A Doni Hősök Ünnepe

Január 12-én a magyar honvédség fájdalmas emléknapján Szilágyi Sándor református lelkész vezette közös imával, koszorúzással és mécsesekkel emlékeztek meg Bánhidán a Két kard emlékműnél.

Bereznai Csaba Tatabánya város alpolgármestere beszédében elmondta, hogy a Don-kanyarnál elesettek ugyanolyan hétköznapi emberek voltak, mint mi, akiket otthon vártak feleségeik, gyermekeik, családtagjaik, és akik akkor, ott bátran szembe mertek nézni a halállal. Akiknek voltak álmaik, melyek abban a percben szertefoszlottak a fagyos hómezőn. Hangsúlyozta, hogy a mi feladatunk ezeknek a „megfagyott álmoknak” a tovább örökítése, és hogy tudatosítanunk kell gyermekeinkben, hogy a magyar nép között voltak olyanok, akik életüket adták a hazáért és a jövő generációjáért.

A magyar hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban. 1943 januárjában Voronyezs térségében több, mint négyszer annyi ember veszett oda, mint a mohácsi csatában. A szovjet hadsereg által január 12-én megindított támadás következtében a 2. magyar hadsereg 40 ezer katonája esett áldozatul, további 70 ezren pedig fogsága kerültek. Január 17-től fejvesztett a menekülés vette kezdetét, mely során magyar honvédok tízezrei vánszorogtak embertelen hidegben, hómezőkön át, élelem nélkül hazájuk felé. A „voronyezsi katasztrófa”, a magyar hadsereg tragédiája, mely örök nyomott hagyott a magyar nép emlékezetében.