Főoldal » Városháza » Városi díjazottak » Molnár János-díjasok
Betűméret növelése@@portlet.resetfontsize@@

Molnár János-díjasok

2017.01.03. kedd 17:10

2016 - Botosné Takács Margit, Pányiné Segesdi Eleonóra és Pallos János

Botosné Takács Margit pályafutását és egyéniségét áthatja a gyermekek iránti szeretet, tisztelet, a hivatástudat, a lelkiismeretes és egészséges nevelői szándék. 1979. óta dolgozik óvodapedagógusként, 15 éve látja el a fejlesztőpedagógusi feladatokat a Gyermekkert Óvoda Mésztelep és Rét utcai telephelyén. Folyamatosan képezte magát, hogy korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati lehetőségeinek alkalmazásával óvodai keretek között a részképesség zavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek lemaradását csökkentse, felzárkózásukat lehetővé tegye. Módszertani tudását megosztja kollégáival, ezzel is elősegítve a gyermekek minél több oldalról történő támogatását. Éveken át vezette a fejlesztő munkaközösséget, ötleteivel, bemutatók tartásával támogatta a kollégák gyakorlati ismereteinek bővítését. Fejlesztő munkájának köszönhetően elősegítette a gyermekek sikeres iskolakezdését, különösen szívén viselte a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradásának megakadályozását.

Pányiné Segesdi Eleonóra rendszeres publikációiban osztja meg tapasztalati tudását kollégáival, módszertani segítséget kínálva a digitális technika elterjesztésében, alkalmazásában az anyanyelvi, matematikai, művészeti kompetenciák fejlesztéséhez a kisiskolás korosztályban. Az első számítástechnikai terem berendezését pályázaton nyerte. Több nyertes KOMA és SOROS pályázat fűződik a nevéhez. Nemcsak az iskola tanulói, hanem a megye pedagógusai is tanulhatnak tőle megyei szervezésű továbbképzéseken. Informatikai tudásbázissal folyamatosan fejleszti az iskola digitális tudásszintjét, a multimédiás anyagok népszerűsítését, elterjesztését. Kiemelkedő pedagógiai munkáját fémjelzi a közösség legnagyobb elismerése a KŐRÖSI-DÍJ, amelyet 2009-ben kapott az iskolai alapítvány kuratóriumától kollégái javaslatára.

Pallos János pályáját 1972-ben műszaki tanárként kezdte, az akkor még 314. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Szakmai felkészültsége, egyénisége, tudatos pedagógiai tevékenysége révén az intézmény meghatározó személyiségévé vált. 1988-tól vasipari igazgatóhelyettes és tanműhelyvezető. Ezt követően igazgatói, majd főigazgatói kinevezést kapott. Az iskolát szakmailag elismerésre méltó módon, lekiismeretesen, minden területen magas szintű elméleti és gyakorlati tudással irányította. Magas fokú szakmai igényességének köszönhető, hogy 2005-ben a Bánki Donát TISZK műszaki vezetésével bízták meg. Pallos János főigazgató úr érdeme volt, hogy 2009-ben a Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános iskola és Középfokú Kollégium integrációját, valamint 2012-ben a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium létrehozását úgy valósította meg, hogy színvonalas, közös arculatú pedagógiai műhelyt teremtett, ahol nem csak a tanulók érezték jól magukat, kaptak igényes képzést, hanem kollégái is nyugodt körülmények között, alkotó módon végezhették nem könnyű munkájukat.

2015 - Juhász Katalin, Mátraházi Ferenc és Ungvölgyiné Varga Éva

Juhász Katalin pályafutását és egyéniségét áthatja a gyermekek iránti szeretet, tisztelet, a hivatástudat, a lelkiismeretes és egészséges nevelői szándék. A Turul Óvoda szakmai munkáját immáron 21 esztendeje szervezi és irányítja. Szakmai felkészültsége magas szintű. Személyét a tudás, a tapasztalat, a bizalom jellemzi, mellyel példát mutat a nevelőközösségnek. Az óvodavezetők munkaközösségének vezetőjeként segíti munkatársait, aktívan közreműködik a szervezeti kultúra fejlesztéséért.  Az óvoda értékeinek ápolása mellett elengedhetetlen feladatának érzi az innovációt. 2010-ben pályája egyik legnehezebb kihívása volt a Turul Óvoda és Dózsakerti Óvoda összevonása. Vezetői munkássága alatt azonban sikerült elérnie, hogy mindkét óvoda a város egyik  legkedveltebb, rendkívül jól felszerelt, esztétikus, gyermekbarát, szakmailag a legtöbbet nyújtó intézményeivé váltak. Az évek során szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatainak átadására mindig készen állt, így számos gyakorló pedagógusnak, pedagógiai asszisztensnek, dajkának adta át tudását oktatóként, mentorként. Munkáját precizitás, pontosság, önmagával szemben maximalizmus jellemzi. A hivatása iránt teljes mértékben elkötelezett. Tapasztalatait és megszerzett tudását igyekszik átadni és egy olyan munkahelyi környezetet kialakítani, ahova a gyerekek, a szülők és a dolgozók is örömmel járnak be.

Mátraházi Ferenc 1980-ban szerzett az Egri Főiskolán magyar-történelem szakos diplomát, amit később az ELTE-n, illetve a Veszprémi Egyetemen egyetemi végzettséggel egészített ki. 1981 óta tanít városunkban, jelenlegi munkahelyén a Tatabányai Integrált Középiskola, Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskolában 1984 óta dolgozik. Módszereiben a hagyományos, konzervatív értékközvetítés a meghatározó. Pedagógiai munkájában központi szerepet kap a hazaszeretet, a nemzeti értékek hangsúlyozása. Tudatosan és következetesen tervezi, szervezi, pedagógiai munkáját. Tanórán kívül vállalt feladatai közül kiemelkedik a vers-és prózamondó foglalkozásokon végzett oktató-nevelő tevékenysége. Az iskola diákszínjátszókörét 1995 óta vezeti, darabjaikkal (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Kőmíves Kelemen) több rendezvényen is felléptek. Diákjai testvérvárosunk, Aalen diákszínjátszó fesztiváljának rendszeres résztvevői. Számos történelmi vetélkedő szervezésében és kivitelezésében is aktívan közreműködött (Rákóczi vetélkedő, a Holocaust 60. évfordulójára rendezett vetélkedő). A történelmi ismeretek sikeres elsajátítását, az érettségi felkészülést a diákok számára kidolgozott jegyzeteivel segíti. Tanítványait rendszeresen készíti fel versenyekre, ahol szép sikereket érnek el. Igazi pedagógus egyéniség: lelkiismeretes, nyugodt, fáradhatatlan és naprakész ismeretekkel bíró.

Ungvölgyiné Varga Éva 1976-ban az intézmény volt tanulójaként került a mai Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskolába. Akkor, mint képesítés nélküli nevelő kezdte meg munkáját főiskolai tanulmányai alatt. Diplomáját 1979-ban szerezte meg a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-német szakán. Szakmailag jól képzett, lelkiismeretes, munkájára igényes nevelő. Pedagógiai munkájára a változatosság, a gyermekközpontúság, a folyamatos módszertani megújulás volt jellemző.  Rendszeresen részt vett továbbképzéseken, tanfolyamokon, módszertani magyar és német nyelvi képzéseken idehaza és külföldön egyaránt. 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen német nyelv és irodalom szakos tantervfejlesztési szakértő, német nemzetiségi szakértő diplomát szerzett. Magas színvonalú oktató munkája eredményeként tanítványai kimagasló eredményeket értek el tanulmányi munkájukban, városi, megyei és országos versenyeken is. Mindig egyik fő feladatának tekintette a német nemzetiségi hagyományok ápolását, a jövő nemzedékeknek való átadását, és azon őrködött, hogy az iskola pedagógusai is szorgosan végezzék ezt a feladatot. Fontos láncszemként működött az iskola partnerkapcsolatainak ápolásában, elmélyítésében. Felsőgallai lakos lévén egyik alapvető összekötő kapocsként működött az iskola és a helyi közösség, a Felsőgallai Baráti Kör és a Széchenyi Művelődési Ház között.

2014 - Dohos Imre, Góczánné Sziráki Éva és Hajdúné Herczeg Csilla

Dohos Imre a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola pedagógusa. 1993-ban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakos általános iskolai tanári diplomát, majd 1998-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem szakos tanári diplomát szerzett. Módszereiben a hagyományos, konzervatív értékközvetítés a meghatározó. Pedagógiai munkájában a központi szerepet kap a hazaszeretet, a nemzeti értékek hangsúlyozása. A történelmi ismeretek sikeres elsajátítását, az érettségi felkészülést a diákok számára kidolgozott jegyzeteivel segíti. Tanítványait rendszeresen készíti fel versenyekre, ahol szép sikereket érnek el. Mint osztályfőnök, munkájában mindig precíz, szigorúan következetes. Tanítványaival és önmagával is igényel, rendszerető, megkívánja és betartatja a fegyelmet. Emberi tulajdonságai, lelkiismeretes tanári tevékenysége, töretlen munkakedve és példaértékű munkabírása alapján Dohos Imre Molnár János Pedagógiai Díjat érdemelt ki.

Góczánné Sziráki Éva 1985-ben végzett a szarvasi Óvóképző Főiskolán. Az eltelt 27 év alatt mindig odaadóan, lelkiismeretesen, pontosan, az óvodapedagógusi hivatásnak megfelelően végezte munkáját. A rábízott gyermekeknek tudása legjavát nyújtja, csoportjára nyugodt, családias légkör jellemző. Óvodapedagógusi munkája mellett 2002-ben gyógytestnevelő végzettségért tanult, melyet 2003-ban szakvizsgával egészített ki, majd 2004-ben terapeuta szakképesítést szerzett. A testnevelés mellett a természetvédelmet is kiemelt feladatának tekinti. Nagy szerepe van abban, hogy óvodában kedvelt foglalkozási, kirándulási forma lett az erdei óvoda. Hozzáértésével vett részt az Árpád Gimnázium és Óvónői, majd Pedagógiai Szakközépiskola diákjainak gyakorlati képzésében. Főiskolai hallgatók is gyakorta kérték, hogy nála tölthessék a szakmai gyakorlatot. Munkáját precizitás, pontosság, önmagával szemben maximalizmus jellemzi. A hivatása iránt teljes mértékben elkötelezett. A Benedek Elek Óvoda kiváló pedagógusa Góczánné Sziráki Éva méltán részesül a Molnár János Pedagógiai Díjban.

Hajdúné Herczeg Csilla a Kodály Zoltán Általános Iskola és AMI tiszteletben álló, kiváló pedagógusa. 1977-ben jeles diplomával végzett az esztergomi Tanítóképző Főiskolán, ez év őszétől a tantestület tagja. Tanító munkáját, egész pedagógiai tevékenységét gyermekszeretete, hivatása iráni elkötelezettsége hatja át. Kedves, segítőkész egyéniségével eredményesen mentorálja a pályakezdő kollégákat. Tudatosan és következetesen tervezi, szervezi, oktató-, nevelő munkáját. Tanórán kívüli tevékenysége közül kiemelkedik a vers-és prózamondó foglalkozásokon végzett oktató-nevelő tevékenysége. Nagy gondolt fordít a város történetének és a bányász hagyományoknak a megismertetésére. Osztályközösségeire kiegyensúlyozottság, bensőséges kapcsolatrendszer és szeretetteljes légkör jellemzi. Igazi pedagógus egyéniség: lelkiismeretes, nyugodt, fáradhatatlan és naprakész ismeretekkel bíró pedagógus. Több évtizedes eredményes munkáját megköszönve méltán jogosult a Molnár János Díjra.

2013 - Kósa Szilvia, Sipos Etelka és Szedresi Károlyné

Kósa Szilvia 1985-ben szerezte meg főiskolai oklevelét a Soproni Óvónőképző Intézetben. 31 éve dolgozik a Kertvárosi Óvodában. Dinamikus, munkájára igényes óvodapedagógus. A továbbképzéseken és az önképzésben is az ének-zenei nevelést részesítette előnyben, ennek köszönhetően több, mint egy évtizedes múltra tekint vissza az óvodai zenei nevelésben végzett magas színvonalú munkája a Kertvárosi Óvodában. A népi játékgyűjteményekből, saját gyűjtésből, tájegységek gyűjteményeiből összeállított hatalmas szakmai anyaga teret enged az együttjátszás örömeinek, élménynyújtásnak, a gyermeki személyiség teljesebb kibontakozásának, az aktivitás és kreativitás fokozásának az egészséges önismeret és önértékelés elősegítésének. A néphagyomány éltetése napi munkájának szerves része. A tánc-és mozgásformás színesebbé, színvonalasabbá tételekor a 3-7 éves korú gyermek mozgásfejlettségének jellemzőire alapoz. Ennek köszönhetően a 2003-tól éveken át megrendezésre kerülő „Körbe-karikába” népi gyermekjáték fesztiválokon jeles eredményeket ért el gyermekcsoportjaival. Elkötelezett híve az autentikus magyar népzenének, az esztétikus zenei nevelésnek, mellyel értéket teremtett az óvodában. Munkáját precizitás, pontosság, önmagával szemben maximalizmus jellemzi. A hivatása iránt teljes mértékben elkötelezett. A Kertvárosi Óvoda kiváló pedagógusa Kósa Szilvia méltán részesül a Molnár János Pedagógiai Díjban.

Sipos Etelka a Bárdos László Gimnázium magyar-német szakos pedagógusa. Az Árpád Gimnáziumban kiváló eredménnyel érettségizett, a pályáját meghatározó magyartanára éppen ennek a díjnak a névadója volt. A szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarán 1980-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1987-ben került a Bárdos László Gimnáziumba, ahol jelenleg is eredményesen dolgozik. Szakmai megbecsülését jelezte, hogy az iskola belő struktúrájának kialakításakor a vezetőség a humán munkaközösség vezetőjévé választotta. Az iskola minőségirányítási csoportjának stabil tagja. Kimagasló szakmai és közösségi munkájáért 1997-ben tanári Bárdos - díjban részesült. Szakmai munkájából feltétlenül említésre méltó az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen magyar és német nyelvből a diákjai kimagasló eredményeket értek el. 2003-ban az elsők között végezte el a szakjainak emelt szintű érettségi vizsgáztatásra felkészítő képzést, majd a magyar nyelv és irodalom tárgyak emelet szintű írásbeli érettségi vizsgájának megyei koordinátora lett. Ezt a feladatot hosszú éveken át magas színvonalon művelte. 2005-ben két kollégájával együtt kiadta az „Emelt szintű érettségi feladatok magyar nyelv és irodalom tantárgyból”című kötetet, ami akkor az országban az első ilyen témájú kiadvány volt.    Emberi tulajdonságai, lelkiismeretes tanári tevékenysége, töretlen munkakedve és példaértékű munkabírása alapján Sipos Etelka Molnár János Pedagógiai Díjat érdemelt ki.

Szedresi Károlyné a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerezte biológia-mezőgazdasági ismeretek szakos diplomáját 1974-ben. 1986-óta a tatabányai Váci Mihály Általános Iskola tanáraként dolgozott nyugdíjazásáig. Mindkét szak oktatásában kiemelkedő eredményeket ért el. A Kaán Károly természetismereti és a Herman Ottó biológiai versenyeken is szinte minden évben dobogós helyen végeztek tanítványai a megyei megmérettetéseken. A technika tantárgyi versenyekre is rendszeresen eredményesen készítette fel az érdeklődő tanulókból álló csoportokat. Rendkívül energikus, lendületes egyénisége munkára ösztönzött mindenkit. Munkáját minden területen az alaposság és a folytonos megújulás igénye jellemezte. Az iskola pedagógiai programjának, helyi tantervének kidolgozásában is fontos szerepet vállalt az „Egészségnevelési”, illetőleg a „Környezeti nevelés” kidolgozása terén. Évről-évre az Ő irányításával, szervezésében valósultak meg az Egészségvédelmi Napok, melyek mindig új programmal gazdagították e téren a tanulók elméleti és gyakorlati ismereteit. Kezdeményezése volt, hogy az iskola is kapcsolódjon a Megyei Vöröskereszt karitatív programjainak megvalósításához, és vált a Váci iskola a vöröskereszt bázisiskolájává. Továbbra is önkéntesként dolgozik a Magyar Vöröskereszt Komárom-Esztergom Megyei Szervezeténél. 2012. szeptemberétől a tatabányai Szent Margit Általános Iskolában nyugdíjasként természetismert és biológia tantárgyakat tanít. Segíti az iskola programjainak megvalósítását.  Több évtizedes eredményes munkáját megköszönve méltán jogosult a Molnár János Díjra.

2012 - Kovács Miklós, Senica Ferencné és Solymos Tiborné

Kovács Miklós az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatójaként 1982-ben matematika-fizika szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Egyetemi tanulmányait 1980-tól – édesapja betegsége miatt – egyéni levelezőként folytatta. Ezzel egyidejűleg a tatabányai Dolgozók Gimnáziuma és Szakközépiskolájában kezdett dolgozni mint matematika-fizika szakos tanárjelölt. Emellett óraadóként tanított az akkori IV. sz. Általános Iskolában – két évig -, majd a Sárberki Általános Iskolában és az Egészségügyi Szakközépiskolában. 1983 szeptemberétől az Árpád Gimnázium főállású tanára lett. 1997. augusztus 1-jétől az Árpád Gimnázium igazgatói feladatai látja el. 2000-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság -és Társadalomtudományi Karán közoktatási vezetői szakirányú szakképzettséget szerzett. Szakmai munkájában is követte a változásokat, 2005-ben matematikából elvégezte a „Közép és emelt szintű érettségi vizsgáztató középiskolai pedagógusok képzése” tanfolyamot. Igazgatói tevékenysége alatt az elmúlt 15 évben az iskola sokat fejlődött, szakmai megítélése országosan elismert. 2008-ban vezetői tevékenysége és tanári munkája elismeréseként Öveges József megyei pedagógiai díjban részesült. Precíz, pontos szervező munkának köszönhetően intézményének 2009-ben az Oktatási és Kulturális Miniszter Komárom-Esztergom megyében egyedüliként a „Kiváló érettségiztető vizsgahely” címet adományozta. Emberi tulajdonságai, lelkiismeretes vezetői és tanári tevékenysége, töretlen munkakedve és példaértékű munkabírása alapján Kovács Miklós Molnár János Pedagógiai Díjat érdemelt ki.

Senica Ferencné általános iskolai tanulmányait Szarvason végezte el. 1970-ben érettségizett a Szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban. Férjhez ment, így került párja mellé Tatabányára 1971-ben. Óvónői pályafutását Tatabányán, a IV. sz. Napközi Otthonos Óvodában 1971. novemberében kezdte meg, képesítés nélküli óvónőként. 1975. március 1-jén került jelenlegi munkahelyére, az akkori Táncsics Mihály nevét viselő felsőgallai óvodába. 2000 decemberében szerezte meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pedagógiai Karán a közoktatás vezetői végzettséget. 1980-tól 2004-ig volt az óvoda helyettes vezetője. Helyettesi munkáját a tőle megszokott precizitással és odaadással végezte hosszú éveken keresztül. 1988-ban óvónői munkájának elismeréseként Miniszteri Dicséretben részesült. Óvónői munkája során több alkalommal patronált óvónőképzős hallgatókat. Mindig segítette a pályakezdő és új kollégákat. Precizitás, pontosság, önmagával szemben maximalizmus jellemzi. A hivatása iránt teljes mértékben elkötelezett. A Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ Felsőgallai Óvodájának kiváló pedagógusa Senica Ferencné méltán részesül a Molnár János Pedagógiai Díjban.  
 
Solymos Tiborné az Árpád Gimnáziumban szerzett érettségit, majd a Székesfehérvári Gépipari és Híradásipari Technikumban gépésztechnikusi minősítést. 1973-tól 2000-ig a 314.sz Ipari Szakmunkásképző Intézetben, majd jogutódja a Fellner Jakab Szakközépiskola és Szakiskolában tanított műszaki tanárként. 1974-ben iratkozott be a Győri Közlekedési és Távközlési Főiskolára. A diploma megszerzése után elvégezte az Esztergomi Tanítóképző Főiskolát is. 2001-ben a Bp.-i Műszaki Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karán Közoktatási vezető végzettséget szerzett. 2000-től nyugdíjba vonulásáig a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója volt. Solymos Tiborné Oktató nevelő munkája mellet intenzív közéleti tevékenységet folytatott: TMJV önkormányzati képviselője 1998-2002 között, ezzel egyidőben a városi Oktatási Bizottság elnöke. Türelmével, szaktudásával hamar elfogadtatta magát a tanulók körében. A tanulók nevelésénél előforduló mindennapi problémákat, a korukkal járó konfliktusokat, a szülők bevonásával, sok-sok szeretettel, szakértelemmel és nagy rutinnal oldotta meg. Később, intézményvezetőként is nagy gondot fordított az oktatáson kívül, az oktatás feltételeinek megteremtésére is. Szaktantermeket, fejlesztőszobát alakított ki. Bevezette a német nemzetiségi nyelvoktatást. Vezetése alatt újult meg az iskolai sportudvar és kerültek be új játszótéri játékok. Ápolta az intézményi hagyományokat, 10 év alatt felvirágoztatta iskoláját. Több évtizedes eredményes munkáját megköszönve méltán jogosult a Molnár János Díjra.  

2011 - Csabai Józsefné, Horváthné Csapucha Klára és Magyari Gábor

Csabai Józsefné 1973-ban diplomázott az Egri Tanárképző Főiskola matematika-fizika szakán. 1981-ben került a Kodály Zoltán Általános Iskolába, és 1997-ben igazgatóvá választották. Kiváló felkészültségű tanár, aki igazgatói munkája mellett az Általános Iskolásokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

Horváthné Csapucha Klára 1976-ban szerzett óvónői diplomát, 1993-ig a Sárberki Óvodában dolgozott (több évig óvodavezető-helyettesként). 2005 óta a Logopédiai Óvoda pedagógusa, ahol a nyelvi zavarral küzdő gyermekek művészeti terápiáját végzi nagy sikerrel. Több főiskolán is tanított már, és humorával a legnehezebb helyzeteket is uralja.

Magyari Gábor 1996 óta tagja a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola tantestületének matematika, fizika és számítástechnika szakos tanárként, 2005 óta pedig az igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátja. Az Oktatási Hivatal rendszeresen kéri fel az emelt szintű matematika érettségi vizsgáztatójának, emellett gyakran publikál.

2010 - Erdész Gyuláné, Fail Józsefné, Feketéné Székely Katalin, Krutilla Katalin és Patakiné Slezák Ágnes

Erdész Gyuláné Óvári Gizella 1948-ban szerezte oklevelét a budapesti Szent Lujza Óvónőképző Intézetben. 1960-tól a Móra Ferenc Óvoda, majd 1973-tól az V. számú Óvoda vezetője volt, munkáját mindig nagy lelkesedéssel, odaadással végezte. Szívét-lelkét hozzáadta a kisgyermekekért végzett munkához, és szakmai körökben is mindig nagy tisztelet övezte. A Pedagógiai Intézet megbízásából megyei és városi szakmai továbbképzéseket vezetett, és több írása jelent meg különböző szakmai újságokban. Életre keltette a Nyugdíjas Pedagógus Klubot, amit nagy odaadással vezet több, mint 27 éve, de aktív résztvevője a városi nyugdíjas találkozóknak is. 2009-ben Gyémántoklevelét vehette át, most a pályán eltöltött évek, és a mai napig aktívan végzett munkája teszi méltóvá a pedagógiai díjra.

Fail Józsefné Pruzsina Erzsébet 1975-ben kezdte pályáját az V. számú általános Iskolában, majd 1981-ben a Bánhidai Általános Iskolába került, annak bezárása után a Dózsa György Általános Iskolában kezdett tanítani. Egész pályája során arra törekedett, amit fiatal tanítóként tűzött ki célként maga elé: az iskola a tanítványainak ?ne kaloda, hanem fészek legyen?. Minden lehetőséget megragadott a továbbképzéseken való részvételre. 1991-ben elvégezte az akkor még különlegesnek számító origami-tanfolyamot, és a tanítványaival való foglalkozás mellett japán kapcsolatokat alakított ki; városi, megyei kiállításokat szervezett az alkotásokból. 1993 óta minden évben erdei iskolát szervez, alkalmanként pedig besegít a gyalogos vándortábor szervezésébe. Kollégái, tanítványai és a szülők egyaránt elismerik munkáját.

Feketéné Székely Katalin 1980-ban diplomázott, matematika-fizika szakos tanárként. Kezdetben a Középfokú Kollégium tanára volt, majd a szakmunkásképző után a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola pedagógusa lett. Osztályai mindig kiváló eredményt értek el, hiszen stabil tudást kaptak matematikából, és útravalót a tanuláshoz való hozzáállásból. 2000-ben igazgatója lett a patinás iskolának, ahol megőrizte a változó szakképzés színvonalát, és integrálta a megszűnő Vas Lajos Egészségügyi Szakközépiskolát. Tíz éve vezeti az iskolát, mely idő alatt az intézmény minden területen megújult, az oktató-nevelő munka színvonala emelkedett. Magas szintű szakmai, és eredményes vezetői munkája alapján javasolta őt a tantestület a pedagógiai elismerésre.

Krutilla Katalin Terézia 1983-ban diplomázott az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán, és immáron huszonhat éve dolgozik a Sárberki Általános Iskolában. Nevelő-oktató munkáját lelkiismeretesen, odaadással, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával végezte és végzi ma is. Fogékony az új pedagógiai módszerek és eljárások iránt; szakmai továbbképzéseit is célirányosan választotta meg. A Sárberki Iskolában folyó Minerva-program kidolgozásában és gyakorlati alkalmazásában a kezdetek óta részt vesz. Hosszú évek óta dolgozik táborvezetőként a város balatonakali táborában, és az iskolai osztályoknak erdei iskolát, kirándulásokat, színház- és múzeumlátogatásokat szervez. Tanítványai és a szülők javaslatára 2004-ben Magyarországon ötödikként kapta meg az ENSZ által alapított Mosolyrend Lovagja kitüntetést.

Patakiné Slezák Ágnes 1982 óta dolgozik a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskolában. Tudását folyamatosan gyarapította: magyar-orosz szakos diplomája után, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári, majd angolnyelv szakos diplomákat is szerzett. Munkáját a megbízhatóság, pontosság, egyenletes teljesítmény, nagyfokú igényesség jellemzi. Az anyanyelvi kultúra művelése, az olvasás megszerettetése érdekében változatos módszereket alkalmaz. Munkájának eredményességét bizonyítja, hogy diákjai országos versenyek döntőjében értek el kimagasló helyezéseket. Rokonszenves, barátságos személyiségét kollégái tisztelik és szertik, s bizalmuk jeléül több alkalommal a Közalkalmazotti Tanács elnökévé választották. Szakmai tudását munkaközösség-vezetőként végzett munkája is bizonyítja.

2009 - Csató Károlyné, Dr. Somorjai József, Gáli Sándorné, Józanné Lehőcz Judit és Szűcs Péter

2008 - Bánki Éva, Barsi Gusztávné, Fátrai Zsuzsanna, Turbuk István és Vörös Istvánné

2007 - Benyeczkó Lászlóné, Goldschmidt Jánosné, Grimmné Domján Erika, Nagy István és Szunyoghné Kálózi Márta

2006 - Mózes Gáborné, Soproni Edit és Pordán József

2005 - Sztán Józsefné, Vojcsek Gyuláné, Németh Ferencné, Gyulai Zoltánés Sándor János

2004 - Lévainé Samu Eleonóra, Tóthné Guba Zsuzsanna, Törökné Takács Éva, Gellén Bélánéés Romankovics Jenőné

2003 -  Lakosné Lődi Csilla, Hetényiné Gál Matild, Ferenczi Györgyné, Dóczi Zsuzsanna és Hidvéginé Harcsa Jolán

2002 - Drobny Lászlóné, Regősi Péterné, Bakonyi Andrásné, Beréndi Zsuzsa, Nyúl Miklósné, Dr. Somorjai Józsefné, Pejov Ferencné, Laskay Zsoltné, Sándorné Kasza Katalin (posztumusz) és Szántó Béla

2001 - Prekob Gézáné, Hetzmanné Begala Anna, Tromposch Gyuláné, Lobenwein Lászlóné, Kostyál Jánosné, Péter Istvánné, Tóth Lászlóné, Imeli Lászlóné, Csaszlava Jenőné és Tirolné Horváth Katalin

2000 - Sütő Józsefné, Szíjj Istvánné, Polauf Istvánné, Kuzma Ferencné, Makkai Tiborné, Bartha László, Bozóki József, Horváth József , Dr. Németh Imréné, Nagyné Lőrinczy Margit és Csóti Jenő

1999 - Csordás Tiborné, Zsólyomi Zoltánné, Molnárné Hérics Anna, Dr. Lehőcz Józsefné, Molnár Ferencné, Vasas Istvánné, Georgi Antalné, Szóth Sándorné és Szikora Henrikné

1998 - Gyimes Zsoltné, Sárosi Ferencné, Segesdi Imre, Pusztai Endre, Dévai Józsefné, Bondorné Albarelli Zsuzsanna, Szlís Istvánné, Kertész Sándorné, Ber Ferencné és Szileszki Zsuzsanna

1997 - Knitzky Nándor, Muraközy Gáborné, Mezővári Tiborné, Pálfi Antalné, Czeglédi Csaba, Englert Miklósné, Balatoni Emilné, Papp Istvánné, Varga Gáborné és Pálinkás Béláné

1996 - Grúber Mihályné, Kiss Istvánné, Kiss Zoltánné, Erdélyi Péterné, Győrvári Kálmánné, Murányi Ferenc, Neukum Jánosné, Farkas Lászlóné, Beke Lászlóné és Etényi Gyuláné

1995 - Dr. Szabó Józsefné, Freisinger Edéné, Dr. Antal Sándor, Tóth Júlianna, Haraszti Lászlóné, Iró Imréné, Rajki Antalné, Czeglédy Csabáné, Kirschner Magdolna és Kálmán Józsefné

1994 - Jankó Gézáné, Dr. Szélvári Ferencné, Bognár Istvánné, Várnagy István, Kovács Zoltánné, Kovács Lászlóné, Hatos Jenőné, Bereczky Ferencné, Dalmadiné Végh Ilona és Ocskai Lászlóné

1993 - Tordáné Bálint Valéria, Ladányi Lajosné, Kardos Sándorné, Dr. Haincz Endre, Péter Györgyné, Simai Lajosné, Bisztriczkyné Zsigó Ilona, Szalai Imre és Dr. Frech Józsefné

1992 - Perger István, Bánhidai György, Gyulai Zoltánné, Szendőfi Pálné, Fülöp Ferencné, Mezővári Tiborné, Tarr Istvánné, Hites Júlia, Petroviczné Gál Ibolyaés Erős Györgyné

  • cím:
  • telefon:
  • fax:
  • e-mail