Főoldal » Városunk » Kultúra
Betűméret növelése@@portlet.resetfontsize@@

Kultúra

2011.07.28. csütörtök 11:14

A város és elődtelepülései a XX. század folyamán számos értéket teremtettek a szellemi élet területén is. A legrégibb művelődési intézmény, a Népház 1917-től, átadásától kezdve napjainkig színháznak, mozinak és különböző művészeti csoportoknak ad helyet. A város színháza, a Jászai Mari Színház 1991 óta működik, állandó társulata ugyan nincs, de a színházi évad változatos programjai mellett – egy „virtuális” társulat létrehozásával – évente több önálló előadást, produkciót is bemutatnak. A helyi közösségek befogadására művelődési házak sora szolgál, köztük a legnagyobb a 80-as évek közepén átadott Közművelődés Háza. A bánhidai Puskin Művelődési Ház a szlovák, az alsógallai és a felsőgallai művelődési ház a német hagyományok ápolását vállalta fel, míg a Kertvárosi Bányász Művelődési Otthon főként az öntevékeny kézműves szakkörök, s a művészeti foglalkozások szervezője. Mellettük sorra alakultak az új lakótelepeken a helyi szerveződéseket befogadó közösségi házak.

A közgyűjtemények szerepe meghatározó a lakosság művelődésében. A Népházban talált otthonra a Városi Könyvtár, míg a József Attila Megyei Könyvtár jelentős gyűjteményével és szolgáltatásaival Újvárosban várja olvasóit. A Városi Levéltár a felsőgallai épületében gyűjti, gondozza a település és környéke iratanyagát, segíti a tudományos kutatók munkáját. A Tatabányai Múzeumban az elődtelepülések fejlődését követhetik nyomon a látogatók az első régészeti leletektől a várossá alakulásig. A hozzá tartozó ipari skanzen pedig Európában is egyedülálló intézményként a bányászok életmódjának bemutatásában és a bányászhagyományok megőrzése terén végez fontos munkát. A közművelődési intézmények és közgyűjtemények mellett sportlétesítmények sora (uszoda, műjégpálya, sportcsarnok, kemping stb.) található a városban, melyek fejlesztése napjainkban indult meg. Ezek együtt biztosítják a művelődést, a sportolást, a kikapcsolódást a város lakóinak.

A település kulturális és művészeti életében már 1945 előtt számos érték jött létre és születnek újak ma is. A megyeszékhely nagy múltú művészegyüttesei a Népházban kezdték meg működésüket: így a Tatabányai Bányász Fúvószenekar, a Szimfonikus Zenekar, majd a Bányász Néptáncegyüttes, a Bányász Képzőművész Kör, mely csoportok napjainkban is tevékenykednek. A közelmúltban alakult művészegyüttesek közül elsősorban az Évszakok Kamarazenekar szerzett hírnevet magának.

A művészeti táborok közül említést érdemel a fafaragó, a fémszobrász és a fotós tábor, melyek nyaranta az Ipari Skanzen területén, a „Hangfürdő” körül szerveződő kortárs művészeti centrumban működnek. A vizuális kultúra fejlesztésében nagy szerepet játszik a Kortárs Galéria változatos tárlataival, s közülük az évenként ismétlődő In memoriam-sorozatot és a városból elszármazott művészek kiállításait kell kiemelnünk. A városi nagyrendezvények rendszere is mára alakult ki. A társadalmi évfordulók és a bányásznapi ünnepségek mellett mind nagyobb szerepet játszanak a város programjai sorában a kulturális-művészeti dominanciájú rendezvények (Szent István Napok, Szent Borbála Napok, stb.).


A város arculatának meghatározó elemei a szabadtéri képzőművészeti alkotások, közülük néhányat – a világháborús emlékműveken túl – érdemes kiemelnünk: a régebbiek közül  Melocco Miklós Ady Endre-szobrát, Péterfy László Életfáját és Szent Borbála-szobrát, Marosits István Mártír-emlékművét, az újabbak közül Gaál Tamás II. Rákóczi Ferencről, Varkoly László Szent Istvánról, Paulikovics Iván Nagy Imréről, Szunyogh László Makk Béláról készített mellszobrát, valamint Lois Viktor számos alkotását a „Hangfürdő” területén.

  • cím:
  • telefon:
  • fax:
  • e-mail