Főoldal » Városháza » Városi díjazottak » Ezüst Turul díjasok
Betűméret növelése@@portlet.resetfontsize@@

Ezüst Turul Díjasok

2017.12.07. csütörtök 11:11

2017 - Fenyvesi Béla és Visegrádi József

Fenyvesi Béla a város szülötteként több évtizede tevékeny tagja Tatabánya legnagyobb múlttal rendelkező elődtelepülésének, Felsőgallának. Az 1990-ben megalakult Felsőgalla Baráti Kör Egyesületnek alapító tagja, 2014-ig pedig elnöke. A rendszerváltást követően a városban az első civil szerveződés, amely hagyományőrzés és hagyományteremtés céljából alakult meg. Az egyesület megalakulása óta szervezi a német nemzetiségi közösség ünnepeit, létrehozta a német nemzetiségi tánccsoportot, az Obergalla Kapelle zenekar elődjét, a Galla Sramli zenekart. A Felsőgalla Baráti Kör Egyesület vezetőjeként minden évben megszervezték a Májusfa felállítását, Sváb Bált, Adventi rendezvényt szerveztek, Betlehemet építettek, karácsonyi koncertet rendeztek. 2009-ben megalapították a „Felsőgalláért Díjat”, melyet a helyi közösségért kimagasló tevékenységet végző személyeknek ítélnek oda. 16 éven keresztül képviselte a városrész érdekeit Tatabánya képviselőtestületében. Kezdeményezte a városrészben az I. világháborús emlékmű, a Kálvárián lévő kápolna és keresztek felújítását, a Zsinagóga helyén emlékoszlop létrehozását, a Szolgáltató Ház átalakítását és még számos helyi épített érték megóvását, felújítását. A helyi német nemzetiségi közösség legfontosabb értéke, a nyelv megőrzésében is fontos szerepet vállalt. A Széchenyi István Általános Iskola és az Aalen és Fachsenfeld iskola diákjai jelenleg is szoros együttműködést ápolnak egymással.

Fenyvesi Béla a Felsőgallai elődtelepülés közösségében és a helyi épített és természeti értékek megőrzésében végzett kimagasló tevékenységével méltán vívta ki a képviselőtestület elismerését és ítélte oda az Ezüst Turul díjat.

Visegrádi József a Vértesker Kft. ügyvezető tulajdonosaként jelenleg közel 60 főnek és azok családjainak nyújt biztos megélhetést Tatabányán. A cég targoncák értékesítésével és üzemeltetésével foglalkozik, többek között a Győri Audi beszállítója, de vállalkozói tevékenysége a határon túli magyar területekre is átnyúlik: Kárpátalján, Erdélyben és Felvidéken is vannak üzleti érdekeltségei. Gazdasági tevékenysége mellett komoly társadalmi szerepeket is vállal a megyeszékhelyen. Kiemelt társadalmi feladatának tartja a helyi katolikus egyház támogatását: részt vett a Szent Erzsébet Óvoda és a bánhidai Szent Mihály templom felújításában is. A Felvidéki Perbete barokk remete kápolna felújításának elkötelezett híve és tevékeny részt vevője volt. Társadalmi tevékenysége a sport területén is megmutatkozik, a Tatabányai Sport Club elnökségi tagja. A súlyemelő szakosztály vezetőjeként a nagy elődök örökségét felkarolva nélkülözhetetlen áldozatvállalással segít működésben tartani a tisztes múltú és világraszóló eredményekkel büszkélkedő szakmai műhelyt.

A városban eltöltött több évtizedes üzleti-gazdásági tevékenysége és kiemelkedő társadalmi szerepvállalása elismeréseként a város képviselőtestülete Ezüst Turul díjat adományoz Visegrádi József részére.

2016  -  Pordán Zsigmond és Rochlitz György

Pordán Zsigmond a Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1984-től Kisbéren dolgozott, majd 1991-ben Tatabányára költözött és alapította meg az alumínium kokilla öntészetre és ötvözet gyártására szakosodott P-Metál Kft.-t, amely azóta is egy nyereséges gazdasági társaság. Jelenleg a kislétszámú cég 400-500 millió forintos éves árbevételének fele export, az EU-n keresztül az Egyesült Államokba is eljutnak termékei, melyeket a gépiparban a robottechnikai és villamosiparban is hasznosítanak. Büszkeséggel tölti el, hogy több mint harminc éve járul hozzá cége komoly adóforintokkal a város költségvetéséhez.

Mint a megyeszékhely meghatározó gazdasági szereplője, létrehozta a Vállalkozók Országos Szövetségének tatabányai szervezetét, amely az évek során jelentős bázisa lett az országos szervezetnek. A VOSZ megyei elnökeként aktívan részt vesz az országos szervezet stratégiai bizottságában. A pártoló tagokkal együtt közel 500 főre duzzadt tagság rendszeresen veszi igénybe az érdekképviseleti, pénzügyi, gazdasági és pályázati tanácsadási lehetőségeket.

Meghatározó gazdasági tevékenysége mellett karitatív és kultúratámogató feladatokat is vállal. 12 éve szervezi meg a Megyei Prím Díjátadó ünnepségeket, és a város kríziskamrájának feltöltésében is kiemelt szerepet lát el minden évben.

Pordán Zsigmond 2000-ben az Év Vállalkozója lett. 2006-ban miniszteri elismerésben részesült, 2009-ben kapta meg a Magyar Gazdaságért Díjat, 2011-ben a Komárom-Esztergom Megye Kis- és Középvállalkozója kitüntető címet, 2014-ben pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje elismerésben részesült.

Rochlitz György 1953 óta él Tatabányán. Némi kitérőt követően a budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett építészmérnöki diplomát és elhelyezkedett a Tatabányai Szénbányák Vállalat építészeti üzemében. Itt végigjárta az építőipari kivitelezés lépcsőfokait, számos tatabányai ipari, lakó- és középület művezetője, építés- és főépítés-vezetője lett, majd az építész kamara tagjaként, magántervezőként részt vett a város lakóépületeinek és kisebb ipari létesítményeinek tervezésében. 1996-ban az Építőipari Részvénytársaság tatabányai szervezetének főmérnökeként vonult nyugdíjba.

Képzőművészeti pályafutása nyolc évesen kezdődött Tatán, a Nagy János vezette képzőművész körben. 1953-ban tagja lett a tatabányai Bányász Képzőművész Körnek. 1966-tól minden idejét lekötötte a tervezőmunka, majd 1982-ben ismét visszatért városunk képzőművészei körébe.

Portrékat, akvarelleket, pasztelleket fest. Művei hazánkon kívül számos európai országban, többek között Ausztriában, Hollandiában és Franciaországban is megtalálhatók. 2002-ben Krajcsirovits Henrik kérésére átvette a Bányász Képzőművész Kör vezetését. A képzőművészet mai oktatásának hiányosságait is némileg ellensúlyozó Bányász Képzőművész Kör önművelő, ismeretterjesztő, ízlésnevelő és közösségépítő szerepét különösen fontosnak tartja.

Több mint két évtizede aktív szerepet vállal Tatabánya polgári értékteremtő közösségeinek munkájában: tagja a Növekvő Életfa Egyesületnek, a Polgári Tatabányáért Alapítványnak, melyek kiemelten fontos szerepet töltenek be a hagyományápolás, a helyi értékek megismerésének és új értékek teremtésének közvetítésében.

Rochlitz György munkásságát 2002-ben a város Tatabánya Kultúrájáért, 2005-ben a kulturális miniszter pedig Csokonai Közösségi Díjjal ismerte el. 2007-ben a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezete az általa vezetett Bányász Képzőművész Kört Megyei Príma Díjban részesítette.

2015 - Bársony László és Demeter Béla

Bársony László mérnöktanárként 1978-től tanított bányaműveléstant a tatabányai Péch Antal Bányaipari Aknászképző Technikumban. Később a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány kuratóriumának titkáraként tevékenyen részt vett a helyi felsőoktatási intézmények működtetésében. 2007-től elnöke az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászati Szakosztálya Tatabányai Helyi Szervezetének. Aktív szervezője és résztvevője városunk bányászathoz kötődő eseményeinek és a bányászok szakestélyeinek, szívében, lelkében örökre bányász marad. Bányászati relikviákból álló gyűjteménye hiánypótló. 1994 és 2002 között Tatabánya alpolgármestere, 1994 és 2006 között a Gál István lakótelep önkormányzati képviselője volt. A helyi bányászati emlékek, hagyományok ápolását, városunk oktatásáért tett erőfeszítéseit Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Ezüst Turul díjjal ismerte el.

Demeter Béla testnevelő tanár nevét Tatabányán mindenki a judóhoz köti. Már az 1960-as évektől kezdve tevékenykedett a Tatabánya Bányász Judo szakosztályban: először versenyzőként majd később edzőként szerzett nevet a tatabányai egyesületnek, melyért 2013-ban megkapta a „Magyar Judoért” érdemérem bronz fokozatát. Megalapította és irányítja a Nebuló Judo Diáksport Egyesületet, nyaranta pedig judótáborokat vezet, mellyel bebizonyította, hogy szívügye a sportág utánpótlásának biztosítása és a szellemileg-testileg erős egyéniségek kinevelése. A város ifjúságának körében végzett kiemelkedő munkájáért és odaadó, példás, hiteles magatartásáért Ezüst Turul díjjal jutalmazta őt Tatabánya képviselő-testülete.

2014 - Népház Show Formációs Tánc Egyesület

A Népház Show Formációs Tánc Egyesület elődjét Boros Ilona, az együttes vezetője 1989-ben, 25 évvel ezelőtt azzal a céllal alapította, hogy az akkor Magyarországon megjelenő aerobik kultúrát népszerűsítse. Az együttes repertoárja folyamatosan bővült az évek során, egyre több koreográfiát készítettek először az aerobik elemeire épülve majd később a formációs tánc irányába mentek. A Jászai Mari Színház, Népházban helyet kapó tánccsoport már utánpótlás neveléssel is elkezdett foglalkozni, így jelenleg hat csoportban 120 óvodás és kisiskolás korú gyermeket oktatnak a művészeti vezető munkáját segítve a táncegyüttes vezető táncosaiból verbuválódott táncoktatók: Hámori Andrea, Mórotz Ivett, Császár Adrienn és Hámori Zsuzsanna. Az utánpótlás, a junior valamint a gyermekcsoport jelenleg 70 fős, akik koreográfiáját táncpedagógusok, táncasszisztensek tanítják be: Bihary Petra, Csutha Viktória, Laczó Georgina, Laczó Szabina, Lugosi Katalin, Nyvelt Kitti, Pleier Erik, Szalczinger Georgina és Tarnóczi Zsolt. A táncegyüttes koreográfiáját többek között Zhanno Kozlrnko, Lengyel Szabolcs, Takács Péter és Majoros Angéla készítették és tanították be. A koreográfiák az elmúlt években egyre színesedtek magyar, ír, orosz, görög táncok és musical betétdalok is szerepet kaptak a repertoárukban. A táncegyüttes az elmúlt 25 évben több európai országban mutatkozott be sikerrel, német, francia, lengyel, portugál és skót színpadokat hódítottak meg. Az együttest és Boros Ilona vezetőt számtalan díjjal jutalmazták már az elmúlt negyedszázadban: Országos Táncművészeti Fesztivál első helyezés (1998), Tatabánya Kultúrájáért díj (2000), Megyei Príma díj (2010). A Népház Show Formációs Tánc Egyesületet a 25 éves jubileum tiszteletére Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Ezüst Turul díjjal ismerte el.

2013 - Fűrészné Molnár Anikó

Fűrészné Molnár Anikó harminchat évig irányította a Tatabányai Múzeumot, ezen időszak alatt 1997-ben az intézmény elnyerte az Év Múzeuma címet. Kezdeményezője volt az Iskolamúzeum, a Bányászati Szabadtéri Múzeum, majd a napjainkban már európai hírű ipari skanzen létrehozásának. Munkásságától elválaszthatatlan a helyi bányászhagyományok megőrzésének ügye. A gyűjtési és kiállítási munkája mellett elismerésre méltó sokrétű tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége.

2012 - Jakab János

Jakab János az FC Tatabánya sportigazgatója, akinek jelentős része van a klub gazdasági egyensúlyának megteremtésében, az új támogatók megtalálásában. Munkájának köszönhetően a sportkör fiatal labdarúgói rendezett körülmények között készülhetnek, és így sikeresen vehetnek részt az itthoni és külföldi tornákon. Sokat tett azért, hogy megépüljön az új nagyméretű műfüves labdarúgópálya, megvalósuljon a létesítmények fejlesztése.

2011 - Szalai Imre

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem természettudományi karán szerzett biológia-kémia szakos tanári diplomát, majd ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia pedagógus ösztöndíjasként dolgozott. Ezt követően néhány évig Tatán tanított élelmiszerismeretet, majd több ismert helyről kapott ajánlatot követően a tatabányai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép-és Szakiskola igazgatóhelyettesesként kezdte meg Tatabányán pedagógusi pályafutását. 1979-ben kinevezték az intézmény igazgatójának, ahol a közelmúltban sorra került nyugdíjba vonulásáig dolgozott.  Igazgatói teendői ellátása mellett a biológia tantárgyat is oktatta az iskolában.   Korszerű módszertani kultúrát alakított ki, a modern oktatástechnikai és informatikai eszközöket bevezette az oktatásban. Vezetői szemléletét az intézmény fejlesztése és menedzselése jellemezte. Az iskola nevelőtestületének, kollégáinak és saját szakmai fejlődésének is elkötelezett híve volt. Nem pusztán beosztottjai, hanem tanítványai tiszteletét és megbecsülését is kivívta több évtizedes pályafutása alatt. Innovatív szemléletének köszönhetően az intézmény infrastruktúrája fejlődött, melynek keretében intézménybővítésre is sor kerülhetett. Pedagógusi pályafutását számos elismeréssel jutalmazták, melyből csak kettőt említenék meg: Molnár János díj, Arany Katedra díj. Szalai Imre életpályáját kitartás, emberség, szakértelem és példamutató személyiség jellemzi, mellyel méltán vívta ki a képviselőtestület elismerését és ítélte oda számára az Ezüst Turul díjat.

2010 - Dr. Monostori Imre és Sántik Lajos (posztumusz)

Dr. Monostori Imre irodalmi és művészeti tevékenységével a város és a megye határán is túl öregbítette a város hírnevét, közéleti szerepvállalásával pedig példát mutatott mindnyájunknak. A József Attila Megyei Könyvtár igazgatója volt 1990 és 2010 között, az Új Forrás folyóirat főszerkesztője, innen megy nyugdíjba. Több mint 200 tanulmánya, kritikája, könyvtári szakcikke, valamint önálló könyve jelent meg. Több mint ötven kötet szerkesztője, sajtó alá rendezője. Számos társadalmi és közérdekű megbízatást is vállalt: a megyei területi választási bizottság tagja, a Magyar Írószövetség választmányi tagja, a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának tagja.

Sántik Lajos posztumusz kapta a díjat, idén szeptemberben hunyt el. A Tatabányai Szénbányák Vállalatnál először esztergályosként, később művezetőként majd szakszervezeti titkárként dolgozott. Többször kapott kiváló dolgozó elismerést és bányász szolgálati érdemérmet. Sárberek városrész egyéni képviselője volt a közgyűlésben 1994-től haláláig. Lelkes, odaadó és a közösség érdekeit szem előtt tartó aktív munkája miatt szavaztak bizalmat neki négyszer is a körzetben élő emberek. 1998-tól a Városi Bűnmegelőzési Bizottság elnöke és közbiztonsági tanácsnoka lett. Öt éve Tatabánya Közbiztonságáért díjat kapott. Több évtizedes közösségi munkájával, emberségével tiszteletet, megbecsülést vívott ki nem csupán választókörzetében, hanem az egész város lakosságának körében is.

2009 - Hegedüs Csaba

2008 - Simon Lajos és Kroszner László

2007 - Balatoni Emil, Kovács Zoltánné és Szarvady András

2006 - Lőrinczy Margit és Vladár Ervinné

2005 - Rozmaringos Bányász Egylet és Gellei József, Szepesi Gusztáv, Csernai Tibor

2004 - Dr. Benedek András, Kanyó Antal és az OMBKE Tatabányai Szervezete

2003 - Droppa Sámuel, Dr. Rákóczi Ferenc És Monos Rudolf

2002 - Tatabányai Önkormányzat Hivatalos Tűzoltósága, Király Tiborné, Marosi László, Szabó László és Cs. Kiss Ernő

2001 - Bognár Istvánné, Horváth Endre és Szabó György

2000 - Kovács Tamás, Krupánszky József, Emsberger Gyula és Salló István

1999 - Hubay Győző, Tatabánya Város Fesztiválzenekara és Kovács Sándor

1998 -  A „Pál utcai fiúk” színdarab szereplői,  Kozel Leóné és Gyüszi László

1997 - Bán József, Bondor István, Csonka Ferenc, Krajcsirovits Henrik, Pólya Dezső, Várnagy István és Várnagy Istvánné

1996 - Dr. Zulik Róbert, Kiss Antal és Dr. Újvári Géza (posztumusz)

1995 - Dr. Tompa Antal és Perger István

1994 - Bányász Néptánc Együttes

1993 - Tatabányai Szimfonikus Zenekar

1992 - Földi Imre, Dr. Csőke Sándor és Kőhalmi Gáborné

  • cím:
  • telefon:
  • fax:
  • e-mail