Főoldal » Városunk » Gazdaság
Betűméret növelése@@portlet.resetfontsize@@

Gazdaság

2011.07.28. csütörtök 11:10

Magyarországon az 1989-es rendszerváltozást követően új gazdasági és politikai környezet alakult ki. A gazdaságnak alkalmazkodnia kellett a szocialista gazdaságból a piacgazdaságba való átmenethez, a gazdasági szerkezet megújulásához és a globalizáció kihívásaihoz. Az ezzel együtt járó válság következményei eltérő mélységűek és erősségűek voltak. Tatabányán a bányák bezárása és a nehézipari üzemek megszüntetése okozott komoly nehézségeket. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési stratégiájának célja ebben a helyzetben a több lábon álló gazdasági szerkezet megteremtése volt. Ehhez először munkaerő-igényes iparágakat telepített le a városban, hogy jelentősen csökkenjen a munkanélküliség. A sikeres és folyamatos szerkezetátalakítás eredményeként napjainkban már megjelentek a városban a nagyobb hozzáadott értéket képviselő fejlettebb technológiák, sőt a kutatás-fejlesztés is. Az önkormányzat nagy gondot fordított a lakhatási, sport és szabadidő eltöltési feltételek kialakítására, hogy Tatabánya nemcsak munkahelyekkel rendelkező, de jó színvonalú életminőséget biztosító város is legyen.

Ipari múlt


A térség életét, fejlődését a szénbányászat határozta meg. A Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság ezen a vidéken 1894-ben szerezte meg a bányászati jogot. A termelés növekedésével megindult a kiszolgáló üzemek és kolóniák létesítése, a szükséges munkaerő bevándorlása. Erőteljesen fejlődött a nehézipar, a bányászat mellett meghatározó lett a cementgyártás, az alumíniumkohászat és brikettgyártás. Az 1920-as években Tatabánya már Európa öt legdinamikusabb fejlődő ipari övezetének egyike volt. 1947-ben Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya ipartelep egyesítésével létrejött Tatabánya városa. A hatvanas években a település nehézipari jellegét némileg árnyalta az új munkahelyeket teremtő gépipar, és a főleg nőket foglalkoztató üzemek letelepítése. Ebben az időszakban már nyilvánvalóvá vált, hogy a 200 millió tonnára becsült szénvagyon egyre fogy, és új bányászati területeket kell feltárni. Ehhez a folyamathoz hozzájárult még az 1970-es évek energiaigényes és pazarló gazdasága, valamint az is, hogy az olajválság miatt megnőtt a szén iránti kereslet. Ezért a városban elindították az úgynevezett eocén programot és új szénmezőket tártak fel. Így 10-15 évvel meghosszabbították a tatabányai széntermelést, de ez némileg lassította az ipari szerkezetváltás menetét.

Gazdaságfejlesztés

A rendszerváltozás időszakában a gazdasági-, társadalmi változások hatására, azokkal párhuzamosan azonban felgyorsult a gazdasági szerkezetváltás. A korábban vezető iparágak, így a szén-, a bauxit-, a kőbányászat, a cement- és alumíniumgyártás, valamint az állami építőipari tevékenység fokozatosan megszűntek. Az önkormányzat felismerte, hogy saját erejéből kell új gazdasági stratégiát kialakítania. Ennek első lépéseként – a nagymértékű munkanélküliség kezelésére – munkaerő-igényes iparágakat hozott a városba. Ehhez megteremtette a műszaki (vezetékes gázhálózat, telefonellátás, csatornázás, elkerülő utak, ipari övezetek kialakítása, korszerű hulladéklerakó, roncsolt területek rekultivációja) és a humán (Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Gazdaságfejlesztő Szervezet) infrastruktúrát. Az önkormányzat meghatározta a helyi gazdaságfejlesztés lehetséges irányait és eszközeit, és Magyarországon elsőként megalapította Gazdaságfejlesztő Szervezetét (GFSZ). A közhasznú társaság feladatai közé tartozik ma is a befektetők fogadása, a munkahelyteremtés és megtartás támogatása, az ingatlanhasznosítás elősegítése, valamint a városmarketing feladatainak ellátása. A GFSZ hatékony együttműködése a hatóságokkal, közműszolgáltatókkal lehetővé teszi, hogy a befektetők egy nap alatt minden számukra szükséges információt kézhez kapnak a városról. Az Ipari Park lehetővé tette, hogy megfelelő területek várják a befektetőket, de ezen kívül is vannak jó lehetőségeket kínáló ipari övezetek a településen.

Új irányok

Az elmúlt évtized tudatos fejlesztéseinek és építkezéseinek köszönhetően megvalósult az önkormányzat gazdaságfejlesztési stratégiájának legfontosabb célja: a több lábon álló gazdasági szerkezet a városban. Olyan jelentős autóipari beszállítók működnek az Ipari Parkban, mint az amerikai-német Souftec Kft., a japán AGC Autóipari Magyarország Kft., és a Bridgestone Tatabánya Kft. Jelen van a nemzetközi szivattyúgyártás ismert cége, a dán Grundfos Magyarország Kft., és a gyógyászati segédeszközöket gyártó, szintén dán Coloplast Kft. Az elektronikai iparágat többek közt az FCI Connectors Hungary Kft. és a SCI Magyarország Kft. képviseli. A környezetvédelmi iparral foglalkozó Zenon Systems Kft. kutatás-fejlesztést is végez a városban. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a szakképzésre, hogy a vállalatok rendelkezésére álljon az általuk igényelt szakképzett munkaerő. Ennek részeként Tatabányán működik a regionális feladatokat is ellátó Bánki Donát Térségi Integrált Szakképző Központ. Az önkormányzat gazdaságfejlesztő tevékenységét továbbra is a kezdeményező-készség, a rugalmasság, valamint a világgazdasági folyamatokhoz való alkalmazkodóképesség jellemzi. Tatabánya készen áll a világpiacon dinamikusan fejlődő iparágak, fejlettebb technológiák letelepítésére, befogadására.

  • cím:
  • telefon:
  • fax:
  • e-mail