, a fő közlekedési útvonalak rendezése, illetve az egyes városrészek jobb összeköttetésének biztosítása. A 2011-2014-es időszakban le kell fektetni az intermodális közlekedési rendszerbe történő integrálódás (P+R, B+R rendszerekkel) alapjait, nagy hangsúlyt kell fordítani a közösségi közlekedés fejlesztésére (pl. kedvezőbb menetrend kialakítása) A kerékpáros, gyalogos és közösségi közlekedés fejlesztéséhez kapcsolódóan olyan intézkedések megtétele, beruházások kivitelezése várható, melyek ezen közlekedési módokat kényelmesebbé, vonzóbbá tehetik (pl. kerékpártárolók, kerékpárparkolók kialakítása, rendezvények, népszerűsítés, stb.) A 2014-ig tartó időszakban a városi kerékpárút-hálózat bővítése, regionális összeköttetések kialakítása tovább folytatódhat, a meglévő kerékpáros közlekedési elemek karbantartása, állagmegóvása mellett új kerékpáros közlekedési útvonalak kerülhetnek kialakításra. Mivel a városműködés egyik meghatározó alrendszere a közlekedés, így az a városi közlekedéspolitika kialakításánál a városfejlesztés szempontjainak fokozott figyelembe vételét követeli meg. A városi közlekedéspolitika fő prioritása szerint olyan városi közlekedésfejlesztési stratégiát igyekeztünk kidolgozni, amely a fenntartható mobilitás érdekében határozottabban támaszkodik a személyközlekedésben a közforgalmú közlekedésre az egyéni gépjármű közlekedéssel szemben, és kiemelt céljának tekinti az olyan szabályozott, biztonságos közlekedés kialakítását, mely egyértelműen az egészségesebb, élhetőbb és kényelmesebb városi életet szolgálja.

 

IV.4. Természeti környezet, környezetvédelem, zöldfelületek karbantartása

Tatabánya városának különösen fontos feladata a lakosság számára a minél jobb életkörülmények megteremtése, melynek egyik fontos eleme az épített és természeti környezetvédelem megvalósítása. A településre jellemző ipari örökségből adódóan a városnak sok feladata van a környezetvédelem területén. Környezetvédelmi feladatok elvégzésére 2007-2010 közötti időszakban 63.323 e Ft-ot fordítottunk (környezetvédelmi feladatok, klímaprogram, környezeti nevelés). Továbbá elkészült és elfogadásra került programok többek között Tatabánya MJV környezetvédelmi programja (2008-2014), helyi hulladékgazdálkodási terve (2009-2014).

 

Vízbázis – védelem

A város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedő vízbázisának (karsztvíz) védelme a vízellátás biztonsága szempontjából stratégiailag létfontosságú, minden beavatkozás nagy körültekintést igényel. Az üzemelő vízkiemelések (XIV/A és XV/C akna) biztonságba helyezése, üzemeltetése, és használata térségi érdek. A felszíni vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, többcélú hasznosíthatóságának biztosítása, a vízi ökoszisztéma megóvása és/vagy helyreállítása a város és a térség vízgazdálkodása miatt is fontos. A karsztvíz-bázis védelme szempontjából meghatározó a felszín alatti, továbbá a felszíni vizek minőségét nagyban befolyásoló városi szennyvízkezelés, csatornázottság (rákötések arány), valamint a közműves vízellátás. További befolyásoló tényező a terület- és környezethasználatok alakulása. Ennek érdekében ezen a területen a közelmúltban elkészült a XIV/A és a XV/C vízakna biztonságba helyezési terve. Az elmúlt négy évben (2007-2010) 172 ingatlan lett rákötve a közcsatornára. A folyamatot a talajterhelési díj kivetése jelentősen gyorsította. Továbbá 2009-ben és 2010-ben az önkormányzat a város összes jelentősebb vízfolyásának (Galla-patak, Által-ér, Új Dubnik-patak, Öreg-Dubnik patak, Szent György patak) és jelentősebb tavainak (Bánhidai-tó, Síkvölgyi tavak, Csónakázó-tó) vízkémiai és vízbakteriológiai vizsgálatát elvégezte. A természetes állapotú vízfolyások rendkívüli esztétikai értékkel bírnak, fenntartásuk sokkal több szakértelmet és nagyobb anyagi ráfordítást igényel, ezért törekedni kell a még természetes állapotban megmaradt néhány vízfolyás természetes környezetének megőrzésére, a revitalizációs lehetőségek feltárására.

 

Tájsebek

A város területén kiterjedt salak, meddő- és pernyehányók találhatók, melyeknek a megszüntetése, illetve takarása és tájrendezése elkezdődött. A Bánhidai Erőmű bezárásával járó környezetei károk megszüntetése még nem fejeződött be, erre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ugyanakkor a sportcsarnok mögötti megszűnt salakbánya feltöltése, tájrendezése folyamatban van, és itt megvalósult a kármentesítő monitoring hálózat (talajvízfigyelő kutak) kiépítése és üzembe helyezése.

 

Környezet - egészségügy

További környezeti és várhatóan egészségügyi, ezáltal gazdasági problémát jelenthet az azbesztszigeteléssel ellátott épületek azbesztfelületeinek elöregedése, mivel egészséget károsító hatást fejthet ki, amennyiben az azbesztrostokat megtartó képessége az elöregedéssel együtt megromlik. Az egészségügyi rizikófaktor csökkentése érdekében az önkormányzat megkezdte az azbeszttel szennyezett épületek ártalmatlanításának előkészítését. Ennek keretében a Bánhidai lakótelep azbesztmentesítése megtörtént. A program folytatásához kormányzati támogatás szükséges a jövőben is, annak érdekében, hogy a Sárberki és Dózsakerti lakótelepek azbesztmentesítése is megvalósulhasson. A Sárberki lakótelep teljes körű felmérése korábban megtörtént, a Bánhidai lakótelep felmérése előttünk álló feladat.

 

Hulladékgazdálkodás:

A városban és térségében kialakított hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási rendszert az AVE Tatabánya Zrt. működteti. Tatabánya önkormányzata korábban is élenjárt a hulladékgazdálkodás szervezésében, a megoldások üzemeltetővel közös fejlesztésében. A város területén keletkező, különböző eredetű és jellegű (kommunális, ipari, veszélyes és nem veszélyes, inert; szilárd, folyékony és iszapszerű) hulladékok gyűjtése és kezelése lényegében megoldott és szervezett, de a település egyes övezetei jellemzően szemetesebbek a város más területeihez viszonyítva. Ezeken a területeken az élhetőbb környezet elérésének érdekében intézkedés szükséges. A város területén jelenleg 40 db hulladékgyűjtő sziget üzemel. A szelektív hulladékgyűjtés teljes körű bevezetéséhez a zöld hulladék gyűjtésének megoldása szükséges. E mellett 3 új hulladékudvar kerül kialakításra, a lakóházas övezetben pedig helyben történő szelektív hulladékgyűjtést vezetünk be. Az itt felszabaduló hulladékszigetek a város sűrűbben lakott, lakótelepi részeinek hulladékgyűjtési problémáira nyújtanak majd megoldást Ezekkel párhuzamosan tovább folytatódik a meglévő hulladéktárolók esztétikus környezetének kialakítása. A Tatabányai Regionális Hulladéklerakóaz Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott, H-1240-8/2010. számú egységes környezethasználati engedély alapján üzemel. A hulladéklerakó szigetelt aljzatú, csurgalékvíz-gyűjtő drén rendszerrel és biogáz-kinyerő rendszerrel ellátott depóniatérrel, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítményekkel. 2004. júniusában létrejött a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, mely a társult települések regionális összefogásával kívánja megoldani a hulladékgazdálkodási törvényből adódó önkormányzati feladatokat és az EU elvárásainak megfelelően, a legmagasabb színvonalon oldja meg a társulás területén képződő hulladékok kezelését, hasznosítását. A gesztori feladatokat Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata látja el. A rendszer meghatározó beruházásait Tatabányán kívánjuk megvalósítani, melynek becsült értéke meghaladja a 23 Mrd Ft-ot (projektelemek többek között: lerakó bővítés, hulladék-válogatómű, előkezelőmű, inert hulladékkezelő). Elkészült az előzetes megvalósíthatósági tanulmány és költséghaszon elemzés, 2011-ben benyújtható a kivitelezési pályázat, melyhez a résztervek jelenleg is készülnek.

 

Levegőtisztaság-védelem

A Bánhidai Erőmű leállításával és a Fűtőerőmű gázüzemre történő átállításával, 2005-től alapvetően, nagyságrendileg és kedvezően megváltozott a légszennyezők kibocsátása a város területén. Ennek következtében a korábban rendszeres kén-dioxid és ülepedő por szennyezettség megszűnt.

Az allergének, köztük elsősorban a parlagfű pollenszáma ér el magas értékeket. Ezért a veszélyeztetett területeken elengedhetetlen a rendszeres karbantartás (nyírás, kaszálás) az allergiás megbetegedéseket okozó allergének visszaszorításához, alacsony szinten tartásához a környezeti levegőben. Külön gondot jelent a bűz (fő forrásai a környező mezőgazdasági területek trágyázása, nagyüzemi állattartás, illetve a hulladék- és szennyvíziszap iszapártalmatlanítási tevékenység), amely évről-évre eseti jelleggel a város nagy részén okoz panaszokat, ezért mindenképpen megoldást igényel. A szükséges intézkedések kapcsán a kezdeményezéseket az érintettek felé megkezdtük.

A város levegőminőségét alapvetően az ipari és a fűtőerőműi, a kommunális/ háztartási (fűtés) és a közlekedési kibocsátások határozzák meg. A termelésből, szolgáltatásokból eredő kibocsátások mellett jelentős terheléseket jelenthet a lakossági fűtés, a fosszilis energiahordozók felhasználása. Azonban a város lakásainak 75%-a távfűtéssel ellátott, ezért Tatabánya egyedi fűtésű területein a légtérbe jutó légszennyezők mennyisége csak a városi összes kibocsátás töredékeiben/ezrelékeiben mérhető. A forgalmi eredetű légszennyezettség forgalommal, forgalmi időszakkal összefüggő hatásait a levegőminőségi mérések is jól mutatják. A város rendelkezik elfogadott szmog riadó intézkedési tervvel, hőség és UV riadó tervvel, klímaprogrammal és környezeti nevelési intézkedési tervvel, valamint megtörtént a város levegőtisztaság-védelmi övezetinek lehatárolása, kijelölése.

 

Zajvédelem

A települési környezetnek az eddig említetteken kívül van egy különleges és sajátos szennyező formája is, a zajterhelés, ami a lakosságra nézve zavaró és egészségre ártalmas. Annak érdekében, hogy a lakó és munkakörnyezet a városban vonzó legyen az elmúlt években ezen a területen is történtek előrelépések. Az 1. sz. főközlekedési út mellett 1, 2 km hosszban a zajárnyékoló fal épült. Zajhatóságként a vonatkozó 284/2007 (X.29.) Kormányrendelet alapján 19 db zajkibocsátási határértéket állapítottunk meg 2007-2010 között (áruházak, szórakozóhelyek, nagy zajhatású létesítmények), illetve az önkormányzat 2010-ben elkészítette az M1 autópályának és az 1-es fő közlekedési útnak a Komáromi utca, Kós Károly, Béla király körtér, Mártírok útja, Táncsics Mihály útra lehatárolt zajtérképét.

 

Célkitűzések és iránymutatások 2011.-2014.

- A környezetbarát város kialakításhoz és fenntartásához a jövőben is kiemelten fontos a város környezeti állapotának és az itt élő polgárok életminőségének folyamatos javítása, kiemelten a talaj,-, talajvíz és felszíni vizek védelme, a természetvédelem, a közterületek tisztántartása, a települési szilárd hulladék begyűjtésével és elhelyezésével kapcsolatos feladatok elvégzése, a levegőtisztaság-védelem, valamint a környezeti tudatformálás.

- Ezen tevékenység folytatására városunk több területen is Európai Uniós, kormányzati illetve egyéb támogatási forrásokra számít.

A város környezetvédelmi jövője szempontjából néhány projektet külön ki kell emelni, melyek megvalósítása, illetve előkészítése kiemelten fontos.

 

Hulladékgazdálkodás

A Duna- Vértes Köze Hulladékgazdálkodási Rendszer (KEOP) pályázati megvalósítása, melynek keretében megvalósulhat a regionális hulladéklerakó bővítése, hulladékválogató/ előkezelő mű, központi komposztáló kialakítása, inert hulladékkezelő a lerakó területén, továbbá lehetőség nyílna zöld hulladék begyűjtésére a családi házas övezetekben, valamint 2 db hulladékudvar kialakítására. Fontos cél az illegális hulladéklerakók folyamatos felszámolása, az ismételt lerakás megakadályozása, az építési, bontási hulladékok aprításának és felhasználásnak kezdeményezése, építési törmeléklerakó kialakításának vizsgálata. A közterületek tisztántartása érdekében a város egyes területein kiemelten jelentkező kommunális hulladék tárolásának felülvizsgálata, szükség esetén földbe süllyesztett hulladéktárolók elhelyezése.

Kiemelten fontos az azbesztmentesítés előkészítése és megvalósítása Sárberekben és Dózsakertben. Sárberekben a teljes felmérés elkészült, Dózsakertben az érintett épületek listája állt össze. Pályázati források felkutatása szükséges.

 

Vízgazdálkodás

Folytatni szükséges a csatornázatlan területrészek (pl. a VI-os telep) közcsatornára kötését, a meglévő a csapadékcsatorna rekonstrukciót, a város területén lévő vízfolyások karbantartását, illetve egyéb talajvíz szennyező hatások felszámolását. 

Az élő vízfolyások védelme érdekében az Által-ér vízgyűjtőrendszerének rehabilitációjára vonatkozó projektben való részvétel(mederkotrás, hűtő-tó kotrása, stb.) A projekt megvalósítását az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság végzi, az Által-ér kotrása a terveknek megfelelő ütemezéssel halad, várható befejezés 2012. évben.

Az elmúlt időszak nagy esőzéseivel összefüggésben záportározók kiépíthetőségének vizsgálata szükséges. 

 

Levegőtisztaság-védelem, allergének visszaszorítása

A levegőminőség védelmének érdekében a meglévő mérőállomások felújításának, karbantartásának, modernizálásának kezdeményezése, a naponta beérkező levegőminőség-adatok feldolgozásának folytatása, valamint a parlagfű irtással kapcsolatban a veszélyeztetett területeken elengedhetetlen a rendszeres karbantartás, illetve a jogszabályoknak megfelelően minden évben július 1.-től a bírságolás és kényszerkaszálás elrendelése szükséges.

 

Zaj- rezgésvédelem:

Az 1.-es fő közlekedési út és az M1 autópálya mentén a zajvédő fal kiépítésének folytatása, a kötelezett üzemeltetőkkel a kapcsolat kiépítése, megerősítése szükséges, valamint célszerűségi elven a zajjal leginkább érintett városrészeken (pl.: ipari park kertváros által zajjal érintett részén, a legforgalmasabb néhány közút mentén) zajtérkép készítése. A helyi zajrendeletünk hatályos felülvizsgálata ill. új rendelet megalkotása helyi közterületi rendezvények és a mobil hangosító berendezések üzemeltetésének szabályozására 2011-ben várható.

 

Rendkívüli környezeti károk megelőzési program:

A globális felmelegedés következménye a klímaváltozás, amely magával hozta az elmúlt időszak nagy esőzéseit. A rendkívüli környezeti károk megelőzése érdekébenTatabánya MJV Vízkárelhárítási Tervének felújítása, aktualizálása szükséges.

 

Tájvédelmi és rekultivációs program:

A program kapcsán hosszú távú feladat a volt salakbánya területének tájrendezése. Ennek keretében szükséges monitoring hálózat üzemeltetése, a tájrendezés többlépcsős megvalósítása: 1. távvezeték kiváltás, 2. területrendezés, 3. a rendezett területen humuszolás és növénytelepítés – biológiai rekultiváció. Továbbá szükséges az ipari tájsebek helyreállítása a városban, valamint a Vértesi Erőmű bezárása esetén a jogutódlás kérdését tisztázni kell a rekultivációs kötelezettségek miatt – különösen Bánhidai erőmű zagytere kapcsán. A tulajdonosoknál folyamatosan napirenden kell tartani városunk kiemelt szempontjait.

 

Környezeti nevelés

A környezet védelme a területen élők, a környezeti elemeket használók feladata. Az önkormányzatok a törvényi felhatalmazás keretein belül helyi rendeletek megalkotásával, a lehetőségek megteremtésével segítik a kívánt magatartás érvényesülését. Mindezek figyelembevételével a lakosság figyelmét fel kell hívni az aktuális tennivalókra a média által vagy helyhez és időhöz kötődő akciókkal. A feltételek megteremtésén túl a szemléletformálást előtérbe kell helyezni. (pl. szelektív gyűjtés, komposztálás stb.) és mindenekelőtt szorgalmazni szükséges a környezetet nem terhelő eljárásokat. A tanuló ifjúságot az életkorának megfelelő ismeretterjesztéssel, érdekes programokkal, a település sajátos fekvéséből adódó természetjárással kell a környezettudatos magatartásra nevelni. Mindehhez civil szervezetek segítségét is szükséges igénybe venni.

 

Zöldfelületek karbantartása

Parkfenntartás

Az önkormányzat döntően az AVE Tatabánya Zrt. keretein belül gondoskodik a közterületek rendszeres tisztántartásáról, a parkok fenntartásáról. A 2007-2010 Gazdasági programban kijelölt parkterületek átépítése elkezdődött, mely részben a játszótér programhoz, részben pedig az utak, kerékpárutak nyomvonalainak felújításához, illetve parkoló építésekhez kapcsolódik. A városi parkokban, zöldterületeken folyamatos fenntartási munkálatok lesznek. A parkok és zöldterületek a lakosság felüdülését és kikapcsolódását szolgálják, valamint a kialakított közösségi terek szabadidős programok helyszínéül is szolgálnak.

A város zöldterületi koncepciója keretében megtörtént a Ligeti-tó kitisztítása, valamint a Sárberki ltp., Dózsakert, Gál ltp. és Ótelep zöldfelületének digitális formában történő felmérése annak érdekében, hogy a későbbiekben a parktervezés során ezen információk alapul szolgáljanak a későbbi tervek elkészítéséhez.

Az elmúlt időszakban többek között megvalósult a Millenniumi lakópark és az ’56-os emlékmű környezetének felújítása, Kodály tér felújítása, Kossuth körforgalom környezetének rendezése, Nagy Imre szobor környezetének kialakítása, Ligeti-tó környezetében faültetések, Szent István út környékének parkosítása, vagy a Midlothian park felújítása. Ki kell emelni a Csónakázó-tó környékét, amely az elmúlt években a város legkedveltebb parkja lett. Nem szabad arról sem megfelejtkezni, hogy ezek a nagy parkok társadalmi mozgásteret is képviselnek, ahol biztosítani kell az azonos érdeklődésű emberek találkozási lehetőségét, ami nemcsak a gyermekek különböző korcsoportjai, hanem a szülők, nagyszülők lehetőségeit is magában foglalja. (sétány, játszótér, szabad idősport stb.)

A település környezetének védelme és megőrzése érdekében a város területén található kanadai nyárfák ütemezett kiváltásával párhuzamosan, új cserjefoltokat alakítottunk ki, ezzel is növelve a meglévő zöldfelületi állományt.

Célkitűzések és iránymutatások 2011.-2014

Egy település számára a zöldfelületek egyrészt oxigéntermelő közeget jelentenek, a parkok adják a város tüdejét, másfelől természeti értéket is jelentenek, rekreációs funkcióval bírnak. A város polgárai szívesen sétálnak közparkjainkban, itt pihenik ki a mindennapok fáradalmait. A parkok ezen kívül üdítő zöld foltokat is jelentenek, színesítik Tatabánya látképét. Mindezek miatt szükséges a biológiailag aktív felületarány megőrzése, a zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése. Az elmúlt évekhez hasonlóan további fák ültetésével növelhető a városban található zöldfelületek nagysága, ennek érdekében a kivágott fák pótlása szükséges. A meglévő városi gyepfelületek is felújításra szorulnak a nagy igénybevétel és az elgyomosodás miatt.

A zöldfelületek védelme érdekében szükséges a városi kiemelt területek felújítása, valamint a zöld területek és parkjaink bővítése és felújítása. Ennek érdekében külső forrás bevonásával kiemelten szükséges a Május 1. park rekonstrukciója, ahol a tanuló ifjúság részére az életkorának megfelelő ismeretterjesztéssel, tanösvényeken mutatnánk be a Vértes erdőinek növény- és állatvilágát.

A Csónakázó tó környéke a város kiemelt parkja, amely jelenleg is mozgásteret biztosít a város különböző korcsoportú polgárai számára, ezért fontos feladat a terület továbbfejlesztése. Ennek érdekében szükséges a meglévő játszótér mellé szabadtéri fitnesz-, sporteszközök telepítése, illetve kereskedelmi egységek kialakításának elősegítése.

A zöldfelületek fenntartásának egyik feltétele a kutyasétáltatás helyigényének biztosítása. A helyzet javításának feltétele a közgondolkodás alakítása, tájékoztatás, valamint a meglévő kutyafuttatók számának növelése, hálózattá alakítása és fenntartása.

Továbbra is kiemelten fontos segíteni a lakóközösségeket, intézményeket környezetük szépítése, virágossá tétele érdekében, ezért évről évre meghirdetjük a „Szebb, emberibb környezetért” c. pályázatot, virágosztásokat szervezünk a lakosság körében. 2011. évben megtörténik a város területén lévő egynyári virágágyak egy részének kiváltása évelő növényekkel, ami biztosítja, hogy tavasszal és ősszel is virágzó növények díszítsék a közterületeket. A város közterületein található parkfelszerelések (padok, kézi szemetesek) felújítása is szükséges.

A város tisztaságának érdekében folytatni kell a lakosság és intézmények bevonásával zajló tavaszi és őszi takarítási akciókat, továbbá a zöldfelületek védelme érdekében a kommunális hulladék – tárolók bekerítését.

 

Játszóterek

A játszótér, mint a közösségformálás helyszíne, a gyermekek személyiségfejlődésében nagyon fontos. A játék során szerzett tapasztalatok a gyermek személyiségfejlődéséhez alapvetően hozzájárulnak. A lakás és játszótér közelsége a rövid tartalmú gyakori látogatás lehetőségét nyújtja – olyan szintjét a spontaneitásnak, amely nagyobb távolság esetében lehetetlen lenne. Mivel a játszótér vonzása minden más közelben lévő helynél nagyobb, ez az első, ahol a barátokat megkeresni és eseményeket észlelni lehet. Ezért funkcionál úgy, mint a körzet szociális és információs központja. Ha a gyermekek részére nagyobb választékot és jobb megközelítési lehetőséget akarunk biztosítani, akkor a játszóterek „hálózatát” kell kiépíteni és nem egy-egy elszórt játékhelyet létesíteni.

A játszótér-program keretében elkezdődött a város játszótereinek felújítása és szabványosítása. Tatabánya területén jelenleg 54 db új, szabványos játszótér található. Az óvodák és bölcsődék intézményterületeire elkészült az állapotfelmérés, mely szakmailag megalapozottá teszi a balesetveszélyes játszószerek kiváltását új, korszerű játszóterek elhelyezését. A játszóterek tervezésénél alapvető szempontok a népességadatok, a lakosság korcsoport szerinti eloszlása, a helyszín megközelíthetősége, a közlekedés, a helyi adottságok és azok későbbi üzemeltetése, fenntarthatósága.

A kiemelt játszóterek - a Bánhidai ltp.-en lévő Máltai típusú játszótér és a Jubileum park – olyan jól felszerelt, mindennemű szociális létesítménnyel ellátott részben zárt és őrzött játszóterek, ahol a gyermekek és kísérőik a szabadidejük optimális eltöltése mellett a minimális szociális szükségleteiket is el tudják végezni és ott aktívan tartózkodhatnak akár hosszú órákon keresztül. Központi elhelyezkedésükkel, a játszószerek sokféleségével, a görkorcsolya pályával, petanque pályával fontos helyet foglalnak el a közösségi és kulturális életben, lehetőséget biztosítva a különböző korú gyermekek és felnőttek számára a kikapcsolódásra, szórakozásra. Ezeken a játszótereken lehetőség van városi programok lebonyolítására, hétvégi, délutáni, szünidei programok szervezésére a gyerekek, fiatalok, családok számára.

Célkitűzések és iránymutatások 2011.-2014

Szükséges a meglévő játszótér-fejlesztési koncepció átdolgozása, melyben szerepeltetni fogjuk a felújított, a megszüntetendő, átépítendő, illetve a felújításra javasolt játszótereket a város területén.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy ezeket a lakosság „szolgálatára” kialakított tereket, melyeket már a tervezés fázisában is egyéni arculattal és városunkra jellemző hangulatbefolyásoló tényezőkkel kívánunk felruházni – úgy alakítsuk ki, hogy ez pozitívan befolyásolja a lakosság városunkhoz való érzelmi kötődését.

Szükséges folytatni a már megkezdett balesetveszélyes játszóeszközök elbontását a város egész területén. Fontos célkitűzés a már szabványosított játszóterek folyamatos karbantartása is. A játszótérfejlesztéseknek elsősorban a közösségfejlesztő, nagy kapacitású játszóparkokra kell koncentrálni. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ezek a nagy játszóterek társadalmi mozgásteret is képviselnek, ahol biztosítani kell az azonos érdeklődésű emberek találkozási lehetőségét, ami nemcsak a gyermekek különböző korcsoportjai, hanem a szülők, nagyszülők lehetőségeit is magában foglalja (sakk-, asztalitenisz-, kártyaasztalok, különböző sportpályák stb.). Családok, baráti társaságok, különböző csoportok külön, akár hétvégi programja is lehet ezek látogatása. Ennek részeként új máltai típusú játszóteret alakítunk ki Kertvárosban.

A kiemelt játszóterek mellett a lakosság igénye és az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükséges nagyobb, illetve közepes (továbbiakban egy kategóriaként kezeljük) és pontszerűen elhelyezett játszóterek és játszóhelyek kialakítása, illetve üzemeltetése is. Ezek az egy-négy játékelemből álló „játéksarkok”, mintegy helyettesítik a „saját udvar” mozgásterét, amit a családi ház udvara ad. Átláthatóságukkal gyermeknek, szülőnek egyaránt biztonságérzetet ad, s fejlődési lehetőséget szolgáltat a kontaktustartásban, a több attrakcióval rendelkező, általában csak hetente egyszer-kétszer (hétvégén) látogatott nagyobb játszótér „használatához”.

A városokban a zöldfelületek, parkok képviselik a megfelelő komfortérzetet és rekreációs hatásaik révén a pihenést biztosítják a lakosság részére. A játszóterek zömében a zöldfelületbe illeszkedve, azok aktív részét képezve helyezkednek el a városokban, így Önkormányzatunk területén is. A két „létesítmény” kedvező hatásai összeadódnak és pozitív hatásuk többszörösen érvényesül. Ezért fontos hogy a konkrét eszközök, építmények kialakítása mellett a zöldfelület megtartására, illetve azok felújítására is nagy figyelmet fordítsunk már a tervezés fázisában.

 

IV.5.          Kommunális fejlesztés

Kommunális fejlesztések során érintjük mindazon szükségletek kielégítését, amelyek a civilizált mindennapi életvitel normális menetét biztosítják. Az egészséges ivóvíz biztosítása, a keletkezett szennyvizek és összegyűjtött csapadékvizek elvezetése és kezelése, a különféle energiák felhasználása és elosztása mind – mind olyan tényezők, amelyek folyamatosan végig kísérik életünket és alapvető szükségletként jelentkeznek.

A 90-es években kiemelt szerepet kapott a városi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Ezen fejlesztések legjelentősebb lépése volt a társulási szerződések segítségével megépített szennyvízcsatorna hálózat a családi házas övezetekben. Ezen beruházások megvalósulásával városunk csatornázottsága elérte az UNIO-s követelményeket. A megépült szennyvízcsatorna-hálózatot az ÉDV ZRt. üzemelteti. Városunk a szennyvízcsatorna-hálózat mellett jelentős csapadékcsatorna elvezető rendszerrel is rendelkezik. A hálózat két nagyobb részre bontható, a 95 km zárt hálózatra, mely jellemzően 1950 és 1970 között épült, valamint a 24 km nyílt vízelvezető rendszerekre, melyeknek nagyobb része a történelmi városrészekben még 1950 előtt épültek. A csapadékcsatornák állapota koruknál fogva, illetve a beépített anyagok gyenge minőségéből következően is nagyon rossz.

Közútjaink és parkjaink közvilágítása is önkormányzati feladat, melynek ellátásában a rendszer üzemeltetője, az E-ON Áramszolgáltató Zrt. nyújt segítséget. Jelenleg a megyeszékhelyen 7947 közvilágítási lámpaoszlop biztosítja azt, hogy a városunk lakói sötétedés után is biztonságosan tudjanak közlekedni. Városunknak 1992-93-ban a közvilágítás közel 60%-át sikerült korszerűsítenie. A következő nagyobb beruházásra 2001-2002-ben került sor, ekkor 600 db lámpát újítottunk fel az E-ON Áramszolgáltató Zrt. közreműködésével, további 1 125 db lámpatestet korszerűsítettünk 2005-ben. A város közparkjaiban – Csónakázó-tó környéke, Jubileum park, felújított tereink – esztétikus és a környezetbe illő kandelábereket és világítótesteket helyeztettünk el. 2010-ben elkezdőt a közvilágítás korszerűsítésének első lépése, a közvilágítás mérősítése. Ekkor 142 db mérőszekrény került felszerelésre. A hátralévő 38 db-ot 2011. elején szerelik fel.

Tatabánya város távfűtését az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő KOMTÁVHŐ ZRt végzi. A távhő törvény értelmében a KOMTÁVHŐ ZRt. 2003-tól áttért a hőmennyiségmérésen alapuló elszámolási rendszerre. A szükséges korszerűsítések folyamatosan zajlanak a KOMTÁVHŐ Zrt. közreműködésével a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével.

Célkitűzések és iránymutatások 2011.-2014

 

Az elmúlt operatív ciklus időszakában megkezdett feladatok folytatásaként elsősorban azokat a fejlesztéseket kívánjuk előtérbe helyezni, amelyek előkészítése már valamilyen szinten megtörtént, illetve az üzemeltetés során szükségesnek mutatkozott. A közműfejlesztések három szálon futhatnak. Egyrészt elkerülhetetlen a meglévő, elöregedett közműhálózatok rekonstrukciója, melynek sem állapota, sem kialakítása nem felel meg a mai követelményeknek, szabványoknak. Másodrészt vannak hiányos közmű-infrastruktúrájú területek, ahol a hiányok környezeti károkat (pl.: talaj- és élővíz szennyezést) okoznak, így ezek pótlása, utólagos kiépítése is feltétlenül szükséges. A harmadik lépés a potenciális fejlesztési területek közműellátásának biztosítása.

A város közműfejlesztésének szempontjából néhány projektet külön ki kell emelni, melyek megvalósítása illetve előkészítése kiemelten fontos.

 

Galla – patak kotrása

A patak kotrásának első két ütemét 2004. és 2006. években elvégeztettük. Az utóbbi egy éves időszakban az időjárási viszonyok eredményeként bebizonyosodott, hogy a mederkarbantartása nem halasztható, így a kotrási munkálatokat ismét el kell végeztetni.

-         Szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés illetve ivóvízellátás érdekében:

A meglévő tervek alapján, azok megvalósítása szükséges. Ezek a tervek a korábbi években műszaki indokoltság alapján készültek el és a mai napig is helytálló a megvalósítási igényük, amelyek a következők:

○            A város egyes területein vannak – annak ellenére, hogy városunk az UNIO-s követelményeket teljesítette - olyan utcák és utcarészek, amelyekben a szennyvízcsatorna gerincvezeték még hiányzik.

○            Számos területén a város vízelvezetési problémákkal küzd. A kiépített rendszerek nem látják el feladatukat jelenlegi állapotuk miatt, illetve több területen még mindig nem épült vízelvezető rendszer.

○            Jelenleg még rendelkezünk olyan városrésszel ahol az ivóvízellátás önkormányzati üzemeltetésben van. A szolgáltatás átadása csak abban az esetben valósítható meg, ha a jelenlegi hálózatot a hatályos műszaki előírásoknak megfelelően átalakítjuk.

-         Távhőszolgáltatás fejlesztése érdekében:

○            Lakossági fűtéskorszerűsítésekhez kapcsolódó műszaki fejlesztések

○            Távvezetékek és hőközponton belüli hő veszteség csökkentése

○            Elavult nagy energia fogyasztású keringtető szivattyúk korszerű elektronikus kisfogyasztású szivattyúkra való lecserélése

 

Közvilágítás fejlesztése érdekében:

○            Közvilágítással nem rendelkező valamint a rendszeresen visszatérő hibabejelentések helyszínein a hálózat fejlesztése.

 

IV.6.          Lakhatás (panelprogram)

 

Az önkormányzat tulajdonában jelenleg 2145 db bérlakás van, amely az önkormányzati vagyon jelentős részét képezi, könyv szerinti értéken: 1,75 Mrd Ft. A jelenleg nyomott ingatlanpiaci helyzetet figyelembe véve 9 Mrd Ft-os becsült forgalmi értéket képvisel. A tényleges értéket a mindenkori piaci kereslet kínálata határozza meg. Az állami pályázatok lehetőségétől függően a bérlakás állomány vétel útján is növelhető, saját forrás és támogatás igénybevételével. A volt Péch Antal Kollégium lakásokká történő átalakítását továbbra is érdemes evidenciában tartani, amennyiben megfelelő állami pályázat kiírása történik Az úgynevezett tiszta önkormányzati tulajdonú épületekben az elmúlt években az energiatakarékos beruházások a tervezettnek megfelelően valósultak meg. A program 498 db lakást érintett. 2010. negyedik negyedévében befejeződött a Gál I. lakótelepen lévő 3 garzonház energiatakarékos felújítása – végfal szigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés. A kertvárosi Garzonház 86 lakását kivéve, valamennyi tiszta önkormányzati tulajdonú épületben lévő lakásban mérhető fűtésrendszer került kialakításra. A kertvárosi Garzonban nyílászárók cseréje, valamint a függő folyósok felújítása megtörtént. A teljes körű energiatakarékos felújítás részeként a következő években szükséges az épület végfal és lépcsőházi falak szigetelését elvégezni. Ezt követően kerülhet sor a fűtési rendszer átalakítására a felhasznált energia mérhetőségének lehetővé tétele érdekében. E beruházás várható költsége bruttó 30-31 millió forint lesz. 2006-tól folyamatosan támogatja az önkormányzat a vegyes tulajdonú lépcsőházakban lévő önkormányzati lakások nyílászáró cseréjét. Évi 6 millió forint biztosításával átlagosan évente 18 lakásban történt meg a nyílászárók cseréje. Célszerű e tevékenység folytatása, az önkormányzati lakások állagmegóvásának érdekében. Az elmúlt években a vegyes tulajdonú társasházak közgyűlése, energiatakarékos felújítást határozott el. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásoknál is megvalósultak a beruházások. Ezt az elkövetkező években is célszerű folytatni. Az önkormányzati lakások bérleti díja az előíráshoz viszonyítva évi 10 % - 15%-os kintlévőséget mutat. Az elmúlt évek gazdasági válsága a lakbérfizetési hajlandóságban és a közüzemi díjak megfizetésében is éreztette hatását. Rendszeres bérleményellenőrzéssel, valamint a szolgáltatói igazolások bekérésével, folyamatos felszólítással igyekszünk az önkormányzati lakások bérlőit rábírni a lakbér és a szolgáltatói díjak fizetésére. Továbbá a törvény által meghatározott módon is (felszólítás, felmondás, peres eljárás, végrehajtás) a kintlévőség csökkenése érdekében eljárunk. Felhívjuk a bérlők figyelmét a támogatási rendszer lehetőségének igénybevételére (adósságkezelés, lakásfenntartási támogatás). Az elkövetkező években tovább kell javítani az együttműködést a közüzemi szolgáltatókkal, közös programot kell kidolgozni a kintlévőség állomány csökkentése érdekében. Az előttünk álló 4 éves gazdasági ciklusban a fentieken túl aktuálissá válik az önkormányzati tulajdonú lépcsőházak villamos rendszerének szabványosítása is. A felszálló vezetékek cseréje 11 lépcsőházat érint, bekerülési költség bruttó 1,5-2 millió forint lépcsőházanként. A Dr. Vitális úti Garzonház teljes villamoshálózatának felújítása is időszerű. Az önkormányzat tulajdonában lévő Mésztelepi és VI-os Telepi komfortnélküli lakások műszaki állapotának legalább a jelenlegi szinten tartását is meg kell oldani, ezzel biztosítva a halmozottan hátrányos helyzetű, mély szegénységben élő családok lakhatását. Az alkalmanként megüresedő erősen lelakott, rossz műszaki állapotú, balesetveszélyes lakások újra hasznosítása gazdaságtalan, azokat befalazással, később bontással célszerű megszűntetni. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata elkötelezett az energiatakarékosság mind lakossági, mind önkormányzati körben történő minél erőteljesebb megvalósításában, így többek között a távfűtéses lakóépületek energiatakarékossági célú beruházásainak elősegítésében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy önkormányzatunk 2004. és 2009 között minden lakossági energia-megtakarítást eredményező állami pályázati rendszerhez csatlakozott, vissza nem térítendő támogatást, illetve saját önkormányzati forrásból megvalósuló pályázatok esetén vissza nem térítendő támogatást és kamatmentes kölcsönt nyújtva társasház közösségek és családi háztulajdonosok részére. Az állami pályázatokon (Panelprogram, Öko-program) sikerrel vettünk részt, ennek ellenére Tatabányán, a többi megyei jogú városhoz képest kevés lakásban alakították ki a mérhetőség és szabályozhatóság feltételeit. Az energiatakarékosság elősegítése érdekében a város közgyűlése rendeletet alkotott a fűtéskorszerűsítési program támogatási rendszerének szabályozására, fűtéskorszerűsítési alapot hozott létre, melyből vissza nem térítendő támogatást nyújt a lakóközösségek részére távfűtéses lakóépületeik energia-takarékossági célú beruházásainak kivitelezéséhez. A Városi Fűtéskorszerűsítési program célja az állami pályázatok nyújtotta lehetőségek mellett, lakossági pályázat útján nyújtott önkormányzati vissza nem térítendő támogatással a mérhetőség és szabályozhatóság kiépítése a távfűtött lakásokban 5-8 éven belül. A következő években, a Tatabányán hozzávetőleg 22.000 távfűtött lakásból – leszámítva a már korábban kb. 2.000 lakásban megvalósult fűtéskorszerűsítési fejlesztéseket- reményeink szerint évente 2.000-4.000 lakás fűtéskorszerűsítése valósítható meg, amennyiben a szükséges források rendelkezésre állnak (évente összesen 300 - 600M Ft beruházási költséget jelent, melyből az önkormányzati támogatás 225 – 450M Ft-ot, a lakossági önrész 75 - 150M Ft-ot tesz ki). Az önkormányzat a Városi Fűtéskorszerűsítési program bonyolítására 2010-ben létrehozta a Távfűtési Rendszert Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft-t., mely 2010. júniusa óta működik a KOMTÁVHŐ Zrt. Épületében. Az alakulás évében a meghirdetett lakossági pályázatra 51 társasház nyújtott be pályázatot, amelyek közül 43 el is nyerte a támogatást. A 43 támogatást nyert épületből 24 épület (összesen 684 lakás) fűtéskorszerűsítése valósult meg 2010-ben. Az elkészült épületek kivitelezési költsége meghaladta a 91M Ft-ot, amely hozzávetőleg 70M Ft-os önkormányzati támogatással és közel 21M Ft-os lakossági önrésszel valósulhatott meg. A 2010. évben befogadott épületek közül a fennmaradó19 épület fűtéskorszerűsítése a fűtési idényt követően az idei évben fog megvalósulni.

 

Panelprogram

A Városi Fűtéskorszerűsítési programmal párhuzamosan kiemelten fontos a lakóépületek további épületenergetikai korszerűsítéseinek (utólagos homlokzati hőszigetelés, zárófödém hő,- és vízszigetelés, nyílászáró cserék, illetve megújuló energiák hasznosítása) megvalósítása. Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe is, mert bizonyítottan ez az a terület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi és megtakarítási célokat teljesíteni. A fenti energia megtakarítást eredményező beruházások – a lakosság pénzügyi teherbíró képességét figyelembe véve - komplex pályázati rendszer (állami pályázati források, önkormányzati források illetve pénzintézeti kölcsönök) felhasználásával valósulhatnak meg. A következő 4 évben a már fűtéskorszerűsítésben részt vett épületek, illetve a fűtéskorszerűsítésben tervezetten részt vevő 2-4.000 lakás további épületenergetikai korszerűsítése valósulhat meg évente. A fenti állami épületenergetikai pályázati rendszer bonyolítása, a pályázatok írása, lakossági tanácsadás szintén a TRF Nonprofit Kft. feladatai közé tartozik. A fűtéskorszerűsítések megvalósításával párhuzamosan vagy azt megelőzően járulékos fejlesztések megvalósítása is szükséges a távhőszolgáltatói oldalon, egyrészt a fűtéskorszerűsítések megvalósíthatósága (pl. társasházankénti mérés kialakítása), másrészt a korszerűsített rendszerek zavartalan működésének (pl. frekvencia váltós szivattyúk beépítése) biztosítása érdekében 

 

IV.7.          Települési kapcsolatok

 

IV.7.1.       Kisebbségi kapcsolatok

Tatabánya történelméhez elválaszthatatlanul hozzátartoznak a nemzeti kisebbségek. Azok, akik szorgalmas munkájukkal létrehozták, vagy újraindították az életet az elődtelepüléseken és azok is, akik a későbbi korokban tevékeny életükkel hozzájárultak a város fejlődéséhez. Városunk polgárai, akik megőrizték nemzeti identitásukat és hagyományaikat, s ezért tisztelet illeti őket. Tatabányán öt kisebbségi önkormányzat, német (Alsógalla, Felsőgalla)-, szlovák (Bánhida)-, lengyel-, görög- és cigány működik. Jelentős szerepet vállalnak a közösségi élet szervezésében, hagyományőrző- és művészeti csoportjaik működtetésében, a testvérvárosi kapcsolatok erősítésében. Hagyományos programjaik részét képezik a város kulturális kínálatának: kórus- és néptánc találkozók, szüreti felvonulások. A város kisebbségi önkormányzatainak közös évzáró ünnepsége a minden év decemberében megrendezendő Népek Karácsonya. A kisebbségi önkormányzatok megalakulása, működése gazdagította a város kulturális és szellemi értékeit, valamint a lakossági érdekek szélesebb érvényesítését is lehetővé teszi.

 

IV.7.2.       Nemzetközi kapcsolatok

Tatabánya hivatalos külföldi testvérvárosai: Aalen (Németország), Christchurch (Nagy-Brittania), Székelyudvarhely (Románia), Bedzin (Lengyelország), Izsevszk (Oroszország). A településekkel továbbra is kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk fenn. A nemzetközi kapcsolatok jövőbeni iránya: új együttműködési lehetőségek kialakítása és a meglévők továbbfejlesztése. Városunk erősíteni kívánja a települések közötti gazdasági, közigazgatási és kulturális együttműködést. Szeretnénk a város civil szervezeteinek és az önkormányzat intézményeinek külföldi kapcsolatait erősíteni (pl. Jászai Mari Színház, Népház). A nemzetközi szervezetekben illetve projektekben való részvételeink minőségét az kell, hogy meghatározza, hogy az adott tevékenység mennyiben illeszkedik a város közép- vagy hosszú távú stratégiai elképzeléseihez. A város nemzetközi szervezetekben, projektekben való tagságai, illetve részvételei elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk nyomán a jó tapasztalatok, gyakorlatok megismerését, átvételét szolgálták, valamint segítették a testvérvárosi kapcsolatok erősítésére irányuló célkitűzések megvalósítását. Az egyes hálózatokban, szervezetekben való részvételt, folyamatosan értékelni szükséges annak tükrében, hogy a társadalom és a város irányítás, működtetés számára milyen előnyökkel, tapasztalatokkal szolgál illetve eredményez. Városunk jelenleg a következő szervezeteknek a tagja: MABOSZ (Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetsége); ICLEI (Local Governments for Sustainability - Önkormányzatok a Fenntarthatóságért); Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgáltatása (CESCI)

A nemzetközi kapcsolatok jövőbeni irányai:

-          Új együttműködési lehetőségek kialakítása és a meglévők továbbfejlesztése.

-          Városunk erősíteni kívánja a települések közötti gazdasági, közigazgatási és kulturális együttműködést.

-          Szeretnénk a városi civil szervezeteket és az önkormányzat intézményeinek külföldi kapcsolatait erősíteni (pl. Jászai Mari Színház, Népház).

-          Célunk új testvérvárosi kapcsolat kiépítése a korábban csatlakozott országok városaival.

 

V. A program megvalósításához rendelhető erőforrások – „A fenntartható városért”

 

A Gazdasági Program korábbi fejezetei főként arra a kérdésre adták meg a lehetséges válaszokat, hogy mik azok a célok, amelyeket a 2011-2014 közötti időszakban meg kívánunk valósítani. A város teljes megújulásának elősegítése, egyszerre családbaráttá és versenyképessé tételére vonatkozó elképzelések azonban csupán tervek maradnak, amennyiben az egyes programok, beruházások megvalósításához, működtetéséhez nem biztosítjuk a szükséges pénzügyi és egyéb feltételeket. Fontos tehát mindenekelőtt számba venni mindazokat az erőforrásokat, amelyeket a város jelenleg magáénak tudhat, majd megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy miképpen fejleszthetjük ezen erőforrásokat, hogyan tudjuk a leghatékonyabban, józan megfontolások alapján felhasználni azokat és mi módon tehetünk szert újabb erőforrásokra.

 

V.1 Vagyoni helyzet

Önkormányzatunk igen jelentős vagyonnal rendelkezik. Ez a tekintélyes vagyon megjelenési formája szerint különböző ingó és ingatlan vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra, befektetésekre és társasági üzletrészekre osztható fel. Örvendetes tény, hogy városunk vagyona az elmúlt évek gondos gazdálkodásának nyomán folyamatosan növekedett. A vagyongyarapodás forrásai között elsősorban a sikeres pályázatokat, illetve a város által felvett, különböző kedvező kamatozású hiteleket kell megemlíteni. Az Önkormányzat teljes vagyona a 2010. évi zárómérleg alapján 29.152.589 E Ft. Ennek nagy része, mintegy 59%-a ingatlanokban testesül meg (17.173.462 E Ft), 10%-ot tesznek ki a különböző befektetések (2.959.790 E Ft), és 31 %-ot az egyéb befektetett eszközök (9.019.337 E Ft).

 

Ingatlangazdálkodás

 

Az ingatlanvagyont forgalomképesség szempontjából három típusba sorolhatjuk:

A közcélú funkciót ellátó ingatlanok forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak minősülnek. Forgalomképtelenek többek között a közutak, a közparkok és a temetők. Korlátozottan forgalomképes ingatlanok között az intézmények épületeit, a középületeket és a védett természeti területeket említhetjük meg. A forgalomképes ingatlanokkal a város szabadon gazdálkodhat, ilyenek többek között az önkormányzati bérlakások, üzlethelységek, telkek.

 

A város ingatlanvagyonának megoszlása darabszám és érték szerint

 

Ingatlantípus

db

Érték szerinti megoszlásuk

(összes ingatlan könyv szerinti értéke = 100%)

Forgalomképtelen törzsvagyon

(a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon)

1 816

23,46 %

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

(intézmények, középületek)

439

14,35 %

Forgalomképes vagyon

(szabadon értékesíthető és megterhelhető)

3 706

62,19 %

A város forgalomképes ingatlanvagyona könyv szerinti értéken mintegy 10.680.000 E Ft. Fontos megjegyezni azonban, hogy az ingatlanok valós értéke ennek akár többszöröse is lehet, hiszen a több mint 2000 önkormányzati tulajdonú lakás forgalmi értéke konzervatív becsléseink alapján (még a jelenlegi nyomott ingatlanpiaci környezetben is) önmagában legalább kilenc-tízmilliárdos értéket tehet ki, ezzel szemben a nyilvántartási értékük ennek ötödét sem éri el. A belterületi telkek, és egyéb ingatlanok esetén ugyancsak jelentős eltérések lehetnek a könyv szerinti és a becsült forgalmi érték között. Hasonlóképpen megemlíthetjük még a városunk tulajdonában álló távhő-vagyont is, mely a távfűtési rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúrát foglalja magába, ennek nyilvántartási értéke nem éri el az 1 milliárd forintot, a tényleges értéke viszont szintén ennek közel tízszerese lehet. Elemi érdekünk tehát ennek az ingatlanvagyonnak, mint az egyik legjelentősebb erőforrásunknak a város polgárai számára hosszú távon legnagyobb megtérülést biztosító hasznosítása. A város és a városban működő vállalkozások versenyképességének fokozása érdekében segíteni fogjuk a Tatabányán már több éve működő vállalkozásokat telephelyeik bővítésében, illetve új telephelyek kialakításában. Iparfejlesztésre alkalmas barnamezős területeink elsősorban a Galla Ipari Övezetben – a VI-os és VII-es telep területén – találhatók. Ezek a területek kiváló közlekedési és infrastrukturális adottságaik miatt a jövőben jelentősen felértékelődhetnek. A barnamezős fejlesztések többszörösen pozitív hozadékot jelenthetnek a város számára. Egyrészt a munkahelyteremtés, iparfejlesztés révén közvetlenül, másrész a környező területek vonzóbbá válásával közvetetten is. A Galla Ipari Övezet területén található telkek vásárlása esetén a helyi vállalkozásokat kedvező árakkal, részletfizetéssel támogatjuk. A részletfizetési lehetőség futamideje arányban lesz az adott vállalkozás tatabányai működési idejével. Kereskedelmi célú ingatlanfejlesztésekre jelenleg a Ságvári Endre úton, az Erdész úton, illetve Kertvárosban rendelkezünk telkekkel. A különböző ingatlanok hasznosítása során törekednünk kell arra, hogy az ne csupán a bérbeadásra, értékesítésre szorítkozzon, hanem lehetőség szerint értékesítés előtt újítsuk fel, fejlesszük is azokat, hiszen ezáltal jelentős többletbevételre tehetünk szert. A bérlakás-állomány jelentős növelésére jelenleg nincsenek számottevő forrásaink. Amennyiben a jövőben kormányzati segítséggel, vagy magánbefektetők bevonásával lehetőség nyílik új bérlakások építésére, akkor mindenképpen javasolt a városnak az ilyen irányú aktív szerepvállalása. Ez a szerepvállalás azért is kívánatos, mert a „Tatabánya hazavár” program megvalósítása jelentős mértékben épít a bérlakás állomány növelésére. Ugyancsak ennek a programnak a sikeres végrehajtásához járulhat hozzá a korábban magánbefektetők által megkezdett, de félbe maradt építkezések befejezésének segítése, valamint olcsó, közművesített telkek kialakítása az alsógallai Falu réten és a felsőgallai Otthon utcában.

 

Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok

 

Az ingatlanokhoz képest kisebb értéket képviselnek ugyan, de a város szempontjából stratégiailag nem kevésbé fontosak a különböző gazdasági társaságokban való részesedések. Az Önkormányzat gazdasági társaságokban megtestesült részesedésállománya 2010. december 31.-én névértéken 2.784.397 E Ft, nyilvántartási értéken 2.959.790 E Ft-ot képviselt. A 2006-2010 évekre szóló operatív gazdasági program elkészítése óta a társasági részesedések nagyságrendjében és összetételében jelentős változások következtek be. A növekedés 2006. június 30.-hoz képest névértéken 2.014.948 E Ft, nyilvántartási értéken 2.206.765 E Ft volt. Jelentős új részesedésként jelent meg a portfolióban a Cseri Strand és Élményfürdő Kft. üzletrésze, illetve az Önkormányzat által létrehozott közhasznú nonprofit társaság, a Távfűtési Rendszert Fejlesztő Kft. Az Önkormányzat növelte részesedését a Komtávhő Zrt-ben, a Sziget Foci Kft-ben, illetve a Tatabányai Erőmű Kft-ben. A Tatabányai Erőműben az önkormányzati részesedés nyilvántartási értéke 2006-ban 200 E Ft volt, ami a társaság 51%-ának az MVM-től történő megvásárlását követően 1.785..100 E Ft-ra növekedett. Jelenleg ez a részesedés a város portfoliójának legértékesebb része, a teljes állomány 60,3 %-a ebben a társaságban összpontosul. Az Önkormányzat jelentős vagyonelemekkel rendelkezik a város közellátását biztosító közműcégek egy részében (ÉDV Rt, KOMTÁVHŐ Rt, AVE Tatabánya Rt., Turulgáz Rt.)  Az eredményes gazdálkodás következtében, továbbá részesedéseink nagyságrendje miatt is e körből származik az Önkormányzat hozambevételeinek döntő hányada. Az Önkormányzat tulajdonában álló nonprofit társaságok közül a Közművelődés Háza Kft. és a Sport Kft. szintén nagy szerepet játszanak a városi feladatok ellátása során. Az előbbi az Agóra projekt építési-kivitelezési szakaszának befejezéséig jelentősen csökkentett feladatkörrel rendelkezik, de a projekt befejezése után újra betöltheti rendeltetését. A szolgáltató társaságok mellett a portfolió állományban elfoglalt nagyságrendjénél jóval jelentősebb szerepet tölt be a Gazdaságfejlesztő Szervezet Nonprofit Kft.-ban megtestesülő üzletrész. A szintén önkormányzati támogatással működő társaság alapítása óta a befektetni szándékozók felkutatásával, a befektetési lehetőségek megvalósításának előkészítésével nagyon sok újonnan létesített munkahely Tatabányára telepítésében vállalt szerepet. A jövőben célszerű fenntartanunk, illetve lehetőség szerint növelnünk a részesedésünket ezekben a cégekben. A közműcégek jórészt a tatabányai polgárok számára nyújtják szolgáltatásaikat, ezért stratégiai fontosságú a városi kontroll a szolgáltatások minőségének megőrzése, fejlesztése érdekében, illetve az indokolatlan áremelések elkerülése okán. Tatabánya különleges helyzetben van a megyei jogú városok között, hiszen országos viszonylatban itt a legmagasabb a távfűtött lakások aránya. A Tatabányai Erőmű Kft. esetén támogatnunk kell a fűtőerőmű jelenleg használt kazánjainak, új, magasabb hatásfokú berendezésekre cserélését, így megvédhetjük a lakosságot a számukra már jelenleg is igen komoly anyagi megterhelést jelentő távhő díjak tovább emelkedésétől. Minden eszközzel segítenünk kell az önkormányzati tulajdonú társaságok együttműködését, a lehetséges szinergiahatások megkeresésében aktív szerepet kell vállalni. Bizonyos tevékenységek közös ellátásával jelentős összegeket takaríthatnak meg maguknak, valamint a város és az adófizetők számára egyaránt.

 

V.2 Pénzügyi helyzet

Önkormányzatunk pénzügyi helyzete stabil. A városnak a fizetőképessége fenntartásához az elmúlt években külön állami támogatást nem kellett igénybe vennie. Működési hitel felvételére az előző gazdasági program idején nem került sor, a működési kiadásokat szigorú gazdálkodással évről évre sikerült a költségvetési kereteken belül tartani. Az Önkormányzat elindította intézményfejlesztési programját, melyhez részben kormányzati, illetve európai uniós támogatások is társultak, a beruházásokhoz szükséges önkormányzati hozzájárulást mindenkor a lehető legkedvezőbb finanszírozási lehetőségek bevonásával igyekeztünk biztosítani.

 

Fejlesztési hitelek felvételére az alábbiak szerint került sor:

Év

Fejlesztési hitel összege (EFt)

2007

   513 773

2008

1.957 209

2009

2.883 870

2010

   424 534

 

Az évenként felvett fejlesztési hitel összege a 2008-2009. évben nagymértékben emelkedett. Ennek a növekedésnek nagy része a Jászai Mari Színház Népház 2007-ben elkezdett felújításához, illetve a Tatabányai Erőmű Kft-ben történő tulajdonszerzéshez kapcsolódik.

A költségvetés jelenlegi főbb számai és a várható tendenciák

A helyi önkormányzatok általános gazdálkodási körülményeit alapjaiban határozzák meg a központi költségvetésből kapott források. Ezek a támogatások az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladataihoz kapcsolódnak, jellemzően különböző normatívák („fejkvóták”), illetve egyes központilag beszedett adókból (SZJA) és illetékekből átengedett összegekből állnak. Önkormányzatunk az előző ciklusban, az évek óta romló állami támogatási környezetben is (a feladatok ellátásához biztosított normatívák évről évre csökkentek), folyamatosan fenn tudta tartani a költségvetési egyensúlyt, annak ellenére, hogy jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre a városban. A fejlesztéseket több területen elősegítették a pályázati források is, ugyanakkor sajnos néhány területen a várt kormányzati támogatások elmaradtak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a 2007-2009 közötti években hogyan alakultak a kiadási és bevételi főösszegek, illetve a költségvetés két oldalának főbb számai (zárszámadási adatok alapján):

 

Bevételek

 

A költségvetési bevételek az alábbiak szerint alakultak (EFt, illetve az összes bevétel arányában):

Bevétel típusa

2007

2008

2009

Intézményi működési bevételek

43,28 %

41,51 %

43,19 %

Támogatások, kiegészítések, átvett pénzeszközök

39,50 %

34,92 %

28,85 %

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

4,23 %

2,46 %

2,49 %

Véglegesen átvett pénzeszközök

2,14 %

1,53 %

2,21 %

Kölcsönök igénybevétele, visszatérülése

0,38 %

0,29 %

0,60 %

Hitelek, értékpapírok bevételei

2,91 %

9,80 %

14,68 %

Pénzforgalom nélküli bevételek

7,41 %

9,48 %

8,50 %

Kiegyenlítő átfutó tételek

0,15 %

-0,01 %

-0,52 %

Bevételek összesen = 100%

17 671 853

19 969 503

19 649 156

 

A 2008. szeptember-októberében kirobbant tőkepiaci, majd az ezt követő világgazdasági válság jelentősen kihatott a városban működő gazdasági társaságok életére is, ennek következtében jelentősen visszaestek a helyi iparűzési adóbevételek. Ez a folyamat 2009-2010 években csúcsosodott ki. A város gazdaságának életképességét, az Önkormányzat korábbi gazdaságfejlesztési tevékenységének sikerességét mutatja, hogy a 2010-es év végén viszont már több helyi iparűzési adó bevétel folyt be a vártnál. A közeljövőben ennek a javuló tendenciának a fokozatos erősödését várjuk. Optimizmusunkat egyrészt a korábban az ipari parkban megtelepedett cégek újbóli termelésfelfutása, másrészt a 2011-2012-ben termelésbe álló újabb beruházások támasztják alá, ezek a folyamatok jelenthetik a helyi adó bevétel növekedésének alapját. 2014-ig reményeink szerint további fejlesztések, beruházások zajlanak majd le a városban, illetve az ipari parkokban, az erre vonatkozó erőfeszítéseinket továbbra is fent kell tartanunk.

 

Kiadások

 

A költségvetési kiadási oldalának szerkezete (E Ft, illetve az összes kiadás arányában):

Kiadás típusa

2007

2008

2009

Személyi jellegű kiadások

36,01 %

38,36 %

34,80 %

Munkaadókat terhelő járulékok

11,48 %

10,54 %

10,31 %

Dologi jellegű kiadások

23,93 %

19,42%

26,06 %

Ellátottak pénzbeli juttatásai

0,32 %

0,30 %

0,34 %

Speciális célú támogatások

9,12 %

8,56 %

9,97 %

Felújítások

2,68 %

3,07 %

2,16 %

Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések

9,33 %

21,43 %

11,69 %

Kölcsönök, hitelek, értékpapírok kiadásai

1,47 %

1,75 %

4,87 %

Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások

5,66 %

- 3,43 %

-0,20 %

Kiadások összesen = 100%

16 760 340

17 720 666

16 400 071

A költségvetési kiadások között a következő években várható, hogy a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok aránya változatlan marad, esetleg kis mértékben csökken. A dologi jellegű kiadások arányát csökkentheti a takarékosabb, gazdaságosabb gazdálkodás. A jelenleg folyamatban lévő, illetve a jövőben elindítandó nagy forrásigényű projektek (pl. Agóra, IVS) esetén a pályázati lehetőségek maximális kihasználására kell törekednie az Önkormányzatnak úgy, hogy a tényleges önkormányzati forrás összege a lehető legkisebb mértékben terhelje a költségvetés kiadási oldalát. A megfelelő intézkedések megtétele nélkül az adósságszolgálat terhei a következő években növekednének (ennek oka a korábbi kötvénykibocsátás türelmi idejének lejárta, a tőketörlesztés megindulása), ezért az elkövetkező években az eladósodottság mértékét nominális értékben is csökkenteni szükséges. A 2014-ig tartó időszakban a mindenkori beruházási célú hitelfelvétel nem érheti el az adott évben törlesztett adósságot, az esetlegesen befolyó többletbevételek jelentős részét az adósság csökkentésére kell fordítani. Működési célú hitelfelvételre nem kerülhet sor. Az ország kockázati mutatók, hazánk hitelbesorolásának várható kedvezőbbé válása esetén a korábban keletkezett adósságállomány lejárati szerkezetének és kamatfeltételeinek javítására meg kell tenni a szükséges lépéseket. Mind a kiadási, mind a bevételi oldalon jelentős változásokat okozhat az önkormányzati reform. Az önkormányzat feladatköreinek esetleges változása több, a költségvetés szempontjából jelentős területet is érinthet, ennek pénzügyi vonzatait egyelőre nem tudjuk megbecsülni. A költségvetési normatívák változása szintén külső adottság, azonban az ország gazdasági helyzetének folyamatos javulása reményeink szerint kedvezően befolyásolja majd a központi támogatások mértékét.

 

V.3 Anyagi és humánerőforrások biztosítása

A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése

Felelős és átlátható gazdálkodással, illetve a rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználásával el kell kerülnünk azt, hogy a megvalósításra kerülő program nehéz anyagi helyzetbe hozza a várost, sőt minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a programok lehetőség szerint javítsák a költségvetési egyenleget, így biztosítva a város fejlődésének hosszú távú fenntarthatóságát. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak optimalizálása céljából nyomon kell követni a költségvetési támogatási rendszert, ki kell használni az abban fellelhető minél előnyösebb támogatási formákat (azaz a feladatokat olyan formában, illetve feltételekkel célszerű elvégezni, hogy az Önkormányzat a legkedvezőbb összegű támogatást kapja). Az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait, a fenntartási, üzemeltetési költségek csökkentésének lehetőségeit. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, az önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgyak kihasználására (különös tekintettel a bérbeadás, bérmunka lehetőségére), illetve megfelelő körülmények esetén azok értékesítésére. Az adófizetők pénzével való felelősségteljes gazdálkodás megköveteli azt, hogy a már meglévő befektetéseket, értékpapírokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, a rendelkezésre álló források esetén pedig igyekezni kell a lehető legjobb hosszú távú megtérülés elérésére – a kockázatok minimalizálása mellett. Az Önkormányzat törekedni fog arra, hogy gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint minél kevesebb hitelfelvétellel és saját erővel, illetve minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. Természetesen a pályázatok benyújtásánál elsődleges célként nem a megszerezhető források nagyságára kell figyelemmel lenni, hanem arra, hogy az adott pályázati cél illeszkedjék a város érdekeihez. Az Önkormányzat lehetőség szerint a lebonyolításra kerülő projektek megvalósításába vállalkozói tőkét is igyekszik bevonni azért, hogy a beruházások megtérülési kockázatát megossza. Erre azoknak a projekteknek az esetében van esély, amikor az adott projekt olyan jogos társadalmi szükségletet elégít ki, amely nem tartozik a szűken értelmezett önkormányzati feladatok körébe.

 

Pályázatok fontossága, növekvő szerepe

Jelen programban megfogalmazott célok elérésének egyik alapja kell, hogy legyen az Új Széchenyi Terv által biztosított források minél hatékonyabb megszerzése. Városunk fejlesztési területein egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a pályázati források. A pályázatokkal a városfejlesztésre fordítható forrásai nagymértékben növelhetők. Országos szinten is megfigyelhető az a fejlesztési tendencia, hogy a teljesen városi (önerő) forrásból finanszírozott fejlesztések aránya a jövőben tovább fog szűkölni, míg a pályázati és városi (önerő) forrásból finanszírozott fejlesztések bővülnek. Városunk célja, hogy minél nagyobb arányban tudjon a fejlesztések mellé külső pályázati forrást bevonni. Tatabánya Megyei Jogú Város vezetése ezeket a tendenciákat idejében felismerve 2003-ban létrehozta a Polgármesteri Hivatalon belül a Stratégiai és Kontrolling Irodát, hogy a hivatal pályázati hatékonyságát elősegítse. Az iroda feladatai azóta letisztultak, és neve is megváltozott; jelenleg Pályázati és Projekt Irodaként (PPI) működik. Elmondható, hogy az akkori vezetés döntése egy jól átgondolt előre építkező rendszer alapjait tette le. Az iroda működésének elindulása még az Európai Uniós (tagállami) pályázatok előtt megtörtént, így volt lehetőség a pályázati rendszerre való felkészülésre és annak megismerésére. Az iroda nem csak az Európai Uniós pályázatok előkészítésében és bonyolításában vesz részt aktívan, hanem a hazai pályázati rendszerekhez kapcsolódó projektekben is. A szakirodák szakmai segítségével a Pályázati és Projekt Iroda több pályázatot koordinál(t) sikeresen. A pályázati sikerek erősítéséhez, hatékonyságának növeléséhez szükséges, hogy a stratégiai tervezés tovább erősödjön. Ennek része, hogy a pályázatok előkészítési szakaszát meg kell erősíteni, nagyobb hangsúlyt kell fektetni megvalósíthatósági tanulmányok, tanulmánytervek és engedélyes tervek előre történő kidolgozására, ezeknek a finanszírozási forrásait meg kell teremteni. Előkészített, végiggondolt tervek nélkül nem lehet sikeresen pályázni. Fontos, hogy az előkészített fejlesztések alapján a város a sikeresebb pályázati forráslehívhatóság érdekében folyamatosan véleményezze az Európai Uniós forrásokhoz kapcsolódó Operatív Programokat és az Akcióterveket, ezek határozzák meg ugyanis azt, hogy végül milyen fejlesztésekre lehet majd pályázni. Közösségünk érdeke, hogy az előkészített fejlesztések minél nagyobb arányának megvalósítására adjon lehetőséget az Új Széchenyi Terv. A szakmai dokumentumok (pályázati felhívások, akciótervek) véleményezési folyamata alapján megállapítható, hogy a forráselosztás a kormányzat által jobban és tudatosabban irányított lesz, mint az elmúlt években. Így a szakmai munka erősítésén túl a Közgyűlés fontos feladata, hogy a politikai támogatást az Országgyűlési Képviselőkön keresztül is erősítse. Erősíteni kell a fejlesztési előkészítéseket, a sikeres végrehajtáshoz szükséges szakmai szervezetet, továbbá az előkészítés a végrehajtás közötti folytonosságot, szakmai kontrollt. Voltak és lesznek is olyan pályázatok ahol külső pályázati tanácsadó bevonása indokolt – megfelelő kontroll mellett –, valamilyen speciális szaktudás megszerzése érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külső tanácsadók munkája megfelelő belső kontroll nélkül olyan helyzeteket eredményezhet, melyek a megvalósítás során a szakiroda feladatait duplikálják, illetve sok esetben szinte megvalósíthatatlan vállalásokat (esélyegyenlőségi-fenntarthatósági) tesznek a többletpontok megszerzése érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázatok előkészítéséhez képest a megvalósítás sokkal nagyobb felelősséggel és munkaigénnyel járó feladat. A pályázati fejlesztések hatékonyságának növelése érdekében további lépések megtétele szükséges. Szükséges a fejlesztési területekre koncepciókat, a konkrét fejlesztésekhez pedig megvalósíthatósági tanulmányokat készíteni és azokat prezentálni kell a döntéshozók irányába. A pályázatok benyújthatósága érdekében az előkészítés időigényét is figyelembe véve kell meghatározni a projekt-ütemezéseket. El kell érni azt, hogy csak olyan pályázat kerüljön beadásra, amely megfelelő céllal és hasznosulással bír a jövőben a város társadalma számára. Nem szabad olyan pályázatot beadni, amely teljesen külső szervezetre épít, mind az előkészítés mind a megvalósítás területén, ugyanis az a későbbi hasznosulást kérdőjelezi meg. Javasolt tájékoztatás, képzés keretében megismertetni a képviselőket pályázati gyakorlattal és szemlélettel és az ezekből adódó feladatokkal. Az önkormányzat számára kiemelten fontos pályázatoknál (Agóra – Városrehabilitáció stb.) politikai mentorokat kell kijelölni a pályázatok figyelemmel kísérésére. A tervezett fejlesztések alapján megfogalmazott a pályázati kiírások területén mutatkozó önkormányzati érdekérvényesítő képességet erősíteni kell az Országgyűlési Képviselők, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatos tájékoztatása által. Erősíteni illetve rugalmasabbá kell tenni a Pályázati és Projekt Iroda személyi feltételeit, első lépésben különösen a műszaki szakterületen. A Kabinet irányításával, koordinálásával tovább kell erősíteni a szakirodák közötti együttműködést. A pályázattal egybekötött fejlesztések területén, az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) irányait is figyelembe véve az alábbi kiemelt területekre fókuszál városunk, az előkészítés, illetve a megvalósítás területén.

·        Épületenergetikai fejlesztések, intézményi és lakossági oldalon egyaránt (ÚSZT – Zöldgazdaság-fejlesztési program)

o                               Intézményi energiakorszerűsítés,

o                               Lakossági energiakorszerűsítés,

·        Távhő - rendszer korszerűsítése (ÚSZT – Zöldgazdaság-fejlesztési program)

·        A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző szemléletformáló programok. (ÚSZT – Zöldgazdaság-fejlesztési program)

·        Belterületi úthálózatok, intermodális csomópontok fejlesztése és felújítása (ÚSZT – Közlekedésfejlesztési program)

o                               Táncsics Mihály utca és a Kossuth utca fejlesztésének előkészítése és az egyik fejlesztés fizikai megvalósítása,

o                               Vasútállomás (Dózsakerti kapcsolat) – Buszvégállomás intermodális csomóponti fejlesztésének előkészítése,

o                               Sárberek- Bánhida közúti összekötésének tervszintű előkészítése, kapcsolódó elemek megvalósítása,

o                               Komáromi út felújítása

·        Belterületi és településeket összekötő kerékpárút hálózati fejlesztések és felújítások (ÚSZT – Közlekedésfejlesztési program)

o                               Által-ér völgyi kerékpárút megépítése (Tatabánya-Tata)

o                               Tatabánya belterületi gerinc kerékpárhálózatának megépítése

o                               Tatabánya teljes belterületi kerékpár hálózat megvalósíthatóságának előkészítése

·        Turisztikai Desztinációs Menedzsment hatékony kialakítása. (ÚSZT - Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program)

·        Kulturális és sportlétesítményeink fejlesztése. (ÚSZT - Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program)

o                               „Tatabánya – a Vértes Agórája,

o                               Május 1 park fejlesztésének előkészítése (ÚSZT – Zöldgazdaság-fejlesztési program)

o                               Jubileum park fejlesztése

·        Nemzetközi – elsősorban Kárpát-medencei – pályázatok erősítése a helyi társadalom érdekeit minél jobban támogató formában.

  • cím:
  • telefon:
  • fax:
  • e-mail